Zúzódások, vágások, törések. Szorongás, pánik, depresszió. Önbizalomhiány, magány, bűntudat. Ezek a kapcsolati erőszak hívószavai. És a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozata túlnyomó részben nő.
Az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) 2014-ben nyilvánosságra hozott kutatási adatai alapján Magyarországon minden ötödik nő szenvedett már el szexuális vagy testi erőszakot a partnere részéről. A NANE becslései szerint jelenleg is 226 ezer magyar nő él olyan párkapcsolatban, ahol rendszeres elszenvedője bántalmazásnak.
Annak ellenére, hogy ez milyen hatalmas szám, a párkapcsolati erőszakot mély hallgatás és tagadás övezi. A rendőrségi statisztikák alapján a bűncselekmények alig 5 ezreléke kerül bejelentésre.
Cselekedni végtelenül megterhelő lelkileg az áldozatok számára, főként, ha az a közhiedelem, hogy amíg vér nem folyik, a rendőrség nem tehet semmit.
További tévhit, hogy a családi ügyekbe való beavatkozással könnyű visszaélni, sok nő csak bosszúból vádolja partnerét. Az európai statisztikák szerint a családon belüli erőszak miatt történt téves letartóztatások aránya megközelítőleg 2%: éppen annyi, mint a többi bűncselekmény esetén.
“A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.” – olvasható az ENSZ Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről szóló 1993-as deklarációjában.
A tényállás tiszta, a bántalmazás megtörténik és mégis, sok nő marad. Marad, amikor férje trágár szavakkal szidalmazza. Marad, miután először megütötte. Marad, mivel a pofont csók követi.
De miért? Az okok szétágazóak és kívülről gyakran érthetetlennek tűnnek. A legkézenfekvőbb válasz lehet a szégyenérzet, a bűntudat vagy akár maga a szerelem. “Jobb, ha erről nem tud senki, biztos én tehetek róla, ha igazán jól szeretem, megváltozhat.” Sokszor tényező a (halál)félelem: a bántalmazó megfenyegeti partnerét, hogy ha elhagyja, megtalálja, elveszi tőle a gyerekeket vagy épp érzelmileg zsarolja, hogy öngyilkos lesz. A nő lerombolt önbecsülése nem veszi észre, nem tudja észrevenni, hogy ez képtelenség. Szempont lehet a házastársi eskü kötőereje, az a bizonyos jóban-rosszban, valamint a gyermekek vélt érdeke, amely szerint egy erőszakos apa is jobb, mint hogy apa nélkül nőjenek fel.
Pedig a párkapcsolati erőszak nem áll meg a pár tagjai között: annak a gyermekek is elszenvedői.
A családon belüli bántalmazás a gyermekekre akkor is hat, ha nem közvetlenül rájuk emel kezet az elkövető. A bennük felgyülemlő feszültség, félelem megnyilvánulhat rosszabb tanulmányi eredményekben vagy szorongó, agresszívvá váló viselkedésben. Ha pedig egy gyermek is jelen van a szülők közötti tettlegesség idején, az akár egy teljesen másik bűncselekménynek, kiskorú veszélyeztetésének is minősülhet. Ebben az esetben a kiérkező rendőrségnek kötelessége értesíteni a gyermekvédelmi rendszer tagjait, akik a gyermek érdekei mentén eszközölnek intézkedések, például kirendelnek családsegítő szakembert. Problémákat szül, hogy a jelzőrendszer nem működik tökéletesen Magyarországon. Annak sarkalatos elemeit alkotnák a védőnők, a gyermekorvosok, az iskolában a pedagógusok, de még a rendszeres kiabálást halló szomszédok is. Azaz mi.
Mert ha mi nem segítünk, ki fog?
Az áldozathibáztatás olyan erős kultuszát éljük napjainkban, amelyben a felmerülő kételyek nem csak az áldozatot emésztik fel belülről és szigetelik el végérvényesen a kiúttól, hanem még a társadalom is nyakába zúdítja forró értékítéletét. “Ugyan már, egy ilyen erős nővel megtenni? Tuti kamuzik. Olyan jó férje van, lenne inkább hálás. Na, persze, őt bántalmazzák? Nézz már rá, teljesen jól néz ki.” A párkapcsolati erőszak nem csak fizikai bántalmazásban merül ki. Nem kell törött testrészeket, véraláfutásos nyomokat keresni. Nem kellene megvárni, hogy ezek a visszautasíthatatlan jelek nyújtsanak döntő bizonyítékot. Csak azért, mert valaki nem üt arcon, az nem jelenti azt, hogy nem bántalmazásról van szó.
Ha valaki, aki azt állítja, hogy törődik veled, miközben bánt téged, az nem szeretet.
——
Amennyiben bántalmazás (akár szóbeli, lelki, fizikai, szexuális erőszak) áldozata vagy vagy másokért aggódsz, jogod és felelősséged segítséget kérni.
NANE Segélyvonal bántalmazott nőknek: 06 80 505 101
- hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 18-22-ig, szerda: 12-14-ig
PATENT Egyesület jogsegélyszolgálata: 06 80 80 80 81
- szerdánként 16-18-ig és csütörtökönként 10-12-ig
általános segélyhívó telefonszám: 112
- 0-24 hívható, azonnali intézkedés
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): 06 80 20 55 20
- 0-24 hívható, ha menekülni kell otthonról, krízisszállás
Felhasznált források, statisztikák:
- https://okit.hu/segitseg/kapcsolati-eroszak-aldozatainak
- http://unis.unvienna.org/pdf/factsheets/UNiTE_WhatWeDo_hu.pdf
- https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/violence-against-women
- https://nane.hu/
- https://belugyiszemle.hu/hu/node/578
- https://nokjoga.hu/alapinformaciok-a-nok-elleni-eroszakrol/statisztikak/
- https://bsr.bm.hu/
További cikkeink
Láthatatlan társ – a vakvezető kutyák élete és munkája
Hűséges segítők, társak, barátok – a vakvezető kutyákat különleges kötelék fűzi gazdájukhoz. De egyáltalán hogyan válik egy négylábú vakvezetővé? Milyen feltételeknek kell megfelelnie, és miben más az élete egy átlagos házikedvencéhez képest? Schiff Mónikával, a budapesti Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk.
Miről mesél az anyatest?
A testem én vagyok. Én vagyok a testem. Mégis, amikor kilépek az ajtón, feldíszítem, elrejtem, kijavítom. Csak fel ne tűnjön! Itt egy szeplő, alapozd le! Ott egy sebhely, takard el! Ferde az orrod, fess újat! Pedig mi mindent mesélhetne neked az a tökéletlen, rejtett test, hogy mit élt át aznap miattad és érted!
Gyöngyös (el)viselt történelmünk. Miniinterjúk a magyar népviselet napjára
Április 24. a magyar népviselet napja. Megkérdeztünk pár székely fiatalt, hogyan viszonyulnak ma a népviseletükhöz, ami kisgyermekként sokaknak “olyan ciki” volt. Kultúránk, hagyományaink őrzése egyszerre hovatartozás tudat, divat, és érzelem. Szilágyi Kata írása kép forrása: romkat.ro
Mit tanít nekünk a Dűne?
A Dűne világa egészen varázslatos és tanulságokkal teli, és nem csak Timothée Chalamet miatt érdemes elmerülni abban. A Föld napja alkalmából ajánló következik.
Bízni Istenben – egy iromány valakitől, aki még csak tanulja
Nehéz bízni Istenben. Könnyebb azt gondolni, majd megoldom én, mert jobban tudom, mint az a valaki, aki megteremtette a világot. Egyszer azonban eljön az a pont, amikor nincs más választásunk, minthogy az Úr felé fordulunk.
Milyen férfi az, aki GYES-re megy?
Apa vagy anya menjen GYES-re? Miért, te hallottál már arról, hogy apa megy GYES-re?
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
