Az őrült szerelem és a fájdalmas szakítás biokémiája – mit tesznek velünk a hormonok?

Az a lila köd… A lebegő állapot. Én örökké szeretni fogom Marikát, aki tökéletes és hibáktól mentes. Ah, Egon a legszuperebb férfi, számomra ő vágyaim netovábbja. Eltelik másfél év, Marika ránéz Egonra és nem érti, hogy miért látta őt Thornak, mikor igazából még egy tűt sem tud felemelni. Mi történt tulajdonképpen? Mi történik hormonális szinten, hogy ilyen gondolatok üldöznek minket? Mi történik velünk, ha szerelembe esünk? Miért nehéz a szakítás? Nézzünk rá a szerelem biokémiájára. 

Hormonok összjátéka

A szerelem különféle hormonok összjátéka. Lenyűgöző számomra, hogy milyen csapatmunkára képesek és micsoda érzéseket tudnak okozni. Dr. Gloviczki Eszter orvos szerint öt olyan hormon/neurotranszmitter játszik fontos szerepet a szerelemben, hűségben, szexualitásban és a boldogságban. Melyek ezek?

Az első a lenyűgöző PEA hormon, a pheni-etil-amin más néven a szerelemhormon. Amikor megtetszik nekünk az a bizonyos valaki, akkor a szervezet elkezdi termelni. Vegyületileg az amfetaminok csoportjába tartozik, amelyek eufóriát okoznak. Szóval egy kábítószer, amit a test termel. Olyan hatásai vannak, mint a fokozott szívverés, a kitágult pupillák, az éhségérzet megszűnése vagy az a bizonyos lila köd állapota. Hatással van az agyi jutalomközpontra, amely megemeli a dopamin hormon szekrécióját, tehát több dopamint készít a szervezet. A dopaminnak hála érzékeljük a szerelmet egy kellemes élményként.

A PEA hormon termelése körülbelül 1,5-2 évig tart, ekkor éjjel-nappal a szerelmeddel szeretnél lenni és legszívesebben együtt lélegeznél vele. A magas PEA szint csökkenti a szerotonin termelését, amely többek között a racionális, stabil és kiegyensúlyozott döntések meghozataláért felelős.

Ezért is mondhatjuk, hogy a szerelem és a normalitás olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől (messze!).  

Fontos hormon még az endorfin, amely fájdalomcsillapító hatással bír és orgazmus közben szabadul fel. PEA-hoz hasonlósan hat az agy jutalmazási központjára, kábítószer hatása van, következésképp nem tudjuk a kapcsolatunkat reálisan látni és a rózsaszín szemüvegünk még csillogóbbá válik. Az oxitocin orgazmus, ölelés, csók vagy a közös időtöltés során termelődik robbanásszerűen, erős kötődő hatást váltva ki. Akár életre szólóan képes két embert összekötni. Ha két olyan embert láncol össze, akik egyébként nem passzolnak, annak nagyon súlyos következményei lehetnek… Meg kell még emlékeznünk a pitocin és a pitressin hormonokról is. A közösülés során szabadulnak fel és az elégedettség, a nyugalom, a közelség érzéséért és a védettség érzések kialakulásáért felelősek. Ez a két hormon is magyarázhatja azt, hogy miért csökken a vonzalom, ha csökken a közelség a partnerek között.

Miért nehéz a szakítás?

A szakítások többsége is az első 1,5 év után történik, hiszen lecsökken a PEA szintje, felszáll a rózsaszín köd és elkezdjük látni a partnerünket a teljes valójában. Ha egy pár aktívan élt szexuális életet, akkor továbbra is működnek a „ragasztó” hormonok (endorfin, oxitocin), a PEA (amely a lila ködért felelős) termelése azonban leáll.

Előfordulhat, hogy a párok belátják, hogy nem passzolnak egymáshoz, de mégsem tudnak egymástól elszakadni, mert a „ragasztó” hormonok továbbra is működnek.

Nehezen mondanak egymásra nemet, még akkor is, ha tudják, hogy nem ők egymás számára az igaziak. Így amíg ezek a hormonok a házasságban varázsszerként működhetnek, addig veszélyes bájitalokká válhatnak házasságon kívül. Összeragasztanak két olyan felet, akiknek nem biztos, hogy egymás mellett kell lenniük egy életen át. A szakítást nehezíti, hogy utána felléphet egy kedélyvesztett állapot is, akár depresszív jegyeket hordozva, mert a szervezetben lecsökken a PEA szintje, viszont a szerotonin termelése még nem normalizálódik azonnal. 

A szerelem vak és őrült

Agyunk a szerelemben megőrül, kipirul az arcunk, a szívünk hevesen dobog, idegesek leszünk és nedves lesz a kezünk stb. Megemelkedik a kortizol szintje (stresszhormon) és az úgynevezett 5HT neurontranszmitter szintje lecsökken, amely a sokszor neurotikus viselkedést magyarázhatja: a szerelem elején lévő őrjítő gondolatokat, a rémületet vagy a rajongást. A szerelem továbbá deaktiválja azokat az idegpályákat, amelyek felelősek az olyan emóciókért, mint az aggodalom vagy a társas megítélés érzete.

Amint mélyen szerelembe esünk, az a neurális hálózat, amely a külső forrásból (társadalom, család, barátok stb.) származó kritikák és meglátások elemzéséért felelős, nemes egyszerűséggel deaktiválódik. Innen eredhet az, hogy a „szerelem vak”. 

Ugye milyen érdekes, hogy a hormonok mikre képesek? Jó hír azonban, hogy idővel az érzelmek hullámzásai csillapodnak, kiegyensúlyozottabbá válunk és a kapcsolat építésébe fektetett kölcsönös energia és munka megtermi gyümölcsét – akár 1,5 év eltelte után is. Idővel helyreáll az 5HT és a kortizol szintje is. Amíg egy kölcsönös és gondoskodó kapcsolatot tudhatunk magunkénak, addig az agy jutalmazó régiói továbbra is működésben maradnak, fenntartva az összetartozás érzését, viszont az elsöprő és intenzív érzelem valószínűleg egy empatikus és mély szerelemmé fog átalakulni.

Tóth-Kuthy Betti

források:

  1. Marazziti, D., Canale, D. (2004). Hormonal changes when falling in love. Psychoneuroendocrinology, 29:7, 931-936
  2. Puranik et al. (2020). Physiological basis of live-This is our Brain on Love. International Journal of Current Research in Psychology and Pharmacology, 4:4.
  3. https://www.elib.hu/05400/05461/05461.pdf
  4. https://kepmas.hu/hu/szerelem-biokemiaja-ha-csak-ide-oda-rangatnak-hormonok-nem-fog-sikerulni-boldog-parkapcsolat

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s