“Sok sikert megtalálni a tökéletest!”

Egy fiú, akinek nemet mondtam a randevú felkérésére, ezzel a mondattal búcsúzott el tőlem.. Bár szólhatna ez a cikk a fiú egójáról és a fiúk – férfiak közti különbségről, most inkább koncentráljunk magára a mondatra. 

Azt a reakciót kaptam, hogy én biztos azért nem megyek el vele randizni mert én a tökéletesre várok. Megvizsgálva ezt a mondatot, két főbb részre bontható: 1. nem megyek el randizni, 2. a tökéletesre várok. Az, hogy nem megyek el vele randizni, nem feltétlen jelenti azt, hogy csak a tökéletesre várok. Rengeteg más ok is lehet egy ilyen döntés mögött. Számomra a következő főbb indokok húzódnak meg a háttérben:

Fejlesztő énidő

Tudom, hogy még sok hibám van, s lehetőségeimhez mérten szeretnék ezeken dolgozni. Most van itt az az idő, amikor az egyedüllétben megvizsgálhatom ezeket a tulajdonságaimat, és fejleszthetem őket. Ez az időszak arról szól, hogy magamra fókuszálok és magamon dolgozom. 

Elfáradtam

Lehet az is a háttérben, hogy elfáradtam. Az utóbbi időben nagyon sok fiúval randiztam, és bárki bármit mond, randizni fárasztó. Van jogunk egy kis pihenésre, nem kell konstans körözni a szemünkkel s a következő potenciális kiszemeltet vizslatni. Nem kell belekényszerítenünk magunkat egy olyan párkapcsolatba/házasságba, ami nem lenne nekünk megfelelő. 

Van jogunk egyedül lenni!

Megélni a jelent

Mert egyedül lenni nem rossz és nem szégyen! Sok ismerősöm lesajnál, hogy egyedül vagyok, pedig egyedül lenni hatalmas ajándék, egyedül lenni király! 

Nem azt jelenti, hogy nem kellesz senkinek, vagy magányos vagy. 

Sokkal inkább egy lehetőség, hogy megtanulj boldog lenni, s ne a partneredtől várd majd a boldogságodat. Mert magunkban is el lehet menni egy színházba vagy múzeumba. Egyedül is lehetsz különböző közösségek tagja. Megtanulhatod fenntartani magadat,  talpraesett leszel, és még arra is rájöhetsz, hogyan kell az internetkábelt beüzemelni. 

Mert az egyedüllétnek is megvan a saját ideje. Tudom jól, hogy ha már lesz családom, nem lesz többé ennyi énidőm, és akkor vissza fogom sírni a jelenlegi állapotomat. 

A lehető legteljesebben kell a jelent megélni, – és élvezni!

Tökéletesre várok

Nem, én nem várok a tökéletesre, mivel Őt már megtaláltam. 

Egyetlen egy valaki tökéletes ezen a világon, s az Jézus. 

És én mondhatom magam olyan szerencsésnek, hogy már megtaláltam Őt. Egy tökéletes embert a világért nem keresek, mert borzalmas lehet vele az élet! Folyamatosan ott lenne a nyomás, hogy ő mindenben jobb, okosabb, sportosabb, ügyesebb (…) nálam, és bármennyire is helyén lenne az önbizalmam, egy idő után igenis előtörne a kisebbség érzetem – mert a tökéletesek hibátlanok, és ezt mi, hétköznapi emberek sokszor nehezen viseljük el. 

Én nem a tökéletesre várok, hanem arra, aki boldoggá tud tenni és én is boldoggá tehetem őt. Akivel kölcsönösen biztatjuk és támogatjuk egymást, hogy egyre többet érjünk el az életben. Akiért megéri kompromisszumokat kötni és a falaimat lebontani. Aki mellett biztonságban érezhetem magamat, s akivel közösek az értékeink, alapjaink. 

Én olyan férfira várok, aki mellett igazán nő lehetek, a személyiségem miatt van velem, és önmagát nem hozzám képest határozza meg. 

Összefoglalva tehát, a címben elhangzott “vád” nem helyénvaló. Igen, lehet, hogy csak az illető személyével volt gondom, de az is lehet, hogy az időzítés nem volt tökéletes. Mert igenis vannak mindenki életében olyan életszakaszok, amikor nem szeretne randizni különböző okok miatt, és ezt tiszteletben kell tartanunk!

Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. – Préd 3,1