Minden évben ugyanott? 

Újévi fogadalmak, hah? Ismerem a harcot. Folyamatosan azt mondod magadnak, hogy ma lesz az a nap, amikor változtatni fogsz az életeden, szilveszterkor mágikus, dupla erőfeszítéssel, de ez soha nem történik meg. Tudod, hogy mit kell tenned, de a mindennapi cselekedeteid nem egyeznek a céljaiddal. Félsz attól, hogy ha majd idős, őszülő halántékkal visszanézel az életedre, úgy érzed, hogy elpazaroltad a fiatalságodat, viszont a jelen megbénít.

Ismerem a harcot, mert ez az én harcom is.

Eddigi huszonx évemből rájöttem, hogy a teljes élethez az a kulcs, hogy a mindennapi tetteid összhangban legyenek a prioritásaiddal és azzal, aki lenni szeretnél. Ha arról álmodozol, hogy színész legyél, de minden időd csak a nagy képernyő előtt töltöd, boldogtalan leszel. Ha arról álmodozol, hogy nagyszerű szülő legyél, de nem töltesz időt a gyerekeiddel, boldogtalan leszel. Ha arról álmodozol, hogy író legyél, de nem írsz egy sort sem, boldogtalan leszel.

Valószínűleg az az oka annak, hogy a mindennapi tetteid nem egyeznek a prioritásaiddal és a céljaiddal, hogy egy örökös, gyilkos körforgásba estél (ne aggódj, gyakran én is, nem vagy egyedül), ami valahogy így néz ki: 

1. Van egy vágyad: minden nap 30 percet edzeni, új nyelvet tanulni, a világ leggyorsabb pizzaevő bajnokává válni, bármi.

2. A projekted/álmodod kezdetén tele vagy elhatározással és lendülettel. Sokat kutattál a céljaiddal kapcsolatban, megszállottan utánaolvastál, gondolkodtál rajta, kitaláltad a tökéletes forgatókönyvet, meséltél róla a barátaidnak. 

3. Elkezdesz erőfeszítéseket tenni a célod felé, majd egyszer csak… feladod. Úgy érzed, „túl nehéz” és már nem szórakozol jól.

4. Könnyebb és szórakoztatóbb elfoglaltságokat találsz, mint például macskavideók böngészése, az Instagram ajánlásainak pörgetése, vagy a Tiktok nézése. Teszed ezeket a dolgokat, mondván magadnak, hogy csak egy kis szünetre van szükséged. Valójában könnyen lehet, hogy a feladás fájdalmát igyekszed csillapítani, míg az egész életed csak egy kis szünet lesz.

5. Ha felismered, a ciklus újraindul – visszatérsz a lista első, második vagy harmadik pontjához.  

Szóval hogyan lehet ezt megtörni? Már tudod, mit kell tenned, de félsz megtenni. Nincs mese, keményen kell dolgoznod. Nagyon, nagyon, nagyon, keményen. Ahogy a célok és a változás kapcsán mindig elhangzik, kezdd kicsiben. Határozz meg egy konkrét, könnyen elérhető célt. Csinálj egy fekvőtámaszt naponta. Tanulj meg egy szót spanyolul naponta. Gyakorold a gyorsevési technikádat minden nap (hogyan készülnek az emberek a gyorsevő versenyekre? Fogalmam nincs).

Gyorsan rá fogsz jönni, hogy elkezdeni a leges-legnehezebb dolog a világon. Sőt, néha ijesztő is.

De tudod, mi ijesztőbb ennél is? Ugyanott tartani egy év múlva, mint ahol most vagy.

Ha sikerül baba léptékben, minden nap tartanod magad a kitűzéseidhez, nem számít, milyen kicsi lépést tettél meg aznap, előbb-utóbb eljutsz A-ból B-be. Lesznek olyan napok, amikor az álmaid követése szívás, és nem fogsz jól szórakozni. Ez normális. Ahogy egy barátom mondta egyszer: “Az értékes dolgokat megszerezni szívás.” Egy napon majd, a számtalan fekvőtámasz után (metaforikus vagy esetleg szó szerinti fekvőtámasz) a tükörbe nézel és meglep a látvány. 

Könnyű mindezt elmondani, nehezebb megtenni. A nap végén csak rajtad múlik, hogy mi történik.

Itt az ideje, hogy a mindennapi tetteid tükrözni kezdjék azt az embert, akivé válni szeretnél.

@kedvemma