Mindenkinek van egy ismerőse (vagy legalább ismerősének az ismerőse), aki Tinderen ismerte meg a jövendőbelijét és épp most házasodnak. Akik évek óta járnak. Aki hosszú, reménytelen ismerkedések után, esetleg poénból töltötte le az alkalmazást és hopp – derült égből szerelem. Aztán ott van az a tábor is, aki élből elutasítja, egyéjszakás kalandok fertőjének könyveli el. Hol az igazság? Vélhetőleg a kettő között. 

Becslések szerint a Tinderen nagyjából 50 millió felhasználó naponta 30 milliárd alkalommal áll párba. Próbáltam volna ezeket a csillagászati számokat valahogyan vizualizálni, de csak addig jutottam, hogy 1 kiló rizsben nagyjából 50 ezer szem van, tehát a szemléltetéshez ezer zacskóra lenne szükség – kezdjetek ezzel, amit szeretnétek. Egyből azon is elgondolkoztam, hogy talán épp ennek a nagy merítésnek köszönhető, hogy mégsem olyan sikeres a Tinder. A bőség zavara, ugye… Már Örkénytől is megtanultuk, hogy a választék tud csalóka lenni. Mondjuk a Tinderen még csak fel sem kell próbálni azt a bizonyos kalapot, hiszen másodpercek alatt húzunk valakit jobbra vagy balra. Egy fogalom is kialakult a jelenségre, a „face-ism”, amikor kizárólag az arcról nyert benyomások alapján hozunk egymás megbízhatóságával kapcsolatban ítéleteket. Ehhez mindössze 0,1 – 0,3 másodperc kell! Érzed már a nyomást? 

A több Tinderen töltött idő kritikusabbá és érzékenyebbé tette a felhasználókat, ezzel párhuzamosan persze nőtt azoknak a száma is, akik unaloműzés vagy önértékelésük növelése miatt regisztráltak a társkereső alkalmazásra – főleg a pandémia alatt. A mi Tinder történeteinket inkább a kíváncsiság motiválta, térjünk rá arra, amiért a legtöbben erre a cikkre kattintottak: a saját tapasztalatokra. 

A Tinder karrierem 2 hétig tartott, évekkel ezelőtt. Feltöltöttem magamról szeméremsértést nem megvalósító képeket, leírtam egy teljesen random mondatot a bio-ba és nem kötöttem össze az Instagrammal, hiszen – mint azt tapasztalt tinderezőktől megtudtam – lányoknál ez a követőszerzés egyik kiemelt módja, ami távol álljon tőlem.

Az első tanulságom az volt, hogy a Tinder melós!

Ha nem húzogatsz folyamatosan embereket, akkor az egész projekt megáll, értelemszerűen jobbra pöccintés nélkül nincsenek párba állások sem. Amennyiben viszont rendszeresen pörgeted, ember legyen a talpán, aki lépést tud tartani a sok potenciális lovaggal. Főleg, hogy én az a tinderező voltam, aki mindenkinek válaszolt és amikor letöröltem, mindenkinek megírtam, hogy pá. Köszönöm, de miattam inkább ne szülessen egy új főgonosz. 

Ha valaki túljut a 0,1 másodperces „face-ism” mércéjén, Damoklész kardjaként még mindig ott lebeg felette az első mondat súlya. Azaz a hogyan írjuk rá a lányra (vagy a fiúra, hajrá csajok) az, ahol roppant szerteágazó tapasztalataim szerint könnyen el lehet rontani. Az én profil-leírásom a pattogatott kukoricával volt kapcsolatos (bele se megyek), ezért mindenki, aki arra csapott le, aranyos volt. Semmi fogódzkodót nem adott a profilom, értékeltem az erőfeszítést. Az összes „mizu?” jellegű kérdéssel azonban nem tudtam mit kezdeni, a vicces pick-up line-okon pedig azért jót mosolyogtam.

A lényeg szerintem itt is a stílus, alapvetően nem gondolom nehezebbnek, mint élőben nyitni valakinél.

Ha nem játszod meg magad egyik oldalon sem, akkor a két szituáció eredményének nem kéne nagyban eltérnie. Beszélgetéseket hosszasan fenntartani pötyögve azonban nem túl ideális, főleg ismerkedési célzattal, ezért talán érdemes mielőbb elmenni találkozni. Azért talán, mert nálam nagyjából itt ért véget a dolog. Két hét nézelődés után letöröltem az alkalmazást – miután mindenkitől szépen elköszöntem, ugye.

Azaz majdnem mindenkitől, mert ott volt a kivétel, aki erősíti a szabályt.  Szerencsére valakit nem tántorított el a “nem szeretnék Tinderről ismerkedni” etalon mondatom, így végülis ha úgy vesszük pár hónappal (!) később lett Tinder randim! Azért az autójába beszállva megjegyeztem, hogy “kérlek, ne rabolj el”… Értitek, csak a miheztartás végett. Noha nem leszek én az az ismerős, aki miatt mostantól a Tinder kapcsolatok sikerességére lehet hivatkozni, a kedvenc bögrémet neki köszönhetem (és persze sok mást is).

Mi a tanulság? A Tinderen egy csomó jófej embert meg lehet ismerni, minden tét nélkül. Teljesen el tudom képzelni, hogyha valaki komoly szándékkal regisztrál, el tud vele jutni egyből a kettőbe. Egy próbát mindenképp megér! De azért legyetek óvatosak.

@kedvemma

 

Szólj hozzá!

 

További cikkeink

Maradt, mivel a pofont csók követte

2024. March 28.|0 Comments

Egyszer azt hallottam, hogy annál a férfinál, aki idegességében ököllel veri a falat, nem kell sok ahhoz, hogy a következő én legyek. De mennyire érintettek valójában a magyar nők párkapcsolati erőszakban? Hol a határ és mit tehetünk mi, akik felelősséget érzünk a bántalmazást elszenvedő nőkért?

Szex szülés után

2024. March 23.|0 Comments

Milyen a szex szülés után? Ez a kérdés izgatja a kismamákat, de azoknak is érdekes lehet, akik még nem várandósok. Szerzőnk szókimondó cikkében válaszolja meg a kérdést.


A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.

A támogatás menete:

1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.

http://buymeacoffee.com/margaretbloghu