Ismeritek azt a bibliai történetet, amikor Jézus a hajón elalszik, amíg a tavon csónakáznak a tanítványokkal? Hatalmas vihar kerekedik, és ő csak nyugodtan alszik, alszik…
A tanítványok persze felkeltik, hogy Mester hahó, ébredj már! Valamit csinálj, mi nagyon be vagyunk sózva…
Az ilyen helyzetekben mindig jól jön egy Megváltó, aki, habár előbb megdorgál, hogy ejnye kicsinyhitűek. Mert ismét előbb a pánik, aztán a bizalom… De azért kitárja kezét a tenger felé, így a szél és eső elállnak. Minden biztonságos lesz. A felhők elkotródnak. És a csoda megtörténik. A jelenlévők hite pedig alapjaiban erősödik meg.
Persze, lehetne ott is folytatni ezt a gondolatmenetet, hogy milyen jó lenne, milyen egyszerű lenne, ha a mi életünkben is így jönnének a megerősítések!
Kellett nekünk kétezer évvel később születnünk!
De én most nem a viharról akarok írni. Hanem arról, mikor épp nincs vihar.
Mi történik velünk akkor, ha a fejünk felett ragyogóan süt a nap? Mi történik velünk és a hitünkkel „szélcsendben”?
Szélcsendnek nevezem azt, amikor minden a „terv szerint” történik. Amikor alapvetően az életünk jó, kiszámítható. Amikor éppen egy nagyon szép szakaszát éljük meg, elismerést kapunk, sikereket érünk el, szeretve érezzük magunkat.
Nincsen komolyabb felhő az égen, esetleg egy-egy átmeneti felhőfoszlány.
Ilyenkor is ott ül Jézus a csónakban, csak az a kérdés, hogy észrevesszük-e?
Mert ő is élvezi a napsütést és a beszívja a friss levegőt. Boldog, hogy mi boldogok vagyunk – mégha nem is érezzük magunkat rászorulva.
Vajon észrevesszük-e jelenlétének erejét akkor is, amikor magunkat is elég erősnek hisszük?
Megosztjuk-e vele a további terveket ilyenkor, vagy az sem zavar, hogy alszik-e vagy éber… Majd ha jön a vihar, akkor úgyis felkeltjük…
Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a jólét vagy a nehézségek erősítik-e meg Isten felé a bizalmunkat.
A békességben tud-e eléggé növekedni a hitünk? Felkeressük azért is Jézust, hogy elújságoljuk, megkaptuk, amire vágytunk?
Az bizonyos, hogy mindannyian úton vagyunk, a saját időjárási körülményeink között.
És Jézus nem az a fajta útitárs, akitől ne lehetne bármikor valami újat tanulni.
Persze ez attól függ, hogy csak a viharban elegyedünk-e szóba vele (Mesteeer, gyere már!), vagy megiszunk-e vele egy teát minden nap, miközben megvitatjuk vele az aznap történteket.
Utóbbi esetben fennáll legalább két mellékhatás. Az első, hogy tovább marad derűs az ég a csónakunk felett.
A második pedig, hogy Jézus hangja egész ismerőssé válik számunkra, és könnyen megkülönböztetjük bárki másétól. Szélcsendben és viharban is.
További cikkeink
Láthatatlan társ – a vakvezető kutyák élete és munkája
Hűséges segítők, társak, barátok – a vakvezető kutyákat különleges kötelék fűzi gazdájukhoz. De egyáltalán hogyan válik egy négylábú vakvezetővé? Milyen feltételeknek kell megfelelnie, és miben más az élete egy átlagos házikedvencéhez képest? Schiff Mónikával, a budapesti Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk.
Miről mesél az anyatest?
A testem én vagyok. Én vagyok a testem. Mégis, amikor kilépek az ajtón, feldíszítem, elrejtem, kijavítom. Csak fel ne tűnjön! Itt egy szeplő, alapozd le! Ott egy sebhely, takard el! Ferde az orrod, fess újat! Pedig mi mindent mesélhetne neked az a tökéletlen, rejtett test, hogy mit élt át aznap miattad és érted!
Gyöngyös (el)viselt történelmünk. Miniinterjúk a magyar népviselet napjára
Április 24. a magyar népviselet napja. Megkérdeztünk pár székely fiatalt, hogyan viszonyulnak ma a népviseletükhöz, ami kisgyermekként sokaknak “olyan ciki” volt. Kultúránk, hagyományaink őrzése egyszerre hovatartozás tudat, divat, és érzelem. Szilágyi Kata írása kép forrása: romkat.ro
Mit tanít nekünk a Dűne?
A Dűne világa egészen varázslatos és tanulságokkal teli, és nem csak Timothée Chalamet miatt érdemes elmerülni abban. A Föld napja alkalmából ajánló következik.
Bízni Istenben – egy iromány valakitől, aki még csak tanulja
Nehéz bízni Istenben. Könnyebb azt gondolni, majd megoldom én, mert jobban tudom, mint az a valaki, aki megteremtette a világot. Egyszer azonban eljön az a pont, amikor nincs más választásunk, minthogy az Úr felé fordulunk.
Milyen férfi az, aki GYES-re megy?
Apa vagy anya menjen GYES-re? Miért, te hallottál már arról, hogy apa megy GYES-re?
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
