A világon minden évben 1,3 millió ember hal meg mentális betegség vagy ideggyógyászati kórkép miatt. Az EU lakosságának több mint 7 százaléka depresszióban szenved. Magyarországon a lakosság 38 százaléka valamilyen mentális betegséggel küzd. A számok sokkolóak.
Sokféle ok áll ezen adatok mögött, az egyik leggyakoribb a gyermekkorban szerzett traumák, amelyekre sok esetben már nem is emlékszik az érintett. Alsó korhatár nem létezik, már az anyaméhben történt „események”, mint egy sikertelen abortusz, vagy az anya által átélt fizikai bántalmazás is kihathat a magzatra. Különösen a 8 éves kor előtt történt sérelmek a legveszélyesebbek, ugyanis a kisgyerek közel sem rendelkezik olyan belátási képességgel, mint egy felnőtt, és nem tud mit kezdeni az őt, vagy közvetlen környezetét ért traumával. Ráadásul verbális képességük sem elég fejlett ahhoz, hogy kommunikálni tudják a bennük lezajló folyamatokat.
Ha visszagondolok a saját gyerekkoromra, nagyon szerencsésnek tartom magamat. Szerető, stabil családi környezetben nevelkedtem. Azonban, például az iskolában értek olyan – utólag nézve – gyerekes atrocitások, amelyek sokáig kihatottak rám és amelyek miatt nehezebben nyíltam meg idegenek előtt. Ilyen volt például amikor az általános iskolás legjobb barátnőm alaptalan pletykákat terjesztett rólam, vagy amikor egy matektanár rendszeresen megalázott, továbbá elhitette velem, hogy ostoba vagyok a tárgyához és meg fogok bukni az érettségin (érdekes módon ötösre leérettségiztem). Nekem sikerült ezeket segítség nélkül feldolgoznom, de egyáltalán nem ciki, ha másnak nem megy!
Dr. Máté Gábor magyar származású, kanadai orvos, függőségkutató két fajta traumát különböztet meg.
A nagybetűs TRAUMA akkor jön szóba, ha aktívan bántanak egy gyereket, ez lehet szexuális zaklatás, verés, fizikai erőszak vagy érzelmi terror.
Ennél azonban sokkal gyakoribb a kisbetűs trauma. Erről sok esetben nem is tudják a szülők, hogy káros a gyermekre nézve. Ilyen például a gyerek érzelmi szükségleteinek neglektálása, vagyis amikor a gyerek azt érzi, hogy nem kap elég figyelmet, törődést, esetleg csak azért szeretik, mert jól teljesít az iskolában, tehetségesen sportol. Azáltal, hogy napjainkban (a legtöbb esetben) mindkét szülő dolgozik, kevesebb időt töltenek a gyerekkel, kevésbé tudnak odafigyelni lelki szükségleteire, fáradtak, máshol jár az eszük, akaratukon kívül traumát okoznak gyereküknek.
Kaytee Gillis, amerikai pszichoterapeuta, 10 különböző felnőttkori viselkedést köt a gyerekkori traumák feldolgozatlanságához. A teljesség igénye nélkül ilyen a túlevés, túlivás, ha valaki nem viseli jól mások közelségét, a túl gyakori bocsánatkérés, a telefonálástól való szorongás, az apróbb zajoktól való összerezzenés, illetve ha valaki túlzottan csendes, kerüli a mások előtt történő megnyilvánulást.
A gyerekkori traumák feldolgozása szükséges ahhoz, hogy az ember belső harmóniára találjon. Erre azonban nem létezik biztos recept. A feldolgozás hosszú és traumatikus menet, könnyekkel és álmatlan éjszakákkal jár. Professzionális segítség mindenképpen szükséges, illetve egy támogató közeg, ahol türelemmel és szeretettel segítik az érintettet abban, hogy túltegye magát az őt ért bántalmakon.
További cikkeink
Amióta a nők is csatlakoztak a „vadász-különítményekhez”, felkészülten kell nekünk is helytállnunk a (szak)politikai érdekérvényesítésben – Nagyinterjú Dr. Botos Barbarával
Botos Barbara határozott, inspiráló és elhivatott. Nemcsak szakmailag, hanem a nők esélyegyenlőségéért is dolgozik különböző szakmai civil szervezeteken keresztül. Demjén Dorottya beszélgetett vele.
Láthatatlan társ – a vakvezető kutyák élete és munkája
Hűséges segítők, társak, barátok – a vakvezető kutyákat különleges kötelék fűzi gazdájukhoz. De egyáltalán hogyan válik egy négylábú vakvezetővé? Milyen feltételeknek kell megfelelnie, és miben más az élete egy átlagos házikedvencéhez képest? Schiff Mónikával, a budapesti Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk.
Miről mesél az anyatest?
A testem én vagyok. Én vagyok a testem. Mégis, amikor kilépek az ajtón, feldíszítem, elrejtem, kijavítom. Csak fel ne tűnjön! Itt egy szeplő, alapozd le! Ott egy sebhely, takard el! Ferde az orrod, fess újat! Pedig mi mindent mesélhetne neked az a tökéletlen, rejtett test, hogy mit élt át aznap miattad és érted!
Gyöngyös (el)viselt történelmünk. Miniinterjúk a magyar népviselet napjára
Április 24. a magyar népviselet napja. Megkérdeztünk pár székely fiatalt, hogyan viszonyulnak ma a népviseletükhöz, ami kisgyermekként sokaknak “olyan ciki” volt. Kultúránk, hagyományaink őrzése egyszerre hovatartozás tudat, divat, és érzelem. Szilágyi Kata írása kép forrása: romkat.ro
Mit tanít nekünk a Dűne?
A Dűne világa egészen varázslatos és tanulságokkal teli, és nem csak Timothée Chalamet miatt érdemes elmerülni abban. A Föld napja alkalmából ajánló következik.
Bízni Istenben – egy iromány valakitől, aki még csak tanulja
Nehéz bízni Istenben. Könnyebb azt gondolni, majd megoldom én, mert jobban tudom, mint az a valaki, aki megteremtette a világot. Egyszer azonban eljön az a pont, amikor nincs más választásunk, minthogy az Úr felé fordulunk.
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
