Quo vadis – a keresztény hit valódi értelme egy regényben

A Quo vadis az első század Rómájába vezet vissza minket. Az egyik oldalon Nero császár udvara – a pompázatos lakomák, a fülledt romlottság és az élvezetek hajszolásának színtere. A másik oldalon az első keresztények, akik titokban kezdték el Krisztus tanait követni, melyeket akkor még nem ismert a világ. Eljutunk Róma virágzásától – a város égésén át -, egészen az első keresztényüldözésekig.

A Nobel-díjas regény párbeszédeiben megelevenednek előttünk történelmi személyek úgy, ahogyan azokat Sienkiewic elképzelte. Találkozik egymással a föld két ura: Nero, az őrült császár, aki „rövidesen eltűnik, mint egy véres álom”, és Péter apostol, „az egyszerű lacernába öltözött aggastyán, aki örökre birtokába veszi a világot és a várost.” 

A történet középpontjában kirajzolódik egy szerelmi szál is: Vinicius, a fiatal és életerős római patrícius és Lygia, a lygius törzsből származó, keresztény leány között. A szerelmükben bemutatkozik a két világ: a hedonizmus és züllöttség, valamint a tisztaság és alázat világa. 

A regényben helyet kap szerelem, üldözés, kegyetlenség és boldogság. 

A Quo vadis azonban nem csak egy lehengerlően izgalmas olvasmány: ez a regény kijózanító erővel ébreszt rá a kereszténység valódi értelmére azzal, hogy visszavisz annak gyökereihez. 

Rádöbbent, milyen jó dolgunk van nekünk ma keresztényként. Míg a korai keresztények az éj leple alatt, sötét köpönyegben osonva gyalogoltak, hogy hallgassák az örömhírt, addig mi választhatunk, hogy a hét mely napján, melyik órájában, melyik templomban, melyik papot szeretnénk hallgatni az adott misén. Míg ők az életüket kockáztatták azzal, hogy a katakombákban gyülekeztek, hogy az új tanokat hallgassák, addig mi kihagyjuk a vasárnapi misét, ha éppen nincs kedvünk hozzá. Míg ők boldogan vállalták a mártírhalált Krisztusért, addig mi meghátrálunk, ha csak egy vita erejéig ki kell állni a keresztény hitünk mellett. 

Ráébreszt arra is, hogy miért a szeretet vallása a miénk:

„Látod, az emberek eddig nem ismertek olyan istent, akit szeretni lehetett, ezért egymást sem szerették, s ebből származott boldogtalanságuk, mert miként a világosság a naptól, a boldogság a szeretetből fakad. Erre az igazságra nem tanították meg őket sem a törvényhozók, sem a filozófusok, nem volt meg ez se Görögországban, se Rómában.” 

A regény elolvasása után újraértékeljük keresztény hitünket, vallásunk alapját és célját és feltesszük magunknak a kérdést: mi mennyit lennénk hajlandók feláldozni hitünkért? 

Kocsis Krisztina

Korlátokkal – korlátlanul?

Kanae és Nick Vujicic: Szerelem korlátok nélkül

Végtagok nélkül és mégis teljesen. Nick Vujicic személyes példaképem, fantasztikus ember, író, és lankadatlanul hirdeti az evangéliumot. Nick lábak és karok nélkül jött a világra és ma nagyon boldog életet él, azonban nem volt ez mindig így. 

Mára számos könyvet írt, amelyeket nyugodt szívvel ajánlok Nektek (Élet korlátok nélkül, Megállíthatatlan, Nyitott Lélekkel stb.), de a mostani cikkemben egy számomra nagyon fontos művét hoztam el nektek: Szerelem korlátok nélkül.

A könyv címe sokat elmond annak tartalmáról is, meglepő módon nem a zsiráfok szaporodásáról lesz benne szó.  A könyv Nick és felesége közös útján keresztül mutatja be a szerelmi kapcsolat állomásait, felmerülő nehézségeket és az azok leküzdéséhez szükséges eszközöket. 15 fejezeten keresztül vezeti végig az olvasót a kapcsolat kialakulásától egészen a családdá válásig. Hogyan lesz egy félős fiúból bátor férj? Hogyan találhatunk rá arra a személyre, akit a Jóisten mellénk szánt? Hogyan lehet a kapcsolatot élő virágként őrizni?

Na de most álljon itt néhány számomra kedves gondolat a könyvből. Tényleg olvasd el, rám abszolúte WOW hatással volt.

  • „Ha Isten szán nekem valakit, nem fogok kétséget vagy félelmet érezni, amikor találkozunk.”
  • „Ne engedjétek, hogy kételyeitek megakadályozzák, hogy megismerkedjetek egy olyan emberrel, akivel tartós, szeretetteljes kapcsolat alakulhatna ki köztetek.”
  • „Azok a keresztény házaspárok, akiknek erős a hitük és akik egyformán elkötelezettek, megértik, hogy az, amit ők akarnak, másodlagos ahhoz képest, hogy Isten mit akar, és hogy Isten még annál is jobbat akar nekik, mint ők saját maguknak.”
  • „Az egymás iránti tiszteletnek akkor is meg kell maradnia, ha valamiben nem értetek egyet, vagy ha félreértitek egymást.”
  • „Nem húzhatsz falat a szíved köré, ha bízol benne, hogy egy nap találkozol majd valakivel, akinek oda fogod adni. Annyit tehetsz, hogy egyszerre a szívedre és az eszedre is hallgatsz. De ne félj annyira a sérüléstől, hogy esélyt sem adsz a szerelemnek.”

Gyorsan csapj le egy példányra – megéri! 

Tóth-Kuthy Betti

Kép forrása: Nick Vujicic facebook oldala

Emily, Emily… miért?

2021. December 21. kora délután. Az Instagram pörgetése során megláttam a képet, mire már régóta vártam: @emilyinparis második évada másnap érkezik! Rögtön jobban kezdett motiválni az éves mézeskalács díszítési akcióm, de a kész mézeskalácsokra ránézve elgondolkoztam: miről is szólt ez az évad?  

Bevallom, kissé csalódott vagyok. Az Emily in Paris sorozat első évada nagyon elnyerte tetszésemet a kalandos történettel, divatos öltözetekkel, a francia életérzéssel (erre még később kitérek…) így már hónapok óta számoltam vissza a napokat, mikor láthatom ismét a chicagói lányt a képernyő vásznán. Most, hogy “letudtam” mind a 10 részt, nem emlékszem, hogy bármi történt is volna benne, szerintem hihetetlenül üres lett.

*spoiler veszély*

A sorozat első évadában Emily (20-as éveiben járó marketing specialista, amerikai influencer) megérkezik Chicagóból, a Savoirhoz, egy nagy francia marketing céghez, akiket Emily amerikai nagyvállalata épp felvásárolt. A munkája a korábban megszokott: promotálni a kisebb és nagyobb ügyfeleket – ezúttal azonban franciául, és a francia kultúrába illeszkedve. A sorozat legfőbb bonyodalmai épp a munkájából adódnak, na meg persze jó netflixes darabként a romantikus szálból egy francia séffel… Az első évad végén a néző egy valódi katyvasz közepén találja magát: szerelmi háromszögek, félrelépések, de csekély remény: fényes siker a karrierben.

Itt kezdődik a második évad, ami a vártnak megfelelően csak tovább bonyolította az előző évi kiadást, de teljesen érthetetlen módon. Egyrészt, megjelent Emily amerikai várandós főnöke, aki ezúttal a francia klisék mellett az amerikai negatív sztereotípiát is bemutatta. Másrészt megjelent Alfie, az unalmas brit könyvelő aki hirtelenjében teljes személyiségváltozáson ment keresztül, és felküzdötte magát egy hős szerelmes byroni szintre. Végezetül, bekapcsolódtunk a barátnői szálba, ami alapvetően egy jó mellékszál lett volna, de sikerült drag queen-ekkel és aljas intrikákkal túlfűteni. Hova érkeztünk a 10.rész végére? Teljes káosz, összeomlás a szerelmi élet, és ezúttal a karrier területén is.

Mint korábban említettem, Emily ruhatára engem az első évadban lenyűgözött. Rengeteg szín, kiegészítő, vagány, de érdekes összeállítások, merész, de elegáns költemények. Sajnos ez nem mondható el a második évad szereplőinek stílusáról. Itt ismételten egy amerikai ömlesztett sokkot tapasztaltam. Hova lett a francia nők mottója, “a kevesebb néha több”, vagy “azt hord, ami jól áll neked”? Mi a helyzet a stílussal, eleganciával, személyre szabott, helyi tervezői ruhákkal? Hát ezen a téren csak magát Sylvie-t a francia főnököt tudom kiemelni, akinek stílusa továbbra is magnifique, de sajnos Emily nagyon lecsúszott az első helyről.

Beszélhetnénk még a klasszikus netflixes kvótákról, a sorozat valóságtartalmáról és a mellékszálon kezelt, de komoly döntésekről -amiről, ha több szó esett volna az epizódok során, egy minőségi, élvezhető és tanulságos történet bontakozhatott volna ki -, de nem szeretném hosszúra húzni soraimat. Történet, ruhatár kivesézve, jöhet a c’est la vie

Szóval a francia életérzés a Savoir dolgozói szerint egy kisebb tévképet alakíthat ki a nézők fejében. A szabályok szerintük egyszerűek: ne légy közvetlen, hétvégén tilos a munka, élvezd az életet, ebédelj órákig, tanulj meg franciául, és igazából légy francia! Nos, egy erasmusos francia barátnőmmel chateltem rögtön a sorozat végignézése után, aki történetesen a francia fővárosban is lakik, s csak “tiszta kamu” és “borzalmas klisék tömkelege” jelzőkkel illette a világsikerű Emily kalandjait… Ja! És nekik van, hogy dolgozniuk kell hétvégén is, nem, nem Pierre Cadault-val. 

Bár ez a kialakított francia életérzés egyértelműen kamu, azért néha el-elkalandozom a gondolattal, hogy egy pain au chocolat-t majszolgatok a Place de l’Estrapade-on. Azt hiszem ez lett számomra a sorozat (egyetlen?) pozitívuma.

Összegezve, ha benne vagy a karácsonyi sürgés-forgásban, és egy kisebb lazításra vágysz, kíméld meg magad, és inkább egy karácsonyi klasszikust nyiss föl. Emily bőven ráér majd az ünnepek után is. Emily in Paris második évad sajnos számomra csak 4/10.

Kisbán Petra

Fotó: readysteadycut.com

Holidate, avagy mese a lányról, aki (nagyon) fél az elköteleződéstől

A Holidate című film egy könnyű, karácsonyi romantikus vígjáték. Egy történet a lányról, aki szeretne kapcsolatban lenni és közben fél is tőle, és a fiúról, aki cinikus vagánysága mögé rejtőzve keresi az igaz szerelmet. Vigyázat, a cikk nyomokban spoilert és komolyabb gondolatokat is tartalmazhat!

Karácsonykor senki sem szeret egyedül lenni; így van ezzel két főszereplőnk, Sloane és Jackson is. A helyzetet az sem teszi könnyebbé, hogy Sloane testvérei már mind elkeltek, és az anyukája kétségbeesésében minden jöttmenttel össze akarja boronálni. Jacksonnak hasonlóan borzalmasan telnek az ünnepek, ezért nem csoda, hogy mikor karácsony után a plázában véletlenül egymásba botlanak, rögtön találnak közös témát. A találkozásból végül egyezség lesz; egymás partnerei lesznek -kizárólag az ünnepekre. Együtt töltik a szilvesztert, a Szent Patrik napot, a húsvétot, és sorban az ünnepeket. Kapcsolatuk bár plátói marad, egyre jobban mélyül, és szépen lassan többet kezdenek el érezni egymás iránt. 

És innentől kezd izgalmassá válni a történet. Ugyanis amint világos lesz Sloane számára, hogy kapcsolatuk komolyabbá válhat, iszkolni kezd. Persze, a könnyed film könnyed film marad, viszont megmutatja a kötelékfóbia egy tipikus esetét. Hogy mi is az a kötelékfóbia? Az elköteleződéstől való félelem. Amikor adott valaki, akivel végre tényleg komoly lehet, akivel végre tényleg van esély a boldog holtomiglan-holtodiglanra, és mi még azelőtt kilépünk a kapcsolatból, hogy megtudnánk, mi is lehetett volna belőle. A kötelékfóbia jó példája a filmben szereplő Sloane, aki egész addig epekedik a vágyott férfi után, amíg az nem lép feléje, de azután meghátrál. Azonban lehet párkapcsolatban is kötelékfóbiával küzdeni; kilépni a kapcsolat egy olyan fordulópontja előtt, ami egy már a komfortosnál mélyebb elköteleződéssel jár. Továbbá előfordul olyan is, hogy valaki hosszú, komolynak tűnő kapcsolatban egyszerűen csak nem engedi magához közel a partnerét, ezáltal megőrizve azt a távolságtartó állapotot, ami számára még elviselhető.

És hogy mi bújik meg e félelem mögött? Ha erre választ akarunk találni, akkor érdemes gyermekkorunkban és kötődési mintáinkban keresni a választ. Szívből ajánlom Stefanie Stahl, német pszichoterapeuta Igen is, meg nem is című könyvét, amiből én magam is -a kötelékfóbiával való küzdelmem során- sokat tanultam. Emellett sajnos az sem könnyíti meg a helyzetünket, hogy fogyasztói társadalmunk nem a hosszútávon (emberek vagy dolgok, eszmék felé) elköteleződni tudó emberekből él.

Azt gondolom, hogy ha őszintén magunkba nézünk, tanulhatunk az amúgy egyáltalán nem edukatívnak szánt Holidate című filmből. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy valójában vágyunk-e mély elköteleződéssel -és ezáltal kötöttségekkel is- járó kapcsolatra? Szakítottunk-e már azért, mert úgy gondoltuk, jobb, ha mi megtesszük, mintha minket hagynak el? Ért-e bennünket olyan csalódás, hogy attól elveszítettük a tartós, boldog párkapcsolatba vetett hitünket? Bele merjük-e engedni magunkat -úgy igazán- egy kapcsolatba, vagy csak a felszínt kapargatjuk évekig? És úgy általában; mit jelent számunkra az elköteleződés valami, vagy valaki felé?

Gergely-Papfalvy Bori

Kép forrása: Netflix

Többször idézel a Bibliából, mint gondolnád – avagy 7 bibliai eredetű közmondás

Könyvek könyve, „leg”-ek könyve. Történelmi jelentőségű mű, erkölcsi iránytű. 

A Biblia megkérdőjelezhetetlenül nem csak a vallási, de a kulturális örökség része is. Relevanciáját számos tény bizonyítja. Többek között: gondoltad volna például, hogy a legtöbb ember tudta nélkül is rendszeresen idéz a Bibliából? 

Mégpedig, mert a Biblia áthatja a mai beszédünket is – számos szólás és közmondás ered a Szentírásból. Ezekből szedtük össze most Nektek a kedvenceinket: 

1. Utolsókból lesznek az elsők.

De sok elsőből lesz utolsó, és utolsóból első. (Mt, 19,30)

2. Ne menjen le haragoddal a nap.

Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal. (Ef, 4,26)

3. Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Vermet ás, jó mélyet, de maga esik a gödörbe, melyet készített. (Zsolt. 7,16)

4. Aki nem dolgozik, ne is egyék.

Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. (2Thess. 3,10)

5. Jobb adni, mint kapni.

Mindezekben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (ApCsel. 20,35)

6. Aki keres, az talál.

Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőknek megnyittatik. (Mt 7, 7-8)

7. Vak vezet világtalant.

Hagyjátok őket, világtalanok vak vezetői ők! Ha pedig vak vezet világtalant, mind a ketten gödörbe esnek. (Mt. 15,14)

Kocsis Krisztina

Eleanor H. Porter: Az élet játéka

Ezt a könyvet ajánlom, ha nagyon kivagy az élettől. Komolyan. Ezt nem csak úgy mondom. Ha már kiborultál a századik önfejlesztő könyvtől, de vágysz valami olvasmányra, ami életet lehel beléd, akkor ezt muszáj elolvasnod!  

Pollyana a tizenegy éves kislány,szülei tragikus halála után a Harrington kastélyba, Polly kisasszonyhoz, mogorva nagynénjéhez kerül. Pollyana beragyogja a poros kastélyt és meglágyítja Polly kisasszony szívét, mégpedig nem mással, mint a híres játékával. A játék, ami nem csak a birtok úrnőjét, hanem az egész falut magával ragadja. 

Az élet játéka Pollyana lelkész édesapjának találmánya. Nagyon szegény misszionáriusok révén a család adományokból élt. Pollyana már rég szeretett volna egy babát, de az adomány csak egy mankót hozott magával, így a kislány végtelenül elkeseredett. Apukája töprengett, hogyan is lehetne erre a helyzetre másként tekinteni, minek lehetne örülni a félresikerült adomány kapcsán. Így találta ki  a híres játékot.  A cél, hogy találjanak mindenben valamit jót, még a legnehezebb helyzetben is: örüljenek a mankónak, mert nincsen rá szükségük. Bár sovány vigasznak tűnhetett ez egy fiatal lány számára, ez a hálakeresés édesapja halála után is Pollyanna életfilozófiájává vált. Erről a gyönyörű, megható játékról szól a történet és arról, hogy a kislány hogyan érinti meg egytől egyig, a könyv összes szereplőjét.

Ez volt az első hosszabb regényem, amit kislányként elolvastam, de megígérhetem, ez a mű nem csak kislányoknak való. Számtalanszor újraolvastam már és mindig megérintette a szívemet. Ez a könyv reményt ad, felüdít és csupa melegséget áraszt. Nem fogod bírni letenni, meg fogod könnyezi és úgy érzed majd, az életedben valami új kezdődik. Vedd a kezedbe, olvasd el! Kezdd el játszani a játékot!

Demjén Dorottya

Dharma – Egy család regényes története a Tiszától a Gangeszig – Szűcs Péter

Pétert először Szabados Ági podcastjában ismertem meg (Lapozz a 99-re). Azt hiszem, nekem most ő az a kortárs író, akivel szívesen találkoznék.

A könyv sok kérdést hagy maga után.

Miként hat ránk a múlt?
Mi a “mi Dharmánk”?
Van-e életküldetés?
Mit jelent a halál?

A könyv minden lapján visszaköszön Szűcs Péter világjáró emlékeinek, tapasztalatainak és olvasottságának képe. Mint az indák az őserdő fáit, úgy szövik át az egész történetet a virágok, illatok világa és az utazás szeretete. A művészien megformált sorok berántják az embert e három különös világba, így a könyv sajnos gyorsan elfogyasztható. Gondolatai azonban sokáig velünk maradhatnak. De sebaj. Utána lehet folytatni az író blogján az olvasást. Ezt a könyvet főként 30 év felettieknek ajánlom.

  📖 Szűcs Péter: Dharma 📖 című könyve a burnout állapotában, elfáradtan talált rám. Azelőtt csak hallottam ezt a “kiégés” fogalmat, úgy képzeltem a felső-középosztálybeliek munkakerülésének szinonimája. A könyv sorai távoli országokba, számomra vágyott kultúrák csodavilágába repítettek. A művén keresztül találkoztam Tamással, aki szintén a kiégett harmincasok táborát gyarapítja. Három generáció életébe, összekapcsolódásába nyerhetünk betekintést. Három generáció, három különböző, de mégis összefonódó történet. Az első felében az 56’-os forradalom szenvedésébe Kamuti István kísér minket. A főhős Budapesten megélt borzalmak után kalandos úton New Yorkba, majd Brazíliába kerül. Az írás történelmi hűsége, a szerző gondos kutatómunkájának eredménye. Amikor 2015-ben nem volt pénzem albérletre, de a Google gyakornoki program miatt Budapesten kellett élnem, egy brazil katolikus misszionárius közösség, a Shalom tagjai fogadtak be és támogattak. A könyvben olvasott hatalmas életszeretet és hála, a velük töltött napok emlékét hívta életre. 

A második történet érint meg leginkább. Andrea és Tamás élete, az én generációm története.  A fogyasztás darálója az alkohol és drog mámorában eltelt estékről, a kiégés társadalmáról szólnak. Aztán nem maradt más, csak az üresség. Amikor ólomsúllyal nehezednek rád a napok.

A harmadik történet másképp jön közel. Andrea és Tamás gyermekének, Lénának az útja Indiába, Váránasziba vezet. Az elmúlás és a halál mindennapisága megérintő közelségbe kerül. Mennyire természetes a Gangesz partján a mindennapi temetés. Mekkora ellentét feszül az elmúlást végletekig tagadó, az örök fiatalság és szépség vágyképének hazugságait ígérő nyugati világhoz képest. Mikor pár éve keleten kalandoztunk barátaimmal, akkor döbbentett meg a felismerés, hogy mennyire tabusító, a halált elodázó társadalomban élünk itt a nagy nyugaton. India remek példa arra, hogy lehet másképp is állni ehhez. A keleti kultúra misztikus világa mindig is vonzott. Az élet körforgásának gondolata, a karma hívő keresztényként is megérint, gondolatisága elbűvöl.

“Az élet valójában végtelenül egyszerű, csak mi bonyolítjuk túl. Ami megy, azt el kell engedni, ami jön, azt el kell fogadni.”

Szeretem, ha egy könyv bekúszik a mindennapokba és gondolatai néha visszaköszönnek a hétköznapok forgatagában. A Dharma ilyen. “Az elmúlás” és a “ragadd meg a pillanatot”, az elengedés érzése sokáig társam volt elolvasása után. Most éppen eléggé szerelmes vagyok és az előre látható kudarc vagy csalódás ellenére is megyek és küzdök, ez a könyv nagy bátorító. Általa simán kimondok olyan érzéseket, amit esetleg gyávaságom miatt nem mertem volna. Több héten át vittem magammal ezt a könyvet. Igazi utazó társammá vált. Spóroltam a lapokkal, mert szerettem volna, ha tovább kitart. Így vált Szűcs Péter Dharma című könyve az egyik kedvenc regényemmé az együtt töltött idő alatt.

Farkas Zolek

Semmi!

Mi értelme az életnek? Mi értelme bármit is csinálni? Pierre Anthon szerint semminek sincs értelme.

A dán kisvárosban játszódó történet központi szereplője az imént megnevezett Pierre, aki úgy dönt, hogy az életnek nincsen semmi értelme. Osztálytársai kitalálják, hogy be fogják neki bizonyítani: az életnek van értelme, így mindannyian elkezdenek azon gondolkozni, számukra mi ér a legtöbbet az életben. A történet azonban eldurvul, ahogy haladunk sorban és a gyerekeknek valami számukra igazán különlegeset kell a közösbe adniuk, egyre-egyre emelik a tétet, míg végül az erőszak is megjelenik. Van, akinek csupán a copfja, az örökbefogadási bizonyítványa, de van, akinek  a szüzessége, vagy éppen az ujja bánja a licitet.

Mi számomra az élet értelme? Vajon én beadnám a közösbe a számomra legbecsesebb dolgot? És ha igen, azáltal elvesztené értelmét?

Kérdezhetjük magunktól. Bár a könyv egy ifjúsági történetnek indul, folyamatosan kiszól az olvasóhoz, legyen Ő bármilyen életkorban. 

Az eredetileg 2000-ben kiadott könyv Skandináviában vegyes visszhangot keltett, eleinte be is tiltották. 2010-ben fordították le a regényt angol és német nyelvre, majd számos több ország nyelvére, így gyorsan elterjedt. A botránykönyv számos nagy francia és amerikai irodalmi díjat bezsebelt, olvasóit szüntelen elgondolkodásra indítja.

Ha még nem olvastad ezt a rövid, de annál tömörebb könyvet, mindenképpen ajánlom! Nagyon jó beszélgetésindító lehet családban, barátok között.

Kisbán Petra

Ősz a múzeum(ok)ban

Tudtátok, hogy a Múzeumok Őszi Fesztiválján országszerte csaknem 130 múzeum várja az érdeklődőket? A fesztivál november 11-ig tart, így még van egy kis időtök szemezgetni a programok között. 

A fesztivál-tematika része, hogy különböző címszavakba sorolták be az eseményeket, így minden korosztály könnyen megtalálja a számára érdekes programokat. A zenés, filmes események, kiállításmegnyitók mellett, rengeteg olyan foglalkozás, interaktív előadás kap helyet tanórákon belül is, ahol a speciális nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyerekekre is külön figyelmet fordítanak. Ezen az oldalon külön tudtok keresni a budapesti, valamint a vidéki programokra is: http://oszifesztival.hu/programok.html. Mi most néhány last minute fővárosi érdekességet ajánlunk nektek!

  • A Többszólamú múzeum sorozat részeként, a Magyar Nemzeti Múzeumban egy igazán érdekes tárlatvezetésben lehet részünk, Évszázadok női szemmel címmel. A kiállítás olyan kérdéseket taglal, mint: Milyen szerep jutott a családban egy nőnek? Házasodhattak-e egyáltalán szerelemből? Miről mesél egy fekete gyászruha, egy fotó vagy egy szobabelső? 

A vezetés élőszereplős, minden információt megtaláltok itt:http://oszifesztival.hu/programok_hu.html?pid=318

  • Input-Output a Ludwig Múzeumban! A Zene szárnyán tematika részeként, a Művészetről fiatalokkal – kiállításmegnyitó során egy öt hetes online együttműködés eredményét láthatjátok. 

Az esemény regisztráció köteles!http://oszifesztival.hu/programok_hu.html?pid=407 

  • Múzeumi kulisszatitkok az ELTE Egyetemi Könyvtárban! A Lapokba zárt titkaink program a könyvtár különleges kiadványaiba enged bepillantást az érdeklődőknek. Regisztráció javasolt! http://oszifesztival.hu/programok_hu.html?pid=74
  • A Sétálj, gyalogolj, bringázz velünk! sorozat részeként a Városligeti fasorban kalandozhatunk Szentek, íriszek és pávák nyomában. Szecesszió, Róth Miksa módra november 7-én! Információ: http://oszifesztival.hu/programok_hu.html?pid=282 
  • A Múzeumi szünetelő tematika középiskolásoknak, egyetemistáknak egyaránt kedvez! A Várkert Bazárban október 30-án délután A művészet templomai: Monet és vízililiomai – A víz és a fény bűvkörében című filmet vetítik » http://oszifesztival.hu/programok_hu.html?pid=30

A másfél órás ismeretterjesztő alkotásban megismerhetjük azokat a csodálatos tájakat, ahol alkotott és amelyekből Monet ihletett merített. 

  • Egy kis kreativitásra vágysz? Akkor Engedd el magad! A betűk sivatagában címmel, kreatív írásműhelyen vehetsz részt Petőcz András költő, író vezetésével a József Attila Emlékhelyen, november 6-án. Regisztrálni november 4-ig lehet: http://oszifesztival.hu/programok_hu.html?pid=15 

A végére hagytuk az egyik legérdekesebb programot:

Szomorú őszi, öreg gyereknek születtem, én nem tudtam úgy örülni, mint a többiek. Most kezdek lassan fiatalodni, érzem az őszben a ficánkoló tavaszt, a napsugár utolsó fölényes magasságait, ahogy átugrálja az ősz buckáit. Mindenütt könyörgő füstoszlopok kapaszkodnak az ég felé, a tűz, a víz könyörög a hosszú napsugárért.”

  • Az idézet Latinovits Zoltántól származik, akiről a Bajor Gizi Színészmúzeumban láthattok egy csodálatos kiállítást: „Embernek röpülni boldogság” címmel, október 31-től. A tárlat középpontjában egy legendás ember és színész küldetése és a küldetés beteljesületlensége áll. Egyedi grafikai megoldások, hangsúlyos művészi korszakok és egy tragikus történet. 
    http://oszifesztival.hu/programok_hu.html?pid=358 

Még időben vagytok, múzeumozzatok! 

Demeter Anna

James Bondtól a Micsoda nőig: Filmajánló az elegancia hetére

1. Elfújta a szél

Rögtön is egyik kedvenc Margaretünk szerzeményével kezdek. A Margaret Mitchell pulitzer díjas művéből készült film, nemcsak szívszorító történetével de gyönyörű ruhákkal is belopja magát a szívünkbe. Egy georgiai ültetvényes  makacs és gyönyörű lánya, Scarlett O’Hara (Vivien Leigh) a történet főszereplője. Szerelmein, szenvedésein, küzdelmein keresztül nyomon követhetjük egy ízig-vérig szenvedélyes nő életét. 

2.Az utazó

Bár először nem az elegancia jutna eszünkbe  magáról a történetről Angelina Jolie(egy pillanatra helyet adok Jolie csodálatomnak, mert ugyebár Jennifer Aniston rajongó vagyok😃)  megtestesítője a kifinomultságnak, előkelő ízlésnek a filmben. Ezek mellett a sztori is roppant izgalmas, és Me too ide vagy oda, Johnny Depp örök szerelme marad mindekinek (legalább is nekem biztosan). 

3. Álom luxuskivitelben

A híres remekmű, amiből Audrey Hepburn öltözékét mindenki ismeri, a filmet viszont annál kevesebben látták. Pedig egy örök klasszikus! Aki azt hinné  lejárt lemez, az bizonyosan téved, hiszen rátapint a  21.század egyik legnagyobb problémájára, lehet szükségünk másra és támaszkodhatunk azokra, akik szeretnek. Végül pedig a férfi főszerepet játszó George Peppard után olvadozni fogtok, ezt megígérhetem. 

4. A nagy Gatsby

Ne kövezzetek meg, de személy szerint úgy gondolom ez a klasszikus túlértékelt. Nekem egyáltalán nem tetszett a regény, de egyszer érdemes a filmet megnézni. A 20-as évek divatja, parti hangulata egészen különleges, Daisy (női főszereplő) elegáns megjelenéséből pedig ihletet meríthetünk. 

5.James Bond filmek

Kifogástalan külső, pazar autók,stílusos megjelenés.Az elegancia megtestesítője maga James Bond. A férfiak lophatnak tippeket a női szívek meghódítására és az öltönyök kiválasztásában és segíthet a híres 007-es.

6.Micsoda nő! 

Mindenkiből válhat elegáns nő! Úgy gondolom ez a film legfőbb üzenete. Julia Roberts a piros ruhájában örökké beírta magát a történelembe. Ha tippekre van szükségünk a stílusos átalakuláshoz, ez a mű a legjobb választás! 

Demjén Dorottya