Ez egy véleménycikk! Nem feltétlenül reflektálja a Margaret szerkesztőség minden tagjának véleményét. Azonban számunkra fontos, hogy különböző szemszögeket oszthassunk meg!
Ez a cikk kapcsolódik egy korábban megjelent íráshoz a blogon, ami arról szólt, hogy a Victoria’s Secret angyalokat mostantól lecserélik „átlagos” emberekre, akiknek nem az a munkájuk, hogy a külcsínyért tegyenek nap mint nap, hanem egyéb, az élet különböző területein elért eredményeik alapján lesznek ők a Victoria’s Secret nagykövetei.
Nekem úgy tűnik, hogy van egy tendencia a mai kultúrában, ami arrafelé vezet minket, hogy a szépséget nem szabad bizonyos feltételekhez kötni. Azaz, ha jobban megnézzük, tulajdonképpen mindenki és minden szép.
De, hol kezdődik a szépség fogalma? Lehetséges, hogy ez mindenkinek szubjektív?
Én mindent egybevetve azt tapasztalom, hogy igenis, a mai napig vannak olyan dolgok, amik az emberek 90% százalékának tetszenek, és ezekről -a kevés kivétellel- mind el szoktuk ismerni, hogy szép. Miért? Mert ezek látványa szemet és szívet gyönyörködtető… Mert még látni szeretnénk hasonlót… Mert van egy varázsuk, ami pusztán örömet okoz azzal, hogy csodálhatjuk.
Azt gondolom, kevés olyan dolog van, amiben ne lehetne meglátni legalább egy szeretnivaló dolgot, vagy valami szépet, és ez az emberekre fokozottan igaz! Ugyanakkor, igenis létezik egy eredeti, „örök – szépség”, ami mindig megfogja az embert. Ilyen ikon például Audrey Hepburn, akit a legtöbb ember klasszikus szépségnek ismer el. Mi pedig vagy közelebb állunk ehhez a képhez, vagy távolabb.
Talán ide köthető az a jelenség is, amiért manapság elkezdtük inflálni a szépség értékét. Mintha attól, hogy bizonyos dolgokról elmondjuk, hogy szépek, azzal a többi már nem lenne eléggé megbecsülve. Pedig nem erről van szó. Mégis, ahogy látom, úgy próbáljuk meg ezt orvosolni, hogy napjainkban mindent elfogadunk, felvállalunk és gyönyörűnek vallunk: ilyenek a seprűvénák, a narancsbőr, a karikás szemek és a kócos, összecsapott „elaludtam reggel” frizura is, és hozzátesszük, hogy ezek természetes dolgok.
A természetes megjelenés rendben is van, viszont így összemossuk a pozitív önértékelést és az önszeretet, az amúgy jóval objektívabb, általános szépség-képpel. Mintha az előbbi kedvéért inkább az utóbbit degradálnánk le… Ezzel pedig sikerül elbillenteni az egyensúlyt a mérleg túloldalára. Hatalmas kincs és érték, ha az ember tudja szeretni a szépséghibáit, tud beszélni róluk, hiszen másokat is segíthet abban, hogy elfogadják önmagukat. Ami szerintem a kulcs, hogy a testi adottságainkat illetően ne féljünk mások véleményétől, hiszen nincs élő ember, aki hibátlan. Az pedig egy jó dolog, ha ez az üzenet sok helyre el tud jutni.
Miután rájövünk erre, nem akarjuk elvenni a szépségtől sem azt az elismerést, ami neki jár.
Hornisch Aliz
További cikkeink
Spotify vs. koncert – a tökéletes hangzás nyomában
Legyen szó komoly- vagy könnyűzenéről, a különféle streamingoldalaknak köszönhetően ma már ingyen vagy egy csekély összegért minden csak egy gombnyomás kérdése. Akkor miért van az, hogy egy-egy koncertre hamarabb fogynak el a jegyek, mint a kenyér a Sparban? Miért jó pénzt és energiát áldozni valamire, aminek a minősége kérdéses?
Amióta a nők is csatlakoztak a „vadász-különítményekhez”, felkészülten kell nekünk is helytállnunk a (szak)politikai érdekérvényesítésben – Nagyinterjú Dr. Botos Barbarával
Botos Barbara határozott, inspiráló és elhivatott. Nemcsak szakmailag, hanem a nők esélyegyenlőségéért is dolgozik különböző szakmai civil szervezeteken keresztül. Demjén Dorottya beszélgetett vele.
Láthatatlan társ – a vakvezető kutyák élete és munkája
Hűséges segítők, társak, barátok – a vakvezető kutyákat különleges kötelék fűzi gazdájukhoz. De egyáltalán hogyan válik egy négylábú vakvezetővé? Milyen feltételeknek kell megfelelnie, és miben más az élete egy átlagos házikedvencéhez képest? Schiff Mónikával, a budapesti Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk.
Miről mesél az anyatest?
A testem én vagyok. Én vagyok a testem. Mégis, amikor kilépek az ajtón, feldíszítem, elrejtem, kijavítom. Csak fel ne tűnjön! Itt egy szeplő, alapozd le! Ott egy sebhely, takard el! Ferde az orrod, fess újat! Pedig mi mindent mesélhetne neked az a tökéletlen, rejtett test, hogy mit élt át aznap miattad és érted!
Gyöngyös (el)viselt történelmünk. Miniinterjúk a magyar népviselet napjára
Április 24. a magyar népviselet napja. Megkérdeztünk pár székely fiatalt, hogyan viszonyulnak ma a népviseletükhöz, ami kisgyermekként sokaknak “olyan ciki” volt. Kultúránk, hagyományaink őrzése egyszerre hovatartozás tudat, divat, és érzelem. Szilágyi Kata írása kép forrása: romkat.ro
Mit tanít nekünk a Dűne?
A Dűne világa egészen varázslatos és tanulságokkal teli, és nem csak Timothée Chalamet miatt érdemes elmerülni abban. A Föld napja alkalmából ajánló következik.
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
