“Harmatozzatok, egek…” – Kedvcsináló a rorátéhoz

“Amikor megjön a december, hajnali misét tartotok. A hajnali kék ködben lámpásos emberek bandukolnak a kivilágított kis falusi templomok felé, és teli torokkal énekeltetitek az „Ó fényességes szép hajnal”, kezdetű ódon adventi éneket. A nappalok egyre rövidebbek lesznek, a sötétség egyre sűrűbb és hosszabb. És ti azt mondjátok: nem kell félni. Majd jön valaki, aki elűzi a sötétséget, és sose látott fényt gyújt a világnak. Az adventi emberek remélnek, és várják a fényt. A várakozásban kicsordul az ajándékozási kedv.” – Kosztolányi Dezső

Az év legszebb időszakához érkeztünk. Sötétben indulunk el a munkába és sötétben érünk haza, felkerültek az utcákra az ünnepi fények, átjár mindent a fahéjas forralt bor illata. Egyre nagyobb a nyüzsgés, mindenki ajándékok, díszek után szaladgál. Látszólag tényleg készülünk valamire. 

Azonban a nagy kapkodásban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a lényegről: az év legsötétebb napján mi a Megváltó születését ünnepeljük. Nem engedhetjük, hogy ezen csak úgy egyszerűen átessünk, erre készülnünk kell. A Kis Jézus születésének megélésében segít nekünk az adventi készület. A roráték segítenek lassítani, megállni és megtalálni a fókuszt az ünnep körüli fejetlenségben. Az összpontosításon túl szervezettségre tanít a korai mise. 

Senkinek ne legyenek illúziói, a hajnali kelés rettentő nehéz.

 Ugyanakkor, ha valaki tényleg komolyan gondolja és minden nap jár rorátéra, annak az embernek muszáj módosítania a napirendjén. Ugyanis ez arra késztet minket, hogy jobban szervezzük meg a napjainkat, ne halogassunk mindent egész nap, majd kezdjünk neki a teendőinknek késő este.
Időben lefekszünk és időben kelünk. 

Ha valaki egész adventben jár rorátéra, a végére testileg kimerül, ám lelkileg teljesen feltöltődik és közelebb kerül a karácsony misztériumához, ami mindenért kárpótol. 

Mert kárpótolnak azok a sötét hajnalok, amikor még az orromig sem látok, de egyszer csak feltűnik a templom fénye. Kárpótol a kora reggeli, hideg templom, amely egyre világosabb lesz és egyre szebb fényben tündököl, ahogy kezd pirkadni. 

Kárpótolnak azok a varázslatos rorátés énekek, amikor azt énekeljük, hogy “Megnyílt az ég harmatozva, Megváltónkat hogy lehozza”. Szinte kiugrik a szívem a helyéről és csordultig töltődik szeretettel, boldogsággal, fénnyel. Semmihez sem fogható érzés ez, amely ilyenkor egész nap elkísér. Az egész napnak más színe lesz, máshogy fogod látni a világot, ha rorátéval kezded a napot. 

Végezetül néhány gyakorlati tipp azoknak, akiknek nehezen megy az ébredés. Sok helyen 7-kor kezdődik a roráte, kezdőknek talán érdemesebb azzal indítani. Legyen ez egy közös program barátokkal, szülőkkel, rég látott ismerősökkel. Úgy, hogy ez egy megbeszélt találkozó lesz, kevésbé húz majd vissza az ágy.  Azt tanácsolom, tervezd meg, hogy melyik rorátét kiért, miért ajánlod fel. Én családtagokért, ismerősökért, vizsgaidőszakért szoktam felajánlani, de nagyon sokszor csak szimplán hálából ajánlom fel, és a karácsony igazi misztériumának megismeréséért.