A konzervatív feminizmusnak három alappillérét tudjuk megkülönböztetni, melyek a Nő kapcsolataira épülnek. Az első pillér a Nő és Isten, a második a Nő és a Nő, a harmadik pedig a Nő és a Férfi kapcsolatáról szól. Alapvetése, hogy világunkban létezik egy természetfeletti erő (Isten) és minden, Isten által teremtett élőlényt védelem illet meg. A nő maradjon nő, a férfi pedig férfi. Férfi és nő egyenlő, de nem egyforma. A nő hozzon létre egy támogató légkört családján belül és kívül is, de legyen meg a szabadsága, hogy pályáját (otthonmaradás és/vagy karrier) befolyás nélkül megválaszthassa.
Nem hiszek a kvótarendszerben. Ha egy nő a kvóta miatt kerül be egy pozícióba, annak két kimenetele lehet. Első, mikor nem alkalmas a pozícióra, csak a kvóta miatt tették meg őt például vezetőnek. Ez a lehető legrosszabb forgatókönyv a nők szempontjából, mert ilyen esetekben jogosan erősödik az az általánosító sztereotípia, hogy a nők nem jó vezetők, nem valók oda. Másrészt, ha valaki alkalmas a pozícióra, és önerőből is elérhetné azt, akkor a kvóta pont az ő önbecsülését töri meg arra utalva, hogy “egyedül sosem sikerülhetett volna” (pedig miért is ne?). Nem tartom a kvótarendszert megoldásnak a hatalmi viszonyok kiegyensúlyozásáért, az viszont biztos, hogy ezen a téren van baj, sok baj.
Ötödik szempont: A hatalom
Nos, ha korábban arról írtam, hogy nem szerepelünk túl jól egy-egy mutatónál, akkor ennél a szempontnál bizony félek leírni az eredményeket. 2022 januárjában a máltai Roberta Metsola lett az Európai Parlament elnöke, így az EU három legfontosabb pozíciójából kettőt nő tölt be (Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Charles Michael az Európai Tanács elnöke). A Metsola vezette Parlamentben jelenleg a képviselők 39%-a nő, és 61%-a férfi. Nos, miről is szól ez a szempont?
A hatalom szempontja azt méri, milyen arányban vannak a nők és a férfiak a döntéshozó pozíciókban.
Három alszempontja van, ahol az első a politikai szervezetekben (nemzeti parlament, kormány, polgármesterek, helyi szervezetek vezetői) fellelhető arányt vizsgálja. A második alszempont a gazdasági szereplők, a tőzsdén jegyzett legnagyobb, országosan bejegyzett társaságok és a nemzeti központi bankok igazgatótanácsának összetételét vizsgálja. Az újonnan bekerült harmadik alszempont a közösségi szervezetek, azaz az alapítványok, a média, illetve a sport egyesületeket veszi számításba.
Könnyedebb, bulvárosabb cikkeken át az EU központi kutatásain és direktíváin, egészen a tudományos cikkekig, lassan már mindenki bebizonyítja, miért jövedelmező – igen, pénzben is mérhető – a cégeknek női vezetőket alkalmazniuk. Nem, nem csak női vezetőket kell alkalmazniuk, de a közel 50-50%-os, vagy akár 30-70%-os, de még a 10-90%-os megoszlásnak is számos előnye lehet a 0-100%-hoz képest. Az EU ezen szempont javítására is létrehozott egy irányelvet, mely kimondja, hogy 2026-ra a tőzsdén jegyzett cégek vezetőinek legalább 40%-ban nőknek kell lenniük, míg minden nagy vállalat (azon vállalatok, melyeket a gazdasági alszempont esetén vizsgáltak) legalább 33% női vezetővel kell, hogy rendelkezzen. Álom? Talán, mégis egy kötelezettség minden tagállam számára, s már csak 2,5 év van ennek a teljesítésére.
Bár nagyon támogatom, hogy minél több női vezető legyen, a kvótázást teljes mértékben elutasítom.
Szerintem felháborító, hogy kitalálták a kvótarendszert, mivel ez azt mutatja, hogy a nők csak akkor juthatnak magas vezetői pozícióba, ha odatesszük őket, mert saját erejükből, szorgalmukból, ne adj Isten tudásuk alapján sohasem sikerülne.
Körbenézek és rengeteg olyan nőt látok, akik bármikor megállnák a helyüket vezetőként, nincs szükség arra, hogy “kibéreljük” és védjük a kis helyüket, nyugodtan versenyeztessék meg őket férfitársaikkal, és hadd mutassák meg, mire képesek ők.
Erre nagyon jó példa mind a görög, illetve a portugál parlament, ahol bevezették a kvótát. Miután bevezették, hirtelen megnőtt a női képviselők száma, azóta viszont közel stagnáló állapotban van, mivel a kvótaképviselőkön túl nem találtak további alkalmas/lelkes jelentkezőt.
Ugyanakkor, mint említettem korábban, a legtöbb szempont összefügg. Miért nincs annyi vezető? Mert a rengeteg otthoni munka, gyerekekkel töltött idő miatt nem tudják bevállalni. A sok láthatatlan munka miatt csak részmunkaidős munkát tudnak megpályázni. Részmunka miatt kevesebb a fizetésük.
Minél többen vállalnak részmunkaidőt (s mondjuk nem egy teljesállású vezetői pozíciót) a nők a munkaerőpiacon, annál jobban nyílik az olló a bérek között.
S itt még nem is hoznám szóba azt a szintén korábbi tényt, hogy mennyire felborultak a szektorok, azaz például egy tanítónéni, vagy éppen egy gyógytornász sokkal nehezebben lesz egyszer magas beosztású vezető, mint egy gazdasági, vagy akár orvosi végzettséggel rendelkező ember. Szép kis ördögi kör. Már csak egy anomáliát kellene feloldanunk: ha mindez a sok nehézség egy nagy kört ír le, akkor hova fér el az a tény, amit a 3. részben elemeztünk, azaz, hogy manapság már több nő tanul egyetemeken és szerez felsőfokú képesítést?
Továbbá megjegyezném, hogy amíg nem lesz elegendő női vezető, nőket képviselő nő, addig a korábbi szempontok sem fognak változni, mivel nincs, aki felhívja rájuk a figyelmet.
Még nem mertem beszélni a konkrét eredményekről, de nem húzhatom tovább. Az EU átlag a hatalom dimenziója esetén a legalacsonyabb az összes szempont közül a maga 57,2 százalékpontjával. Belegondolni is rémisztő, hogy 2010-hez képest ez az eredmény egy 15,3-as fejlődést rejt magában… Jelen esetben is Svédország az első helyezett 84,6-tal, míg a kevésbé előkelő 27. (utolsó) helyet 24,8%-kal (igen, ennyi) Magyarország foglalja el.
Luxemburg, Olaszország, a franciák és a spanyolok értek el a mutatóban egy lenyűgöző közel 30%-os növekedést 2010 óta – hát itt lenne az ideje követni őket.
A magyar helyzet
A gond a politikai alszempontnál tetőzik, s bár a másik két alszempont esetén Románia, illetve Lengyelország megelőz minket, ez semmiképpen sem csökkentheti csalódottságunkat a gyarló összeredményre tekintve.
Azt hiszem, a következményeket nem is szívesen vonnám most le én, hadd beszéljenek a számok magukért:
1.Táblázat – Politikai vezetők alszempont
A valasztas.hu tájékoztatása szerint a jelenlegi 199 országgyűlési képviselőből 27, azaz 13,6% a nők aránya. De legalább az elmondható, hogy a jelenlegi köztársasági elnökünk a női nemhez tartozik.
2.Táblázat – Gazdasági vezetők alszempont
3.Táblázat – Közösségi vezetők alszempont
Záró gondolatok
Sajnálom, hogy ez a rész ennyire negatívra sikerült, de az eredmények mélyebb vizsgálata őszintén megrendített. Mikor eszembejut például a vállalkozói klubom, ahol a 25 fiú mellett 3-an díszelgünk lányok, akkor nem igazán látom, hogyan lehet ebből pozitív változás 5-10-akár 20 éven belül. Pedig fontos egy bíztató mintát átadni az utánunk következő női (és férfi) generációnak. Szép lenne egy olyan közélet, ahol a kislányok válogathatnak abban, melyik női vezető legyen a példaképük.
Természetesen vannak pozitív kezdeményezések, mint a HBLF Women on Board, kérdés, hogy mennyire sikerült valós eredményeket elérniük a magyar vállalati szektorban.
Mindezek mellett látom a rengeteg indokot, hogy nők miért nem vállalnak magas pozíciót, vagy éppen nem olyan a szakterületük (szociális szféra) ahol magas beosztású vezetőnek nőhetnék ki magukat. Ez azonban nem elegendő indok arra, hogy a politikai-gazdasági-közösségi spektrumon, mindenhol 20% alatt legyen a döntéshozatali pozíciónk.
Egy számomra példaértékű, középkorú nő legutóbb azt fogalmazta meg, hogy az ő korosztályuk az első, akik valóban döntéshozatali pozícióba kerültek, és az ő felelősségük az, hogy a mi (20-30-as) korosztályunknak minél több lehetőséget adjanak. Adja a Jóisten, hogy a többi vezető beosztásban lévő nő a korosztályából is hasonlóképpen gondolkodjon, s ne vetélytársként nézzen a fiatalokra!
Addig is, nézzetek meg, Európában milyen a nők helyzete ezen a honlapon.
A Gender Equality Index sorozatunk előző része és záró része itt olvasható.
Források:
https://eige.europa.eu/gender-equality-index/2022/EU
https://eige.europa.eu/gender-equality-index/2022/domain/work/HU
https://hbr.org/2021/04/research-adding-women-to-the-c-suite-changes-how-companies-think
https://ourworld.unu.edu/en/everyone-benefits-from-more-women-in-power
https://www.naturalhr.com/2021/03/23/10-reasons-why-the-world-needs-more-women-in-leadership-roles/
https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/orszaggyules-osszetetele
További cikkeink
A másik ajándékává válni
Bizony, mi mindannyian Isten megismételhetetlen, gondosan megalkotott ajándékai vagyunk, ami óriási áldás, de egyben felelősség is. De jogosan merül fel a kérdés: hogyan lehet ajándékká válni a mindennapokban?
Spotify vs. koncert – a tökéletes hangzás nyomában
Legyen szó komoly- vagy könnyűzenéről, a különféle streamingoldalaknak köszönhetően ma már ingyen vagy egy csekély összegért minden csak egy gombnyomás kérdése. Akkor miért van az, hogy egy-egy koncertre hamarabb fogynak el a jegyek, mint a kenyér a Sparban? Miért jó pénzt és energiát áldozni valamire, aminek a minősége kérdéses?
Amióta a nők is csatlakoztak a „vadász-különítményekhez”, felkészülten kell nekünk is helytállnunk a (szak)politikai érdekérvényesítésben – Nagyinterjú Dr. Botos Barbarával
Botos Barbara határozott, inspiráló és elhivatott. Nemcsak szakmailag, hanem a nők esélyegyenlőségéért is dolgozik különböző szakmai civil szervezeteken keresztül. Demjén Dorottya beszélgetett vele.
Láthatatlan társ – a vakvezető kutyák élete és munkája
Hűséges segítők, társak, barátok – a vakvezető kutyákat különleges kötelék fűzi gazdájukhoz. De egyáltalán hogyan válik egy négylábú vakvezetővé? Milyen feltételeknek kell megfelelnie, és miben más az élete egy átlagos házikedvencéhez képest? Schiff Mónikával, a budapesti Vakvezetőkutya-kiképző Központ vezetőjével beszélgettünk.
Miről mesél az anyatest?
A testem én vagyok. Én vagyok a testem. Mégis, amikor kilépek az ajtón, feldíszítem, elrejtem, kijavítom. Csak fel ne tűnjön! Itt egy szeplő, alapozd le! Ott egy sebhely, takard el! Ferde az orrod, fess újat! Pedig mi mindent mesélhetne neked az a tökéletlen, rejtett test, hogy mit élt át aznap miattad és érted!
Gyöngyös (el)viselt történelmünk. Miniinterjúk a magyar népviselet napjára
Április 24. a magyar népviselet napja. Megkérdeztünk pár székely fiatalt, hogyan viszonyulnak ma a népviseletükhöz, ami kisgyermekként sokaknak “olyan ciki” volt. Kultúránk, hagyományaink őrzése egyszerre hovatartozás tudat, divat, és érzelem. Szilágyi Kata írása kép forrása: romkat.ro
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
