Génmódosított. Bizonyára ismerős szó a legtöbbünknek. De mit is jelent ez?
Nem szeretnélek elszomorítani, de ez a cikk nem világító halakról, de még csak nem is Pókemberről fog szólni…
Hazánk rendkívül szigorúan áll a GMO – azaz a genetikailag módosított élőlények – kérdésköréhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Magyarország Alaptörvényének XX. cikkében is van erre vonatkozó megállapítás: mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, mely jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő. A GMO témakör felvetése parázs vitákat szül, hasonlóan azokhoz a kérdésekhez, melyekben nincs egységes társadalmi konszenzus. Fontos tehát kontextusba helyezni a felmerülő aggályokat és lehetőségeket, emellett saját ismereteinket is érdemes bővíteni annak érdekében, hogy érdemi párbeszéd tudjon kialakulni még az ilyen vitás kérdésekben is…
… mert semmi sem fekete-fehér. Minden tizedik ember a bolygónkon éhezik. A FAO „The State of Food Security and Nutrition in the World 2022” című elemzése szerint
az éhezéstől szenvedők száma 2021-ben elérhette a 828 millió főt. Ugyanakkor ennél is többen lehetnek azok az emberek, akik egyik legalapvetőbb emberi jogukkal, az élelmiszerbiztonsághoz való joggal nem tudnak élni.
A múltszázadban bekövetkezett népességrobbanás új kihívások elé állította az emberiséget. Az emberi társadalom az élelmezési szükségletekre mindannyiszor ugyanazt a választ adja: függetlenül, hogy Kr. e. 8000-t írunk, vagy 2023-at, tudása legjavát felhasználja annak érdekében, hogy mindenki számára elegendő mennyiségű élelmiszert biztosítson. Ennek felismerése és nyugtázása azért fontos, mert míg régen csúcstechnológiának számított a vetésforgó és a növénynemesítés, addig manapság a transzgénikus növények előállítása is teljesen mindennapos gyakorlat. A növénytermesztés példáján maradva hangsúlyozandó, hogy a mezőgazdasági termelés peremfeltételei az elmúlt évszázadban jelentősen romlottak: a klímaváltozás és az urbanizáció hatására egyre kevesebb a megművelhető terület.
Összegezve: rosszabb minőségű talajon és kisebb termőterületen, szélsőségesebb időjárási körülmények közt, fajlagosan kevesebb víz és energia felhasználásával kell 8 milliárd embert ellátni.
Kihívásnak tűnik, ugye?
Mégis milyen választ adhatunk egy ilyen égető kérdésre? Itt nyer teret a biológia, egészen pontosan a biológia alaptudományának eredményeit alkalmazó biotechnológia. A biotechnológián belül a géntechnológia lehetővé tette a génmódosított élőlények létrehozását, amelyek olyan mesterségesen létrehozott DNS-konstrukciót hordoznak, melyeket szintén mesterségesen juttattak az élőlény örökítőanyagába. Innen pedig nincs más dolgunk, mit elővenni a 11. osztályos biológia tankönyvet: a megváltozott génkonstrukciók a célsejtekben új fehérjék termelődését indítják be, így módosítják az eredeti élőlény tulajdonságait. GM élőlényeken belül beszélhetünk genetikailag módosított mikrobákról, növényekről és állatokról is.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Képesek vagyunk a növények stressztűrő képességét növelni, javíthatjuk termésük tápértékét. Ellenállóbbá tehetjük őket a kórokozókkal és gyomirtószerekkel szemben. Mi több, GM baktériumok segítségével gyógyászati használatú emberi fehérjék (pl. inzulin, véralvadási faktorok stb..) gazdaságos és biztonságos tömegtermelésére is képesek lettünk. Ez így leírva száraznak és unalmasnak tűnhet, azonban hoztam számotokra egy kézzelfogható példát, amely jól szemlélteti a technológiában rejlő lehetőséget.
A világ legszegényebb régióiban járunk, az ázsiai és afrikai kontinensen. Nagy a szegénység, így az emberek magas kalóriatartalmú élelmiszereket (növényeket) termesztenek, táplálkozásuk pedig igen gyakran egyoldalúvá válik: rizst esznek. Rizzsel. Az egyoldalú táplálkozás egyenes következményeképpen A-vitamin-hiány jelentkezik a lakosság körében, mely látással kapcsolatos problémákat, bőr- és nyálkahártya betegségeket, súlyos esetben pedig vakságot és halált is okoz. A probléma súlyosságát jelzi, hogy A-vitamin-hiány (Vitamin-A Deficiency, VAD) miatt a világon naponta 6000 ember hal meg, és évente félmillióan vesztik el szemük világát. A WHO 2012-es statisztikája szerint fenti problémában 250 millió óvodás korú gyermek érintett.
Ennek megoldásaképp alkották meg az aranyrizst. Lényege, hogy két gén hozzáadásával az első generációs aranyrizs esetében 1,6 μg/g, a második generációs aranyrizs esetében 31 μg/g β-karotin akkumulálódik a rizsszemekben, mely a szokásos napi rizsadag (70-200 g) elfogyasztása esetén biztosítja egy ember β-karotin-szükségletét, így nem alakul ki hiánybetegség.
Vajon mennyire játszunk Istent?
Mennyire nyúlhatunk bele egy-egy élőlény genetikai állományába? Mennyire irányíthatjuk az evolúciót? Azt mennyire gyorsíthatjuk fel? Mi lesz a többi, organikus fajtával?
A GM élőlényeknek és magának a technológiának rengeteg ellenzője van. Felmerülhet a kérdés, hogy ezek az aggályok és ezek a kérdések vajon miből fakadnak. Én ezt a témakört elsősorban vallásfilozófiai szempontból szeretném megközelíteni.
Európai emberként úgy gondolom, a zsidó-keresztény álláspont az, ami leginkább érdekes lehet. A zsidó álláspont alapvetően négy alappilléren nyugszik, mely Isten és az ember kapcsolatát helyezi fókuszpontba: egészségünk Istentől kapott ajándék, a gyógyításban Isten társai vagyunk, Isten képmásaként minden ember egyenlő, s mivel cselekedeteink lehetséges következményeit nem tudjuk megjósolni, a lehető legnagyobb körültekintéssel és odafigyeléssel kell a kár okozásának lehetőségét elkerülni. A keresztény álláspont hasonló a zsidó felfogáshoz, Szent II. János Pál pápa pedig több alkalommal is kitért a biotechnológia használatának kérdésére, tőle származik az alábbi idézet:
„A teremtés keresztény értelmezése pozitívan értékeli a természetbe történő emberi beavatkozást, amely más élőlényekre is kiterjed, és ugyanakkor felelősségtudatunknak is erőteljes kihívást jelent. … Végeredményben a természet nem szent vagy isteni valóság, amihez az ember nem nyúlhat, hanem a Teremtő ajándéka az emberi közösség számára, rábízta azt a nők és férfiak intelligenciájára és erkölcsi felelősségtudatára.”
Számomra ez egy egyértelmű iránymutatás arra való tekintettel, hogy használjuk a tudományt az emberiség jólétének érdekében.
És amennyiben érdekel a téma…
Kérlek, olvass utána szakmai portálokon is. Járj nyitott szemmel, legyél kritikus. Ne csak egy oldalról tájékozódj! Őszintén ajánlom elolvasásra Balázs Ervin, Dudits Dénes, Sági László Genetikailag módosított élőlények (GMO-K) a tények tükrében című művet, mely cikkem tartalmi elemeinek forrásául szolgált, és amelyhez az ajánlást Ingo Potrykus jegyzi, aki a Magyar Tudományos Akadémia és a Pápai Tudományos Akadémia tagja is.
Végül, de nem utolsósorban szeretném megmutatni Nektek a képet, melyen Ingo Potrykus egy kis zacskó aranyrizst nyújt át az Egyházfőnek, melyre Ferenc pápa személyes áldását adta.
Forrásjegyzék:
- http://gbi.mkk.szie.hu/genetika/pdf/Heszky/Tanuljunk_49.pdf
- https://www.goldenrice.org/
- http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/transzgen/2019/MAGYAR_FEHER_KONYV.pdf
- Magyar Tudomány 2011 9 Könyvszemle
- https://www.fao.org/3/cc0639en/online/sofi-2022/key-messages.html
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2023/03/11/hal-halak-genmodositas-nebih-diszhal/
- Szlávik Orsolya, Bánshági Tekla: Arany Rizs – Az A-vitamin-hiány megszűntetésének korszerű megoldása c. előadásanyaga
- http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/abet/transzgen/ fellelhető oktatási anyagok
További cikkeink
Ajándékba adni egy fél gyermekkort – Ma van az anya nélkül nevelkedő gyermekek világnapja
Országszerte csaknem kétezer gyerek él állami gondozásban, akik számára minden nappal csökken az esélye annak, hogy családra találjanak. Az örökbefogadó szülők többsége csecsemőt, esetleg annál valamivel idősebb gyermeket szeretne. De mi történik a nagyobbakkal? És mire számíthat az a szülő, aki egy iskoláskorú gyereket vesz magához? Erről mesél B. Eszter, aki férjével hét éve döntött egy akkor kilenc éves kislány örökbefogadása mellett.
„Isten hozott a nagyvilágban! Remélem szép életed lesz…” – interjú egy védőnővel, aki történetesen az anyukám
Végez várandós, csecsemő- és kisgyermekgondozást és nővédelmi vizsgálatokat. És nem mellesleg az anyukám. Interjú egy védőnővel, aki megtanított járni - kicsiként és most is.
NTAK
A vendéglátás rohanó világában a hatékonyság és a precizitás kulcsfontosságú ahhoz, hogy kivételes kulináris élményeket biztosítsunk az igényes vásárlóknak. A konyhai műveletek zűrzavara közepette a készletkezelés, a rendelések nyomon követése és a személyzet közötti zökkenőmentes kommunikáció ijesztő feladat lehet. Itt jön a képbe az innovatív NTAK rendszer – amelyet a vendéglátási műveletek egyszerűsítésére, a termelékenység növelésére és az általános vásárlói élmény javítására terveztek.
Vetkőzz anyaszült meztelenre és ragadj ásót a kezedbe!
Május első szombatján kötelező kipróbálni a meztelenül kertészkedést. Már csak azért is, mert ma van a világnapja.
Ép testben ép lélek – Dióhéjban a tudatos bőrápolásról
A szépség belülről fakad, de van, hogy ehhez épp a külső segít hozzá. Íme pár tipp, ami segíthet, hogy kialakítsunk egy testet-lelket kényeztető arcápolási rutint.
A másik ajándékává válni
Bizony, mi mindannyian Isten megismételhetetlen, gondosan megalkotott ajándékai vagyunk, ami óriási áldás, de egyben felelősség is. De jogosan merül fel a kérdés: hogyan lehet ajándékká válni a mindennapokban?
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
