Anya lánya vagy anya barátnője – mit tanít nekünk a Gilmore Girls?

Régen teljesen más volt a kapcsolat egy szülő és gyereke között. Hierarchikus, kicsit hűvös, a gyereknek maximális tiszteletet kellett mutatni a szülő irányába. Ellenben manapság már sokkal lazább, jó esetben bensőséges, inkább partneri kapcsolatunk van anyukánkkal. 

Jó esetben fiatal kortól kezdve vele beszéljük meg a problémáinkat, hogy éppen hogy alakul a magánéletünk, jól áll-e ez a szoknya, hogyan sminkeljük magunkat, hova szeretnénk nyaralni menni és még sorolhatnám.  Azonban, nagyon kell arra vigyázni, hogy az anya megmaradjon anya. Vagyis egy mentor szerepe is legyen, óvja gyerekét, ha a gyerek téved, vagy helytelenül jár el, fegyelmezze, hívja fel a figyelmét a hibákra és kedvesen, de tegyen róla, hogy a jövőben ne kövesse el ugyanazt a butaságot. 

Nézzük a Gilmore Girls (Szívek Szállodája) sorozatot. Mi is történt ott a gyerekként abszolút tökéletes, mintagyereknek számító Rory-val?

Miután anyja egy abszolút barátnői szerepben tetszelgett az életében, semmiért nem szólt, nem fegyelmezte, ha bajba keveredett, mindenféle szidás nélkül kihúzta a pácból, a lány fiatal felnőttként önállótlan és kvázi életképtelen lett.

Amikor pedig anyja, életében először, 20 éves korában erélyesebben rászólt, hogy ne feküdjön le más férjével, vagy hogy ne hagyja ott az egyetemet, Rory reakciója az volt, hogy rohant sírva a nagyszüleihez és hónapokig nem állt szóba az anyjával. Ugyanígy, a folyamatos gyerekkori dicséretek, az, hogy a család egy orákulumnak kiáltotta ki, ahhoz vezettek, hogy amint megkapta az első kritikát főnökétől, minősíthetetlenül viselkedett, hiszen teljesen idegen volt számára, hogy valaki nincs tőle elájulva. 

Egy nagyon jó „alapanyagokkal” rendelkező gyereket tönkre lehet tenni azzal, ha semmilyen fegyelmezéssel, kritikával nem találkozik felnőtt koráig. Másik extrém eset, ha megnézzük Rory legjobb barátnőjét, Lane-t, láthatjuk, hogy a diktatórikus helikopterszülő sem nyerő kategória. Hiszen a szintén nagyon cuki kislánynak induló Lane

anyja szigorának és ridegségének köszönhetően fellázadt és éppen az ellenkezőjét csinálta annak, amit anyja (a saját furcsa stílusában, teljes jóindulattal) szánt neki.

Nem könnyű az átmenet a mentor és a barátnő között, de nem lehetetlen. Hiszen nem lehet úgy felnőni, hogy sose halljuk azt otthon, hogy „NEM!” vagy „Kislányom, ez nem volt helyes, ilyet többet ne csinálj!”. Ugyanígy, nem lehet úgy sem felnőni, ha félünk a szülőtől, nem bízunk meg benne, nem merünk elmondani dolgokat, mert attól tartunk, hogy majd elítél. 

Nincs tökéletes anya és soha nem is lesz. Egyensúly kell: az anya ott van gyerekének, fogja a kezét, de ha problémát lát, nem hagyja szó nélkül. Így sokkal könnyebb végigmennie kislányának ezen az életnek nevezett rögös úton anélkül, hogy néha elbukna. 

Kép forrása: CBS Photo Archive / Getty Images