Nekem van igazam. Neki van igaza. Én hibáztam, ő hibázott… Az orra alá dörgöljem, ha elrontotta? Féljek, hogy megszégyenít, ha nem csináltam jól? Ezek a kérdések sokszor felmerülnek bennünk.
Mindenkinek ismerős az az érzés, amikor nagyon tombol benne az igazságérzet? Például, valaki elrontott valamit és erre mi rájövünk. Hogyan kezeljük ezt?
Bennem mostanában fogalmazódott meg ez az üzenet: „Ne szégyenítsd meg!”
Nem mindegy, hogy amikor korrigálni akarunk valakit, azt milyen módon tesszük.
Nyilván vannak azok a helyzetek, amikor fontos a nyíltság és határozottság, de tudunk-e úgy bánni a szavainkkal, hogy ne pengék legyenek, hanem útirányjelző táblák?
Nekem elég erős az igazságérzetem, és ha valakit „helyre kell tenni”, abba bele tudok állni. De kin segít ez? Elérem-e a célom, ha úgy érzem, nekem van igazam, és minden vitában győzök? Jót tesz-e az nekem, ha rábökök a másik gyengepontjaira, mulasztásaira, pontatlanságaira és beleakaszkodom ezekbe?
Min segít a gyakori „rendre utasítás”?
Van, hogy nem lesz attól még jó nekem, hogy igazam van.
Van, hogy nem segít az sem, hogy élek a jogommal és akár a pozíciómmal, és „rendet rakok”.
Mert a sok jog, igazságérzet, büszkeség és harc között egy dolgot felejtek el: az embert.
Azt az embert, aki ott lakik bennem is.
Tudnom kell kiállni magamért, és természetesen fontos kijelölni a határaimat. Tudnom kell képviselni ügyeket, elveket és nem eltitkolni a véleményem. De a magam esendőségét felejtem el, ha megalázom a másikat. Ha zavarba, sőt, olyan helyzetbe hozom, hogy szégyenkeznie kell. Ráadásul, a „megszégyenítés” szó magába foglal egy publicitást. Tehát ez nem a négyszemközti dorgálást jelenti, hanem azt, hogy mások előtt kerül valaki fájdalmas helyzetbe.
Meg lehet szégyeníteni úgy a másikat, hogy nekem van igazam.
Meg lehet szégyeníteni úgy a másikat, hogy ő hibázott.
Meg lehet szégyeníteni úgy a másikat, hogy a többiek szerint „megérdemli”.
De ne. Te ne szégyenítsd meg.
Nehéz, ugye? … Az irgalom az egyik legnehezebb földi játék, amiben részt tudunk venni.
Hogy lehet mindenkivel irgalmasnak lenni? Istennek ment, vajon nekünk embereknek is sikerülni fog?
Én azt javaslom, hogy kezdjünk gyakorolni. Mondjuk saját magunkkal.
Bocsássuk meg magunknak, ha hibázunk.
Bocsássuk meg, hogy nem, nem vagyunk tökéletesek.
Hordozzuk el gyengeségeinket, bánjuk meg botlásainkat és adjunk magunknak minden nap egy új esélyt.
Ha így tudjuk szeretni magunkat, sokkal könnyebb lesz szeretni egymást is.
Mind estünk már el és keltünk fel. Ha előtted esik el valaki, segíts neki felkelni. És miután felkelt, nem kell szóba hozni, hogy poros a ruhája. Poros a tiéd is. De legközelebb majd ő segít fel téged.
Lássuk egymást emberként! Lássuk egymást útitársként.
További cikkeink
“Azt hallottam, cuki pasik lesznek a keresztény táborban” – hogyan lett ateistából hittérítő
Hogyan lesz egy nem hívő család lányából misszionárius, aki egyetemi campusokon próbálja összefogni a keresztény hallgatókat?
A Föld körüli utazás túlértékelt?
Kezdődik a koktélos és egzotikus tengerparti képek posztolásának sorozata, de továbbra se hagyjuk magunkat becsapni: ha úgy is érezzük jó volna ott lenni, ne hagyjuk, hogy a közösségi média érzelmileg befolyásoljon minket.
Szerettem volna megtörni a sztereotípiákat, amiket a modell múltam miatt alakítottak ki rólam – interjú Tomán Szabinával
Vállalkozó, üzletasszony, anyuka: hogyan lehetséges mindez? A Next Topmodel Hungary zsűritagjával, Tomán Szabinával beszélgettünk. Az interjút Demjén Dorottya készítette. Kép forrása: marieclaire.hu
„Milyen hős az, aki a mentőakció után még egy órát dokumentál, hogy ne lehessen belekötni, mit miért csinált?” – interjú egy mentőtiszttel
Mit csinál egy mentőtiszt? Csak egy munka vagy hivatás? Összeférhet a hit és a mentőzés? Zelei Ágoston mentőtiszt gondolatai a mentők világnapja alkalmából.
“A biztos, empatikus jelenlét az, amiben megszületik a megoldás” – kisinterjú Szöllős Bori coachcsal
A problémák nagysága és a célok távolsága nem ok arra, hogy halogassuk a változást! Bori mottója, hogy a coaching során megoldást keresünk, amellyel a fejlődést és kiteljesedést élvezhetjük időpocsékolás és tévutak nélkül.
„Túl idős vagyok hozzád…” – Vajon működhet egy negyvenes nő és egy huszonéves fiú párkapcsolata?
“A kor csak egy szám!” - mondjuk sokszor. De vajon komolyan is gondoljuk? Van realitása egy huszonéves srác és egy negyvenes nő párkapcsolatának? És ha igen, milyen próbákat kell kiállnia a párnak?
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.