Hirtelen 30 – mire vágyunk a harmadik X betöltése előtt?

Harminc év alatti vagyok. Mit jelent ez? Elvileg még felvehetem a CSOK-ot. De mi lesz utána?  Változik valami, ha betöltöm a harmadik évtizedet? Számtalan film – romkom – szól a harmadik X betöltéséről, lásd Hirtelen 30. Ekkora jelentősége van ennek a számnak? 

Anyukám szerint nőként 30 és 40 között voltak a legszebb évei. Független volt, de már rendelkezett önismerettel, tapasztalattal is. Természetesen több életút van, de mégis

misztikus számnak érzem a 30-at, mintha onnantól kezdenénk felnőtt felnőttek lenni, nemcsak bohó felnőttek.

Sokak párkapcsolatában ekkor fordulnak a tervek közösre, komolyabbra, ekkor kötnek házasságot vagy kezd motoszkálni bennük a családalapítás gondolata. Régen 20 évnél volt az, ami nekünk 30-nál. Harminc éves korig elnézett a társadalom részéről a szárnynyitogatás, ezért 29 és félnél kezdődik egyfajta “Hol tartok?” pánik. (Nálam picit előbb.)  

Az ember természetes vágya, hogy tartson valahol, a társadalom pedig remekül meghatározza a mérföldköveket, melyeket néha felborítanak egyéb tényezők, mint a betegségek vagy a hormonháztartásunk. De összességében fix keretrendszerben vagyunk sakktáblán bábuk, hasonló vágyakkal, amiket majdnem megegyező elvárások jelölnek ki lépésként. 

Megkérdeztem egy anonim, nem reprezentatív kérdőívben a szerkesztőségtől, hogy mit gondolnak, sorsfordító év-e a nők életében a 30. életév betöltése. Van-e vágyuk, amit mindenképp harminc év alatt szeretnének megvalósítani. 

Neked van? Vegyél elő gyorsan egy lapot és írd le, mielőtt tovább olvasnád a cikket. 

Sok közös nevező lehet a mi és a te elképzelésed között, ezért megosztok veled párat, hogy érezd, nem vagy egyedül a vágyaiddal se, amik bizony egyben a legjobb frusztráció megalapozók is lehetnek. 

30 alatt megvalósítandó vágyak (10 nő válasza alapján) 

• elköltözni otthonról 
• családot alapítani
• olyan munkahely, ahova gyerekvállalás után is visszatérhetek
• stabil párkapcsolat
• szakvizsga
• megtanulni jól főzni
• újra megtanulni vezetni 
• legalább egy gyerek
• valamekkora karrier
• diploma
• külföldi tapasztalatot szerezni (kint dolgozni és/vagy tanulni, élni egy ideig)
• egy lakás
• megírni legalább egy könyvet
• megtalálni életem szerelmét
• sokat utazni, világot látni
• valamilyen szintű anyagi biztonságot kialakítani
• magabiztos, értékét ismerő nővé válni
• erős barátságokat magaménak tudni és nem elveszíteni a 20-as évek forgatagában
• középvezetővé válni
• átlag feletti fizetés
• kitalálni, mi az az irány, ahol el tudom képzelni magam a jövőben karrier szempontból
• napról napra többé és értékesebbé válni
• megházasodni
• 2-3 gyereket szülni
• saját otthonban lakni
• egyedül utazni Rómába
• befejezni az egyetemet
• zarándokolni az El Caminon
• megtalálni az illatomat
• érteni a borokhoz, kávéhoz
•  megtanulni főzni igazi gourmet kajákat
• bomba formába jönni
• kialakitani egy jó reggeli rutint 
• nem tűzök már ki ilyen célokat, mert destruktívnak tartom és csak demotivál

A válaszokból kiderül, hogy a húszas éveiben az ember az önállóság elérésére vágyik, legyen az oktatásbeli, anyagi vagy lakhatásbeli. Egy kis független önismereti útra, hogy aztán ráfordulhasson a megfelelő feltételek kialakításával a családalapításra. 

Emlékszem, hogy általános iskolában azt mondtam, hogy 23 évesen szeretnék már gyereket. Van olyan évfolyamtársam, akinek már három gyönyörű gyereke van, férje, biztos állása és miközben elvagyok a saját életemmel, nem tudom nem megkérdőjelezni magam, hogy melyik út lett volna az ideális.

Aztán elhessegetem az alternatív valóságba való menekvést azzal,  hogy nincs ideális, az ideális is csak az átlaghoz mért relatívitás. Nem én vagyok a fokmérő benne, hanem a sokaság, nekem viszont magamra kell koncentrálnom, sőt nem is magamra, hanem Istenre.

Hinni benne, hogy a kiszabott vagy nemkiszabott utat (eleve vagy nem eleve elrendelést) kell, hogy elfogadjam, megvalósítsam. Csak bízz, Cili, hajrá!

A  30. életév-e a sorsfordító a nők életében? A válaszok a következők voltak: 

• Szerintem a 30 csak egy szám, nem szabad “bepánikolni” tőle. 
• Nem. Klisé, csak a társadalmi nyomás miatt érezzük annak. 
• Nem, társadalmi konstrukció.
• Egy élethelyzet a sorsfordító, nem maga az év. Mindannyiunknak más és más ütemű/ritmusú az útja.
• Ha valaki nagy jelentőséget tulajdonít neki, akkor igen, amúgy csak egy szám, nem ezen múlik. De szerintem fontos a nők életében: ha nem is sorsfordító, de azért sokan úgy tekintenek rá, mint határvonalra…
• lehet, nem tudom 

Egyértelműen az jött ki a válaszokból, hogy nem fordul fel az életünk egy új kezdőszámtól. Nem kell, hogy utána pironkodva ünnepeljük a szülinapunk, mert már más kategóriába sorolnak minket a tinderen vadászó férfiak. Tartsunk egy nagy bulit, ünnepeljük meg a változást, az új kezdetet, a következő években rejlő lehetőséget. Ne féljünk tőle, ne frusztráljon minket, ha nem az elképzelt helyünkön vagyunk. Lehet, hogy más ütemű a fejlődésünk, lehet, hogy 2 év múlva leszünk még jobb helyen, mint amit elképzeltünk, rengeteg tanult bölcsességgel a hátizsákunkban.