Megvan a bizonyíték a lélek létezésére?

Néha furcsa kérdéseken agyalok. Honnan jön az ihlet? Miért dugul be az orrom? Mit jelent az, hogy valamihez van kedvem? Most egy beszélgetés alkalmával kezdtem el azzal foglalkozni, hogy honnan is tudom, hogy van lélek? 

Diszklémőr: Nem vagyok teológus, sem pap, sem pápa, sem nővér, sem rabbi, sem táltos. 

Mi is az a lélek?

A lélek szó sok kultúrkörben használatos, így eltérő jelentésekkel bír. Számos mitológiai és vallási felfogásban az élőlény testetlen lényege. Egy absztrakt fogalom, amely a testi létezéstől elválik. 

Az idők kezdete óta nagy érdeklődés övezte a lélek működését. Gondoljunk csak a fáraókra, akik már haláluk előtt 10-20 évvel elkezdték építtetni a sírjukat. Hitük szerint halál után a lélek, a ká, csak akkor maradhatott továbbra is fent, ha nem veszítette el a kapcsolatát a testtel. Többek között ezért is fektettek nagy hangsúlyt a mumifikálásra. A brahmanizmus híres tana a lélekvándorlás volt, Perzsiában pedig úgy hitték, hogy a léleknek vissza kell térnie szülőeleméhez, a tűzhöz – ezért előnyben részesítették a tűz általi temetést.

A mai értelemben is használatos lélek kifejezést először kr. e. 6. század filozófusai használták. Püthagorasz például úgy vélte, hogy a lélek egy isteni lehelet, amely a testbe lett száműzve.

Platón szerint a test a lélek börtöne, így a halál a szabadulást jelenti. Az indián kultúrában az életet egy utazásként fogták fel, aminek a kezdete az volt, hogy a lélek levált a Nagy Szellemről. A kereszténység pedig úgy vallja, hogy egész lényünk értékes, de a szellemnek, a léleknek kell irányítani a lényünket. A test és lélek egyek, amelyet nem lehet szétválasztani egymástól. Tehát valamiért a legtöbb kultúra kereste a transzcendenst. De mi lehetett ennek az oka?

Honnan tudhatjuk, hogy létezik a lélek?

Az első válasz a lelkiismeret. Na igen, de mi történik, ha valaki nem érzi a lelkiismeretét? Mi a helyzet a pszichopatákkal, akik nem éreznek bűntudatot, megbánást vagy lelkiismeret-furdalást? Akkor náluk hogyan tudnánk a lélekről bizonyosságot szerezni? Vagy ha nem érzékelik a belső iránytűt, a lelkiismeretet, akkor lelkük sincs? 

Gondolkozzunk kicsit tovább! Minden növénybe bele van kódolva, hogy mivé válhat. Egy mustármagba bele van programozva, hogy belőle milyen növény fejlődhet. Többé nem válhat, mint amit a kód megenged. Az emberbe is vannak kódok elrejtve, a maximális potenciál, amivé válhat. Nem tudom megfigyeltétek-e, de a legtöbbünkben van egy transzcendens iránti vágy „minden emberben Isten alakú az űr”.  Nézzük csak az ősembereket, akik már a barlangok falára is természetfeletti ábrákat, lényeket festettek. Vagy ősmagyar őseinket, akik táltosok segítségével kívántak kapcsolatba kerülni a transzcendenssel. Kérdésem az, hogy ki ültette belénk ezt a vágyat? Honnan jön ez a vágy? Magától alakult volna ki, vagy egy felsőbb erő belénk programozta?  

Hogyan vágyakozhat az ember olyasvalami után, aminek a létezésről nem is tud?

Van bennünk egy entitás (talán a lélek?), ami vágyik a felsőbb erőre és magasabb szinten működik, mint a biológiai szerkentyűink? Talán a transzcendens iránti vágy lehet a lélek a bizonyítéka, a léleké, aki folyamatosan vágyódik Alkotója felé. 

Lehet, hogy a cikk elolvasása után még több kérdés merült fel benned és csak még jobban összezavartalak. De arra buzdítalak, hogy tegyél fel te is kérdéseket, majd kutass a válaszok után, a saját válaszaid után – megéri.

Tóth-Kuthy Betti