A világon minden évben 1,3 millió ember hal meg mentális betegség vagy ideggyógyászati kórkép miatt. Az EU lakosságának több mint 7 százaléka depresszióban szenved. Magyarországon a lakosság 38 százaléka valamilyen mentális betegséggel küzd. A számok sokkolóak.
Sokféle ok áll ezen adatok mögött, az egyik leggyakoribb a gyermekkorban szerzett traumák, amelyekre sok esetben már nem is emlékszik az érintett. Alsó korhatár nem létezik, már az anyaméhben történt „események”, mint egy sikertelen abortusz, vagy az anya által átélt fizikai bántalmazás is kihathat a magzatra. Különösen a 8 éves kor előtt történt sérelmek a legveszélyesebbek, ugyanis a kisgyerek közel sem rendelkezik olyan belátási képességgel, mint egy felnőtt, és nem tud mit kezdeni az őt, vagy közvetlen környezetét ért traumával. Ráadásul verbális képességük sem elég fejlett ahhoz, hogy kommunikálni tudják a bennük lezajló folyamatokat.
Ha visszagondolok a saját gyerekkoromra, nagyon szerencsésnek tartom magamat. Szerető, stabil családi környezetben nevelkedtem. Azonban, például az iskolában értek olyan – utólag nézve – gyerekes atrocitások, amelyek sokáig kihatottak rám és amelyek miatt nehezebben nyíltam meg idegenek előtt. Ilyen volt például amikor az általános iskolás legjobb barátnőm alaptalan pletykákat terjesztett rólam, vagy amikor egy matektanár rendszeresen megalázott, továbbá elhitette velem, hogy ostoba vagyok a tárgyához és meg fogok bukni az érettségin (érdekes módon ötösre leérettségiztem). Nekem sikerült ezeket segítség nélkül feldolgoznom, de egyáltalán nem ciki, ha másnak nem megy!
Dr. Máté Gábor magyar származású, kanadai orvos, függőségkutató két fajta traumát különböztet meg.
A nagybetűs TRAUMA akkor jön szóba, ha aktívan bántanak egy gyereket, ez lehet szexuális zaklatás, verés, fizikai erőszak vagy érzelmi terror.
Ennél azonban sokkal gyakoribb a kisbetűs trauma. Erről sok esetben nem is tudják a szülők, hogy káros a gyermekre nézve. Ilyen például a gyerek érzelmi szükségleteinek neglektálása, vagyis amikor a gyerek azt érzi, hogy nem kap elég figyelmet, törődést, esetleg csak azért szeretik, mert jól teljesít az iskolában, tehetségesen sportol. Azáltal, hogy napjainkban (a legtöbb esetben) mindkét szülő dolgozik, kevesebb időt töltenek a gyerekkel, kevésbé tudnak odafigyelni lelki szükségleteire, fáradtak, máshol jár az eszük, akaratukon kívül traumát okoznak gyereküknek.
Kaytee Gillis, amerikai pszichoterapeuta, 10 különböző felnőttkori viselkedést köt a gyerekkori traumák feldolgozatlanságához. A teljesség igénye nélkül ilyen a túlevés, túlivás, ha valaki nem viseli jól mások közelségét, a túl gyakori bocsánatkérés, a telefonálástól való szorongás, az apróbb zajoktól való összerezzenés, illetve ha valaki túlzottan csendes, kerüli a mások előtt történő megnyilvánulást.
A gyerekkori traumák feldolgozása szükséges ahhoz, hogy az ember belső harmóniára találjon. Erre azonban nem létezik biztos recept. A feldolgozás hosszú és traumatikus menet, könnyekkel és álmatlan éjszakákkal jár. Professzionális segítség mindenképpen szükséges, illetve egy támogató közeg, ahol türelemmel és szeretettel segítik az érintettet abban, hogy túltegye magát az őt ért bántalmakon.
További cikkeink
A Föld körüli utazás túlértékelt?
Kezdődik a koktélos és egzotikus tengerparti képek posztolásának sorozata, de továbbra se hagyjuk magunkat becsapni: ha úgy is érezzük jó volna ott lenni, ne hagyjuk, hogy a közösségi média érzelmileg befolyásoljon minket.
Szerettem volna megtörni a sztereotípiákat, amiket a modell múltam miatt alakítottak ki rólam – interjú Tomán Szabinával
Vállalkozó, üzletasszony, anyuka: hogyan lehetséges mindez? A Next Topmodel Hungary zsűritagjával, Tomán Szabinával beszélgettünk. Az interjút Demjén Dorottya készítette. Kép forrása: marieclaire.hu
„Milyen hős az, aki a mentőakció után még egy órát dokumentál, hogy ne lehessen belekötni, mit miért csinált?” – interjú egy mentőtiszttel
Mit csinál egy mentőtiszt? Csak egy munka vagy hivatás? Összeférhet a hit és a mentőzés? Zelei Ágoston mentőtiszt gondolatai a mentők világnapja alkalmából.
“A biztos, empatikus jelenlét az, amiben megszületik a megoldás” – kisinterjú Szöllős Bori coachcsal
A problémák nagysága és a célok távolsága nem ok arra, hogy halogassuk a változást! Bori mottója, hogy a coaching során megoldást keresünk, amellyel a fejlődést és kiteljesedést élvezhetjük időpocsékolás és tévutak nélkül.
„Túl idős vagyok hozzád…” – Vajon működhet egy negyvenes nő és egy huszonéves fiú párkapcsolata?
“A kor csak egy szám!” - mondjuk sokszor. De vajon komolyan is gondoljuk? Van realitása egy huszonéves srác és egy negyvenes nő párkapcsolatának? És ha igen, milyen próbákat kell kiállnia a párnak?
Melldaganat megelőzése az étrendünkön keresztül
A melldaganat megelőzésében valódi eszközt jelent az étrendünk is! Gyere és nézd meg, mik is azok az élelmiszerek, amikkel segítheted magad!
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.