Itt a szeptember, itt az ősz! Áh, az ősz. Hűvösebb reggelek, rézbe forduló levelek, rövidülő nappalok. Forró italok, kényelmes pulcsik. No, meg a mini újév. Vissza az iskolapadba, még munkahely mellett is jobban vissza a rutinhoz. Véget érnek a korán kelések rovására elkövetett éjszakázások, a minden hétvégét lekötő programok, a kerti partik. Viszont eljön a befelé figyelés, a tervezés, a fejlődés ideje.
Egy vallomással kell kezdenem: sosem szerettem ennyire a nyarat, mint idén. Decemberi lány lévén nagyjából májusban szoktam elkezdeni várni a hólapátolást – amit aztán várhatok is főállásban, az elmúlt évek telei alapján.
Viszont idén nyáron valami megváltozott.
Talán az, hogy teret engedtem a nyár pillanatainak, a korai napfelkeltéknek, az eső előtti illatnak, a hullócsillagoknak, az egész napos pancsolás utáni zuhanynak és az esti tücsökzenének. Vagy egész egyszerűen az a mezei tény segített, hogy két hetet leszámítva idén nem volt hőség.
Akárhogy is, augusztus közepén rettentően kétségbe voltam esve. Aggódtam, hogy mindjárt elillan a nyár és ezzel elillan a felszabadult hangulatom is. Nem hülyeség ezen izgulni? Nem mintha befolyásolhatnám az évszakok változását… az évszakok változását. S itt megtaláltam a kulcsszót.
„Az egyetlen állandó a változás maga” – állt ez az idézet a kilencedik osztályos iskolai mappámon, sok, hasonlóan magvas gondolat között. Bocsi, Hérakleitosz.
Az ősz pedig maga a nagybetűs változás, az egyik fordulópont az évben,
ráadásul a mostohább szerepet betöltő: még a “tél-lelkesedésem” se fogadja rajongással a délután közepi sötétedést.
Nem csak a természet változik, ez egyúttal folyamatokat indít el bennünk is.
Elkezdünk lelassulni, befelé figyelni, egy lépéssel hátrébb ránézni az életünkre, s megkörnyékezni a nagy kérdéseket. Hogy telt eddig az idei évem? Ott tartok, ahol szeretnék? Milyen feladatokat kerülök?
A nyári lazaság és zsizsgés után igényem van arra, hogy felgyűrjem az ingujjam és belevessem magam a munkába.
Az első napokban zajlik a tervezés, szépen lassan forognak ilyenkor a kerekek, mert egyfelől visszanyerem az áhított rutint, másfelől minden másnap még van egy-egy grillezés, medencézés, ami kicsit kizökkent. Aztán egyre kevésbé van igényem rá, egyre inkább előtérbe kerül bennem az összpontosítás utáni vágy, hogy fókuszáltan haladhassak. Ez egyfelől félelemmel tölt el, másfelől izgatottsággal. Négy hónap van hátra az évből, ami nem sok, ám mégis, mintha ilyenkor besűrűsödne az idő. És talán ez is a legnagyobb varázsa.
További cikkeink
“A biztos, empatikus jelenlét az, amiben megszületik a megoldás” – kisinterjú Szöllős Bori coachcsal
A problémák nagysága és a célok távolsága nem ok arra, hogy halogassuk a változást! Bori mottója, hogy a coaching során megoldást keresünk, amellyel a fejlődést és kiteljesedést élvezhetjük időpocsékolás és tévutak nélkül.
„Túl idős vagyok hozzád…” – Vajon működhet egy negyvenes nő és egy huszonéves fiú párkapcsolata?
“A kor csak egy szám!” - mondjuk sokszor. De vajon komolyan is gondoljuk? Van realitása egy huszonéves srác és egy negyvenes nő párkapcsolatának? És ha igen, milyen próbákat kell kiállnia a párnak?
Melldaganat megelőzése az étrendünkön keresztül
A melldaganat megelőzésében valódi eszközt jelent az étrendünk is! Gyere és nézd meg, mik is azok az élelmiszerek, amikkel segítheted magad!
Ajándékba adni egy fél gyermekkort – Ma van az anya nélkül nevelkedő gyermekek világnapja
Országszerte csaknem kétezer gyerek él állami gondozásban, akik számára minden nappal csökken az esélye annak, hogy családra találjanak. Az örökbefogadó szülők többsége csecsemőt, esetleg annál valamivel idősebb gyermeket szeretne. De mi történik a nagyobbakkal? És mire számíthat az a szülő, aki egy iskoláskorú gyereket vesz magához? Erről mesél B. Eszter, aki férjével hét éve döntött egy akkor kilenc éves kislány örökbefogadása mellett.
„Isten hozott a nagyvilágban! Remélem szép életed lesz…” – interjú egy védőnővel, aki történetesen az anyukám
Végez várandós, csecsemő- és kisgyermekgondozást és nővédelmi vizsgálatokat. És nem mellesleg az anyukám. Interjú egy védőnővel, aki megtanított járni - kicsiként és most is.
NTAK
A vendéglátás rohanó világában a hatékonyság és a precizitás kulcsfontosságú ahhoz, hogy kivételes kulináris élményeket biztosítsunk az igényes vásárlóknak. A konyhai műveletek zűrzavara közepette a készletkezelés, a rendelések nyomon követése és a személyzet közötti zökkenőmentes kommunikáció ijesztő feladat lehet. Itt jön a képbe az innovatív NTAK rendszer – amelyet a vendéglátási műveletek egyszerűsítésére, a termelékenység növelésére és az általános vásárlói élmény javítására terveztek.
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
