Egy tibeti mondás szerint, az embernek két útja van önmaga megismeréséhez: vagy az őt körülölelő 8 hegy és 8 tenger között bolyong folyamatosan, vagy a hegyek-tengerek alkotta kör közepén lévő magas hegyre mászik fel. 

A régi bölcsességnek valószínűleg több fajta olvasata van, én így értelmezném: Önmagunk megtalálásának egyik útja az, ha céltalanul és döntésképtelenül ténfergünk egyik helyről a másik helyre, s ezáltal minél több új dolgot próbálunk ki, hátha azokon keresztül ráismerünk saját magunkra, szenvedélyünkre, életünk céljára. A másik út viszont az énközpontúságon keresztül vezet, azaz mikor nem a világon , hanem saját magunkon keresztül szeretnénk mindent megismerni, és saját magunkat állítjuk be a világ koordinátarendszerének közepébe. 

Döbbenetes abba belegondolni, hogy ez a bölcsesség akár már évszázadok óta az emberek birtokában lehet. Sokszor vádolják, vádoljuk azzal a most felnövő nemzedéket, hogy céltalanok, döntésképtelenek, s “csak úgy” élik életüket. De mi van akkor, ha ez az emberi “életforma” már évszázadok óta létezik? Létezhet, hiszen a történelem során többször halottunk a szerencse-próbáló szegény fiúról, a vándorcigányokról, vagy éppen a művészekről, kik folyton-folyvást más városban keresték ihletüket.  

Hasonlóan nagy vád manapság az énközpontúság és önzőség is, de ez szintúgy jelen volt történelmünkben, például a római császárok (istenek), számos nagy király, de akár csak helyi földesurak esetében is. 

Bár bízom abban, hogy van van egy harmadik (akár negyedik, ötödik…) út is, ahol céltalanság és énközpontúság nélkül megtalálják az emberek életük miért-jét, mégis, néha úgy érzem, – bár nem éltem 2-300 évvel ezelőtt – hogy manapság egyre több ember bolyong céltalanul életében, s egyre többen helyezik saját magukat középre, s viszonyítják környezetüket saját magukhoz képest.

Vajon hogyan fékezhetjük, vagy fordíthatjuk meg az emberek cél és döntés vesztését? Mi hiányzik a 21. századból, amiért egyre kevesebben tudnak arra a kérdésre válaszolni: Hol látod magad 10 év múlva?

A gondolat a 8 hegy c. filmből származik, melyet nagyon ajánlok nektek. Előzetest itt tekinthetitek meg:

Szólj hozzá!

 

További cikkeink

Láthatatlan társ – a vakvezető kutyák élete és munkája

2024. April 27.|0 Comments

Hűséges segítők, társak, barátok – a vakvezető kutyákat különleges kötelék fűzi gazdájukhoz. De egyáltalán hogyan válik egy négylábú vakvezetővé? Milyen feltételeknek kell megfelelnie, és miben más az élete egy átlagos házikedvencéhez képest? Schiff Mónikával, a budapesti Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk.

Miről mesél az anyatest?

2024. April 26.|0 Comments

A testem én vagyok. Én vagyok a testem. Mégis, amikor kilépek az ajtón, feldíszítem, elrejtem, kijavítom. Csak fel ne tűnjön! Itt egy szeplő, alapozd le! Ott egy sebhely, takard el! Ferde az orrod, fess újat! Pedig mi mindent mesélhetne neked az a tökéletlen, rejtett test, hogy mit élt át aznap miattad és érted!

Mit tanít nekünk a Dűne?

2024. April 22.|0 Comments

A Dűne világa egészen varázslatos és tanulságokkal teli, és nem csak Timothée Chalamet miatt érdemes elmerülni abban. A Föld napja alkalmából ajánló következik.


A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.

A támogatás menete:

1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.

http://buymeacoffee.com/margaretbloghu