Számomra 2020 decemberében, a Karácsonyt követően kezdődött el egy olyan kulturális értelemben vett utazás, ami máig sem ért véget. Történt ugyanis, hogy a záróvizsgámra készülve egy rendkívül stresszes időszakot éltem meg, a húgom pedig azzal a felkiáltással, hogy „nem lehet napi 25 órát tanulni” leültetett a laptop elé sorozatot nézni. Meglepődésemre ez a sorozat dél-koreai volt.
Mit tud nyújtani tehát egy ázsiai sorozat, amit egy amerikai Netflix sorozat már képtelen számomra megadni?
A válasz borzasztóan egyszerű: értéket.
A koreai sorozatok amellett, hogy látványvilágban is elképesztően minőségiek, hagyományos értékeket közvetítenek. A család meghatározó szerepe kivétel nélkül megtalálható a történetekben, ugyanakkor nem félnek megmutatni az élet nehezebbik oldalát: a szegénységet, a nélkülözést, a korrupciót, vagy éppen a zaklatást.
Fontosnak tartom, hogy összehasonlítva az amerikai, vagy akár a dél-amerikai drámákkal, az ázsiai sorozatok sokkal finomabban közelítik meg a szexualitás témakörét. Bennük van az a fajta prűdség, ami a szerelmet szerelemnek ábrázolja, nem pedig a vágyak ösztönös beteljesedésének. És ez nekem nagyon tetszik! A szereplők lassan találnak egymásra, felépítik párkapcsolatukat, nem pedig belezuhannak abba.
Az pedig, hogy milyen formában kerül képernyőre a szerelem, nagyban árnyalja egy-egy társadalom romantikáról kialakított képét.
Én pedig tudatosan mondok nemet olyan sorozatokra, melyekről tudom ugyan, hogy trendik és felkapottak, mégsem azokat az értékeket közvetítik, amiket helyesnek vélek.
A koreai sorozatokban – de ez igaz a kínai sorozatokra is – tetszik továbbá az is, hogy inspirálódnak a saját történelmükből. Rengeteg kosztümös drámát készítenek, melyek sokszor ugyan elrugaszkodnak a valóságtól, de gyakran – történelem hűen – nem happy-enddel végződnek. Nagyon szépen tudják bemutatni nemzetük múltját, fogyaszthatóvá és számukra kedvessé teszik történelmüket, melyre a mai napig büszkék.
És itt is áll a mondás, miszerint a legjobb forgatókönyveket márpedig az élet írja.
Nem kell meglepődni azon sem, hogy ezen sorozatok a vallást a mindennapi élet részeként ábrázolják. Az, hogy a szereplők miben hisznek, nagyon meghatározó, legyen szó akár buddhizmusról, konfucianizmusról, kereszténységről vagy sámánizmusról. A hit gyakorlását egészen természetes dolognak veszik, ellentétben több mai nyugati sorozattal.
Végül, de nem utolsó sorban szeretem bennük, hogy nem végtelenítettek. Nem laposodnak el a történetek, kevés kivétellel a sorozatok egy évadosak, így csupán egy – jól felépített – cselekményt mesélnek el. Nem céljuk többek lenni, amik: pár estés kikapcsolódások vagy gondolatébresztők, megtekintésük után nem hagynak a nézőben hiányérzetet. Így ha befejeződik a sorozat, akkor befejeződött. De szerencsére hatalmas a választék.
Kértek esetleg ajánlót?
One Comment
Szólj hozzá! Cancel reply
További cikkeink
“Célunk, hogy életük nagy mérföldköveinél nyújtsunk segítő kezet a fiataloknak” – interjú Nagy-Vargha Zsófiával
Nagy-Vargha Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár asszonnyal készítettünk interjút.
“Azt hallottam, cuki pasik lesznek a keresztény táborban” – hogyan lett ateistából hittérítő
Hogyan lesz egy nem hívő család lányából misszionárius, aki egyetemi campusokon próbálja összefogni a keresztény hallgatókat?
A Föld körüli utazás túlértékelt?
Kezdődik a koktélos és egzotikus tengerparti képek posztolásának sorozata, de továbbra se hagyjuk magunkat becsapni: ha úgy is érezzük jó volna ott lenni, ne hagyjuk, hogy a közösségi média érzelmileg befolyásoljon minket.
Szerettem volna megtörni a sztereotípiákat, amiket a modell múltam miatt alakítottak ki rólam – interjú Tomán Szabinával
Vállalkozó, üzletasszony, anyuka: hogyan lehetséges mindez? A Next Topmodel Hungary zsűritagjával, Tomán Szabinával beszélgettünk. Az interjút Demjén Dorottya készítette. Kép forrása: marieclaire.hu
„Milyen hős az, aki a mentőakció után még egy órát dokumentál, hogy ne lehessen belekötni, mit miért csinált?” – interjú egy mentőtiszttel
Mit csinál egy mentőtiszt? Csak egy munka vagy hivatás? Összeférhet a hit és a mentőzés? Zelei Ágoston mentőtiszt gondolatai a mentők világnapja alkalmából.
“A biztos, empatikus jelenlét az, amiben megszületik a megoldás” – kisinterjú Szöllős Bori coachcsal
A problémák nagysága és a célok távolsága nem ok arra, hogy halogassuk a változást! Bori mottója, hogy a coaching során megoldást keresünk, amellyel a fejlődést és kiteljesedést élvezhetjük időpocsékolás és tévutak nélkül.
A Margaretet azért alapítottuk meg 2021-ben, hogy egy értékőrző közösséget hozzunk létre. Az azóta eltelt közel 3 évben 6 Offline eseményen, 10 Női körön, 3 Jótékonysági kampány során és 7 Könyvklubon találkoztunk összesen közel 1000 emberrel. Ezek az események mind ingyenesek voltak, a kezdetektől fogva önerőből működünk, ám továbbiakhoz segítséget kérünk.
A támogatás menete:
1. Scanneld be telefonoddal a QR kódot vagy kattints a linkre!
2. Válaszd ki, hogy hány szál virággal szeretnél minket támogatni. Egy szál virág ~ 1800 HUF (3 EUR).
3. Kattints a fizetés gombra! A tranzakció díja szokásos banki fizetés, ~ 150 Ft, semmi többletköltséget nem rejt.
Igen! Kérünk ajánlót! 🫰
Egyetértek teljes mértékben. Netflixen megnézni egy részt egy dél-koreai/kínai sorozatból jó érzéssel tölt el. Nem sietnek a cselekménnyel, értéket közvetítenek, tanítanak, továbbá hozzátenném, hogy a színészek kivétel nélkül zseniálisak és a sorozatokban szereplő zenék is igényesek és kidolgozottak.
Manapság nagyon ritka, hogy egy amerikai/angol sorozat után (ha egyáltalán befejezem) azt mondjam “ez jó volt”, míg a dél-koreai sorozatoknál legtöbbször azt mondom “szívesen újranézném” 🥰