Szakítás, hogy is van ez?

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az az, hogy azt erősítjük magukban, elvesztettük életünk szerelmét, a nagy Ő-t. Ez nem igaz! Nagyon fontos tudatosítanunk, hogy minden lezárult kapcsolattal közelebb kerülünk, ahhoz, hogy rájöjjünk ki is a hozzánk illő társ. 

A baráti körömben már közös viccé vált, hogy ha a baráti társaságunkban valakivel szakítanak akkor engem hívnak fel segítségért. Már egyfajta kézikönyvem van, hogyan is kell túlélni ezt az időszakot. Gimiben különc osztályom volt, nem igazán jártak egymással az emberek inkább csak barátságok köttettek, ha volt egy-két párkapcsolat akkor az olyan komoly volt, hogy házasság vagy összeköltözés lett belőle, legtöbbjük a mai napig tart. Nekem úgy alakult az életem, hogy egyetemista koromban a gimis, komolyabb párkapcsolatomnak vége szakadt. Senki nem volt körülöttem, aki tudta volna, hogy kell egy szakítást feldolgozni, nem volt olyan barát a környezetemben, aki átesett volna ezen a keresztségen, saját magamnak kellett felfedeznem mi az, ami segít és mi az, amitől csak rosszabb lesz a helyzet. Azóta persze több szakítást is „túléltem” és a környezetemben sok szerelem „megtört”, ekkor pedig hozzám fordultak az emberek. Nagyon sok könyvet, cikket olvastam, Podcastot hallgattam és Youtube videót néztem a témával kapcsolatban. Nagyon érdekelnek az emberi kapcsolatok, ezen belül is kifejezetten foglalkoztat ki, hogyan dolgozza fel ezt a veszteséget. Az egyik ilyen „szakító expert” a nagyvilágban, Matthew Hussey párkapcsolati coach, én mindig is az ő tippeit találtam a leghasznosabbnak, remélem nektek is segít.

A szakítás félelemmel és fájdalommal jár. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az az, hogy azt erősítjük magukban, elvesztettük életünk szerelmét, a nagy Ő-t. Ez nem igaz! Nagyon fontos tudatosítanunk, hogy minden lezárult kapcsolattal közelebb kerülünk, ahhoz, hogy rájöjjünk ki is a hozzánk illő társ. Megsirathatjuk viszont azt, hogy kiderült számunkra nem ez az ember volt az igazi, csalódás ért bennünket. Megengedhetjük, hogy ez a felismerés fájjon.

Kicsit hasonló ez egy gyászfolyamathoz. Meghal egy részed, meghalnak emlékek és érzések is. Érezzük, amit éreznünk kell, gyászoljunk, majd engedjük el. Ne nézzünk többet hátra, mert ha hátra tekintünk, akkor pazaroljuk az időnket.

Nem szabad viszont soha időveszteségként tekinteni magára a kapcsolatra vagy megbánnunk, hogy benne voltunk, hisz tanultunk magunkról, másokról. Fejlődtünk és legközelebb már jobban fogjuk csinálni, fogjuk fel úgy, mint egy leckét, ami közelebb visz a sikerhez.

És hogy kezeljük a szakítás különböző fázisait? Elhozom nektek a következő cikkemben.

Forrás: http://www.matthewhussey.com/ 

Demjén Dorottya

Működhet a párkapcsolat, ha eltérő az értékrend?

Ez egy véleménycikk! Nem feltétlenül reflektálja a Margaret szerkesztőség minden tagjának  véleményét. Azonban számunkra fontos, hogy megoszthassuk különböző szemszögeinket!

Erre a kérdésre akkor tudsz magadnak körültekintően és hitelesen A-t vagy B-t mondani, ha a választ valamilyen formában már megtapasztaltad. Ha foglalkoztat a téma, íme, néhány hasznos lépés, ami már a kezdeteknél segíthet az eligazodásban!

Az ismerkedés jó esetben olyan, mint a tangó. Két ember egymáshoz való közeledése a kellő távolság megtartásával, majd fokozatosan az intimitás alapjául szolgáló bizalom megélése. Ha kihagysz egyébként lényeges lépéseket, hamar véget ér a tánc. A kezdeti vonzalom gyorsan elmúlik, a közös élmények pedig csupán megszabott ideig kötnek össze két embert. Ha egy picit elcsendesedsz, biztosan érezni fogod a lényeget: a teljességet, vagy a hiányt. 

Különbözőek vagyunk, különböző tulajdonságokkal. Ez nem azt jelenti, hogy ha te porcukorral eszed a káposztástésztát, a másik meg borssal, akkor itt a vége, fuss el véle. Azonban igenis fontos, hogyan gondolkozik az általunk választott társ arról, ami számunkra lényeges. Legyen az vallás, politika, munka, nevelés, egy átlagos emberi szituációban való megnyilvánulás. Mert valóban, a rózsaszín ködben homályosan látjuk ezeket a kérdéseket, de amint oszladozni kezd a színes fátyol, bizony előtérbe kerülnek és könnyen konfliktusokhoz vezethetnek. Ha tudod, hogy a melletted lévő embernek ugyanaz fontos, mint neked, az biztonságot ad. Nekem személy szerint nagyon tetszik a következő gondolat: Vigyázz, hogy te válassz, ne csak hagyd, hogy kiválasszanak! Ezt folytatva pedig a legfontosabb: vállald magadat. Vállald a hited, a nézeteid, a véleményed – aki ezt nem tudja teljességgel elfogadni, azzal nem leszel boldog. Ilyen egyszerű és pontosan ugyanennyire nehéz is ezt megélni.

Fájdalmas megtapasztalás, amikor rádöbbensz, hogy egy kapcsolat alapvetően triviális dolgok miatt nem működik, de ez nem véletlen. Tudnod kell, hogy ez azért történik, mert csodálatos érzés lesz, amikor jön valaki, akinek nem kell magyarázkodnod, akit nem akarsz meggyőzni, akinek (pluszmínusz a családjának, barátainak) nem akarsz majd megfelelni – és fordítva. Néha nem is gondolnánk, mennyire meghatározza az életünket, hogy milyen környezetben nőttünk fel. Éppen ezért, ha egy, a miénkkel ellentétes szemléletet próbálunk magunkra kényszeríteni, illetve a sajátunkat átragasztani a másikra, az egy folyamatos küzdelmet eredményez. A kisebb-nagyobb harcok következtében pedig elveszik a kapcsolatból a lényeg, amit nem helyettesíthetsz pillanatnyi örömökkel, utazásokkal, ajándékokkal. Onnantól, hogy elkezdtek azon gondolkodni, min változtatnátok csak azért, hogy tényleg minden jó legyen, onnantól baj van. Az egyik fél ugyanis elkezdi feladni saját magát, az elveit, hogy hasonuljon a másikhoz a kevesebb konfliktus érdekében. A tangóból kiveszik a tűz és a bizalom. Kihagytak pár lépést. 

Annak érdekében, hogy ezt elkerüld, egy jó tanács: kérdezz és figyelj!

A kezdetek kezdetén ez a legbiztosabb: beszélgess, sokat! Ismerd meg a másikat, de úgy, hogy közben a legfontosabb szabályt tudd: soha ne bízd a szívedet valakire anélkül, hogy nem győződtél meg a másik alkalmasságáról. Ez nem azt jelenti, hogy van egy mázsás kódexed, amiben pipálgatod az elvárásokat, hanem azt, hogy értékeled magad. Figyeld meg például hogyan viselkedik azokkal, akiknek nem akar megfelelni, hogyan reagál, amikor mesélsz neki számodra fontos dolgokról és persze figyeld meg önmagad az egész szituációban. 

Margaret Mitchell szerint csak akkor lehet boldog a házasság, ha két hasonló lélek kerül egymás mellé. Ha a gondolat elejére ugrunk, akkor azonban boldog házasság csak jó párkapcsolatból lehet. Ha egy életre szóló társat szeretnél, íme egy biztos recept: Állj meg! Figyelj! Hallgass! Imádkozz! 

Demeter Anna

Inspiráló alapgondolat: maiige.hu

Fotó: Unsplash

Valentin-nap eredetéről

Február 14-e, a szerelmesek ünnepe. A párok közös programokat szerveznek, figyelmes ajándékokkal kedveskednek a másiknak, mézes-mázas üzeneteket váltanak és kifejezik az egymás iránt érzett szeretetüket. Vannak azonban akik inkább csak szolidan ünnepelnek, a négy fal között. Ki így – ki úgy éli meg a Valentin-napot, ez annak lényegén nem változtat. Ez a nap arról szól, hogy a párok megünnepeljék szerelmüket, kapcsolatukat vagy házasságukat. 

De honnan is ered a szerelem napja?

A Valentin-nap eredete a pogány természetkultuszokig vezethető vissza. A római szokások szerint február 15.-én tartották Lupercakia ünnepét, amely egy természet ünnep volt. Az ünnepi lakoma után a hajadon lányok a házasság istennőjének, Junonak a templomába mentek, ahol megtartották a pársorsolást. Ez lényegében azt jelentette, hogy felírták az összes házasulandó korú lány nevét, összegyűjtötték őket egy edénybe, majd ezt követően a nőtlen férfiak sorra húztak egy nevet a tálból. Az így keletkezett párok együtt maradtak és ha valóban egymásba szerettek – tehát sikeres volt az isteni közjáték – az elkövetkező év ünnepén össze is házasodhattak. 

De ki volt Valentin? 

Az elbeszélések szerint Valentin (magyarosan Bálint) egy római pap volt Terni városában, aki ellenezte II. Claudius császár azon döntését, hogy a fiatal férfiak ne nősüljenek meg. A császár véleménye szerint ugyanis a nőtlen férfiakból jobb katonák váltak, mint azokból, akiknek feleségük és családjuk volt. Így a legenda szerint Valentin a szerelmeseket – köztük a katonákat is – a keresztény szokások szerint megeskette egymással, majd egy, a kertjéből hozott virággal pecsételte meg az esküjüket. Amikor ez a császár tudomására jutott keresztény hite és parancsszegése miatt bebörtönöztette a papot, aki február 14.-én mártírhalált halt. 

A mai értelemben vett szerelmesek ünnepe nagyobb hangsúlyt csak a középkorban kapott, miután Valentint a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé avatták Angliában. A Valentin-napi szokások újbóli felvirágzásában és népszerűsítésében nagy szerepet játszott Geoffrey Chaucer angol költő is a Madarak parlamentje (Parliament of Fowls) című költeményével. A mű egy metaforával meséli el, hogyan gyülekeznek a madarak a párválasztási időszakuk kezdetén – amely nap február 14.-re esik – Triász, a természet istennője köré, hogy megtalálják a társukat. Valószínűleg ez a mű volt az alapja annak a szokásnak is, hogy a madarak párválasztásával egybeeső Szent Valentin napján a párok szerelmes szövegeket tartalmazó üzeneteket, képeslapokat, üdvözlőkártyákat küldözgetnek egymásnak. 

Sok szokás és hiedelem is kapcsolódott a Valentin-naphoz, például úgy tartották,  ha Valentin napján az eladó leány feje fölött egy vörösbegy repül el, egy tengerész veszi feleségül, ha a fecskét látott, szegény ember lesz a párja, de boldogságban fognak élni; ha pedig egy sármányt pillantott meg, egy milliomos fogja megkérni a kezét. De emellett számos időjárási, termés- és termékenységjóslás és szerelmi praktika is kötődik február 14.-hez. 

A Bálint-nap hagyománya egyre jobban hódít a világban, köszönhetően az angol kivándorlóknak, akik magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Amerikai Egyesült Államokba, ahonnan a második világháború alatt katonák vitték tovább a hírét Európa többi részére. Később így vált az ünnep marketingfogássá a virágtermesztők és az édességipar számára, fokozatosan elhagyva az ünnephez eredetileg kapcsolódó szokásokat és hagyományokat. Elterjedtsége ellenére a legnagyobb kultusza változatlanul az angolszász területeken van.

Bár a szerelmesek ünnepét sok hagyomány, szokás és történelmi emlék átszövi, egy dologról sosem szabad elfeledkeznünk. Ez pedig az, hogy február 14.-én az általunk szeretett személyhez fűződő kapcsolatunkat ünnepeljük, ezt az érzést pedig nem szabad lealacsonyítani a muszájból adott „tucat-ajándékok” és reklámfogások szintjére.

T. Cs

Kép: Unsplash

Randi a korona idején

Sokaknak nem okoz gondot a randizás a vírus idején. De mi a helyzet azokkal, akik mondjuk nem szeretnének felmenni egy idegen lakására az első randin? Nem kell kétségbe esni és legfőképp nem kell lemondanunk a randizás varázsáról. Ezeket a randi tippeket, azoknak ajánlom, akik az első vagy akár még a második randin sem érzik időszerűnek a netflix&chill programot. Sajnos az időjárás nem nekünk kedvez, de egy kis hideg ne törjön le senkit!

Olyan kreatív megoldásokat gyűjtöttem nektek egy csokorba, amelyeket kipróbáltam, még egy világjárvány idején is alkalmazhatóak és tényleg megteremtik a randi hangulatot.

1. Várnegyed

Ez az abszolút kedvencem és már rengeteg randit szerveztem ide. Elsőre unalmasnak tűnhet, de nem akkor, ha rám hallgattok. Felejtsétek el a 16-os buszt. Az Iskola utca felől induljatok fel az eldugott lépcsőkön, de ne a vár irányába, hanem először az Európa ligetet vegyétek célba. Nézzétek meg a kilátást a Babits Mihály sétányról , majd innen érdemes kicsit csavarogni a Várnegyed utcáin. Ezt követően, ha rám hallgattok, akkor a Tóth Árpád sétányon andalogtok tovább (szerintem az ország egyik legszebb sétánya). Majd a Karmelita kolostor mellett indultok le, ígérem egy kincses bánya lesz a Várnegyed. 

2. Várkert bazár

Tökéletes randi program, ha nem csak beszélgetni szeretnétek, hanem kulturálisan is töltekezni. A Várkert Bazár Déli panoráma teraszán szabadtéri kiállításokat szoktak szervezni, ráadásul ezek ingyenesen látogathatók. Advent alkalmával a Fortepan archívumából láthattunk képeket, előtte pedig a Budavári Legendák kiállítás volt megtekinthető. Ezek látogatását este ajánlom, mivel akkor sokkal látványosabbak. 

3. Ménesi út + Szentimreváros

Tele eldugott utcákkal, lépcsőkkel, titkokkal. Ismét tökéletes az andalgáshoz. Abban az esetben, ha nem szeretnétek céltalanul bolyongani, akkor ajánlom figyelmetekbe a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum szervezett sétáit. Ezek körülbelül 2-3 órás vezetett séták, melyek jó hangulatban telnek és sok érdekességre fény derül. 

+1. Forralt bor az Anna Caféban és séta a Duna-parton

Ez a forralt bor még azoknak is ízleni fog, akik esetleg nem szeretik (mint én), a séta pedig tökéletes egy ismerkedős, beszélgetős első randihoz!

Ivanova Patrícia

Kép: Pexels