Nagyon szeretem az orchideákat, és az otthonom minden ablakpárkánya tele van velük – annyira, hogyha vennék még egyet, sem tudnám hova rakni. Mindegyiket jól ismerem, tudom kitől és mikor kaptam. Kislányként tudok örülni a megjelenő virágszárnak, bimbónak vagy levélkezdeménynek, és sokszor úgy újságolom el a páromnak, vagy anyukámnak a nagy hírt, mint régen azt, hogy ötöst kaptam matekból.
Álmos reggeleken a kedvenc időtöltésem a kávémat szürcsölgetve az orchideáimat nézegetni, ahogy nőnek és időről időre virágba borulnak. Ha jól emlékszem, idén (vagyis tavaly) november elején indultak növekedésnek a virágszárak és december elejére már mindegyiken kis bimbó kezdemények voltak. Titkon abban reménykedtem, hogy karácsonyra már láthatom a különös formájú, színpompás virágokat. De ahogy azt illik, a virágaim fittyet hánytak az
illemre meg az elvárásaimra.
Most január közepe van, és a héten nyílt ki az első virág. Gyönyörűszép, cirmos szirmaival olyan, mintha engem nézne. Én meg őt. Jó tanítómesterek ezek a növények. Nem siettetnek semmit és nem kötik magukat olyan elvárásokhoz, hogy „karácsonyig virágot kell hozni” vagy hogy „idén kétszer kell virágozni”. Nem. Nem türelmetlenek, nem rohannak, és nem akarnak az álommegvalósítás to-do listáján minden lépést azonnal kipipálni. A lassúságban
rejlik a csodájuk. Hónapok alatt lesz bimbóból virág és ez a lassú, napról napra történő változás, fejlődés, meghozza gyümölcsét.
Szeretném az idei évre magammal vinni az orchideáim bölcsességét és a lassú, türelmes, nem egyik napról a másikra történő, hanem fokozatosan kibontakozó virágnyílás csodáját.
Papfalvy Bori Janka
Fotó: unsplash
További cikkeink
Láthatatlan társ – a vakvezető kutyák élete és munkája
Hűséges segítők, társak, barátok – a vakvezető kutyákat különleges kötelék fűzi gazdájukhoz. De egyáltalán hogyan válik egy négylábú vakvezetővé? Milyen feltételeknek kell megfelelnie, és miben más az élete egy átlagos házikedvencéhez képest? Schiff Mónikával, a budapesti Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk.
Miről mesél az anyatest?
A testem én vagyok. Én vagyok a testem. Mégis, amikor kilépek az ajtón, feldíszítem, elrejtem, kijavítom. Csak fel ne tűnjön! Itt egy szeplő, alapozd le! Ott egy sebhely, takard el! Ferde az orrod, fess újat! Pedig mi mindent mesélhetne neked az a tökéletlen, rejtett test, hogy mit élt át aznap miattad és érted!
Gyöngyös (el)viselt történelmünk. Miniinterjúk a magyar népviselet napjára
Április 24. a magyar népviselet napja. Megkérdeztünk pár székely fiatalt, hogyan viszonyulnak ma a népviseletükhöz, ami kisgyermekként sokaknak “olyan ciki” volt. Kultúránk, hagyományaink őrzése egyszerre hovatartozás tudat, divat, és érzelem. Szilágyi Kata írása kép forrása: romkat.ro
Mit tanít nekünk a Dűne?
A Dűne világa egészen varázslatos és tanulságokkal teli, és nem csak Timothée Chalamet miatt érdemes elmerülni abban. A Föld napja alkalmából ajánló következik.
Bízni Istenben – egy iromány valakitől, aki még csak tanulja
Nehéz bízni Istenben. Könnyebb azt gondolni, majd megoldom én, mert jobban tudom, mint az a valaki, aki megteremtette a világot. Egyszer azonban eljön az a pont, amikor nincs más választásunk, minthogy az Úr felé fordulunk.
Milyen férfi az, aki GYES-re megy?
Apa vagy anya menjen GYES-re? Miért, te hallottál már arról, hogy apa megy GYES-re?
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.