“Sokan anélkül adják ki adataikat, hogy tisztában lennének azok valódi értékével” – Interjú Mercz Mónika jogásszal

Hogyan találnak meg több évtizede bujkáló gyilkosokat DNS tesztek segítségével? Mi történik az adatainkkal, ha bekapcsolva hagyjuk eszközeinken az alkalmazásokat? A falaknak talán nincs füle, nade a laptopjainknak és a telefonjainknak? Az algoritmusok tényleg olvasnak a gondolatainkban? Mit tehetünk azért, hogy megakadályozzuk adataink illetéktelen felhasználását? Interjúnk Mercz Mónika jogásszal és angol jogi szakfordítóval, a Károli doktoranduszával és a Constitutional Discourse blog szerkesztőjével az adatvédelem világnapja alkalmából.

Mi a speciális szakterületed az adatvédelmen belül?

2019 óta kutatom a DNS tesztek adatvédelmi vonatkozásait. A témában több publikációm jelent meg, írtam két TDK dolgozatot és az OTDK-n is szerepeltem vele. Ez egy eléggé speciális terület, amikor elkezdtem vele foglalkozni, még senki más nem kutatta. Ma már egyre többen felismerik, hogy muszáj foglalkozni ezzel a témával, hiszen az olcsón és egyszerűen elvégezhető otthoni DNS-tesztek hatalmas népszerűségnek örvendenek. Mivel rengetegen vesznek igénybe szolgáltatást a DNS teszteléssel foglalkozó cégektől,

ezek a cégek sok-sok ember DNS mintájának vannak birtokában, tisztában vannak a genetikai hátterükkel, örökletes betegségeikkel…

Ezek mind nagyon szenzitív adatok, amelyek védelme sajnos egyáltalán nem megfelelően biztosított.

Minek a hatására kezdtél el érdeklődni az adatvédelem iránt?

Legelőször a DNS tesztek iránt kezdtem el érdeklődni, és mint sokan mások, én is kíváncsi voltam arra, vajon találhatok-e általam még nem ismert rokonokat. Aztán elkezdtem utánaolvasni a jogi aspektusainak, és találkoztam az adatvédelmi aggályokkal. Ezután kezdtem el foglalkozni az adatvédelemmel. Azóta lehetőséget kaptam egy gyakornoki pozícióra a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Részt vehettem ilyen témájú projektekben, képzéseken, például a Mathias Corvinus Collegium keretében, és az idei félévben órát is tartok majd a kutatásom kapcsán a Collegium hallgatóinak.

Miért tartod fontosnak manapság ezt a témát?

Bizonyos értelemben nőtt az emberek adatvédelmi tudatossága, azonban a legtöbben még ma is anélkül adják ki az adataikat, hogy tisztában lennének azok valódi értékével.

Különösen igaz ez a DNS tekintetében, amely szenzitív adat. Példának okáért a DNS tesztekkel foglalkozó cégek között van egy, a MyHeritage, amelynek az adatvédelmi nyilatkozata csak angolul érhető el. Ez azért probléma, mert maga az oldal magyarul is megtalálható, tehát egy idegen nyelven nem beszélő személy is igénybe veheti a szolgáltatást, de fogalma sem lesz arról, mi történik a személyes adataival. Egy időben még létezett olyan adatvédelmi nyilatkozat is, amely angol és magyar nyelven írott részekből is állt, ezek a problémák az átláthatóságot jelentősen rontják.

Mi volt a legérdekesebb eset, amit láttál?

Egyre több jogeset van a téma kapcsán.

Pozitív hozadéka például a DNS teszteknek, hogy több olyan bűncselekményt tudtak felderíteni általuk, amelyeket évtizedek óta nem tudtak megoldani a hatóságok.

Az Amerikai Egyesült Államokban az önkéntes alapon DNS mintákat gyűjtő GEDMatch segítségével találtak meg több évtized után egy sorozatgyilkost és azonosítottak egy kisfiút, aki tragikus körülmények között hunyt el, és éveken át nem tudták, ki volt ő. Tehát az ilyen esetekben nagy segítséget nyújt ez a módszer.

Szerinted mennyire fontos, hogy laikusok is képben legyenek az adatvédelmi szabályozásokkal?

Mindenképpen fontos lenne, hogy legalább az alapokra legyen rálátása mindenkinek.

Bár én a jog alapjait is kötelező tantárggyá tenném már középiskolában, az adatvédelem egy olyan terület, amely begyűrűzik a mindennapokba, a jövőben pedig még ennél is fontosabb lesz.

Egy magáról mindent megosztó társadalomban egyébként is fontos lenne hangsúlyozni a privát szféra fontosságát. Számos előnnyel járna, ha csak az alapokkal tisztában lennének az emberek már fiatal kortól. A cookie-k használatát, a GDPR általános rendelkezéseit,és az alapvető fogalmak ismeretének átadását praktikus információk, tippek megosztásával lenne érdemes kivitelezni. 

Vannak technikák, amelyek segítségével csökkenthetjük annak az esélyét, hogy a személyes adatainkat illetéktelen dolgokra használják fel? 

Az erős, egyedi jelszavak használata egy jó kezdet. Időnként érdemes átnéznünk a különböző webes szolgáltatások és közösségi média fiókok biztonsági és adatvédelmi beállításait is, mert ezeket rendszeresen frissítik. Illetve az eszközeinken futó, de használatban nem lévő alkalmazásokat is érdemes bezárnunk. Ez amiatt fontos, mert például ha kikapcsoljuk az eszköz tartózkodási helyére vonatkozó beállítást, akkor is használhatnak bizonyos programok egyéb technológiákat, amelyek segítségével az eszköz tartózkodási helyét különböző pontossággal meg tudják határozni. Egy olyan alkalmazás pedig, amely illesztőprogramot is telepít, közvetlenül a kamera vagy a mikrofon hardverével is kapcsolatba léphet, és

lehetséges, hogy nem mi szabályozzuk a hozzáférést.

Hasznos lehet még az adathalász e-mailekre is figyelnünk, továbbá vírusvédelmi szoftvert használnunk.

Sokan megtapasztaltuk már azt a jelenséget, amikor egymás között szóban beszélgetünk egy témáról, pl. gyermekvállalásról, és később, amikor elővesszük a telefonunkat, olyan hirdetések jönnek elénk Facebookon, amelyek babaholmikat reklámoznak. Szerinted ennek mi lehet az oka?

Hivatalos álláspont nincs ebben a kérdésben, hiszen a Google és egyéb cégek tagadnak mindent. Azonban több szakértő egyetért abban, hogy

vannak bizonyos alkalmazások, amelyekhez úgy is eljuthatnak rögzített hangrészletek, hogy nem tudni, mi volt a rögzítést kiváltó akció

(ehhez nem is kell olyan kifejezéseket használnunk, mint a “Hey Siri”). Mivel a Google vagy az Amazon nyíltan vállalja, hogy hirdetési célokra használja fel a rögzített hangokat, valószínűleg más cégek is ugyanúgy kihasználják ezt a lehetőséget az app-okon keresztül. De van olyan elmélet is, amely szerint

nem az adatok direkt továbbítása történik, hanem egy algoritmus tesz ajánlásokat, amely több millió ember gondolatmenetéről rendelkezik információval, így a te gondolataidat is ismeri.

Bármelyik is fedi le a valóságot, egy létező jelenség és számos adatvédelmi kérdést vet fel.

Hogy érzed, mennyire tudsz nőként érvényesülni ezen a szakterületen?

Ez minden multinál másképp alakul. Sok nő dolgozik ezen a szakterületen, de hogy egyes cégek a nőket várják-e szívesebben vagy a férfiakat, az elég egyéni.

Mit üzennél azoknak, akik érdeklődnek aziránt, hogy adatvédelemmel foglalkozzanak?

Ez egy dinamikusan fejlődő terület, amely egyre fontosabb lesz a jövőben. Mindenképpen érdemes foglalkozni vele, nemcsak akadémiai területen, hanem a gyakorlatban is. Úgy gondolom, hogy érdemes minél fiatalabban kialakítani magunkban a tudatosságot. Ha pedig ebben a karrierben képzeljük el magunkat, ma már számos szakmai program, konferencia és projekt létezik, amin keresztül betekintést nyerhetünk abba, szeretnénk-e hivatásszerűen foglalkozni ezzel a területtel.

Mercz Mónika cikke a gyermekvédelemről: https://constitutionaldiscourse.com/monika-mercz-privacy-and-combatting-online-child-sexual-abuse-a-collision-course/