Hol a „reset” gomb?

Bajban vagyok, mert az utóbbi időszakban teljesen megbillent az életem klassz kis menetrendje, ami mostanra rányomta – ha nem beleégette – a bélyegét hangulatomra is. Nincs hónap első napja, se hétfő, pláne nem új év, ám ez most mégis egy új kezdet. Ne legyek drámai, de a helyzet hatalmas fejfájást okoz! Mármint nem viccelek, akkora fejfájás közepette írom ezt a cikket… ezért ezennel megnyomom inkább a reset gombot. 

Néha olyan magasra tudnak csapni a hullámok, hogy a kapitányhídról nem látunk messzire, csak az éppen aktuális monstrum közepette próbálunk kormányozni és drukkolunk, hogy a benntartott nagylevegő kitartson a vihar végéig. Így csak ideig-óráig lehet üzemelni, és ha kicsit elül a vihar, feltétlen számba kell venni a hajónkon bekövetkezett károkat, kihalászni a tengerbe potyogott rakományt és kifújni magunkat. 

Mit is jelent ez a valóságban? Azt, hogy mindannyian megcsúszunk néha a terveinkben, a feladatainkban, az edzésünkben, a háztartásban… vagy épp mindezekben egyszerre. Ennek két fő oka lehet. Az egyik, hogy nem jól mértük fel a saját kapacitásainkat. Túl sokat vállaltunk vagy nem tudunk nemet mondani, ezért olyan feladatok, programok is landoltak a határidőnaplóban, amelyeknek nem kellett volna. Márpedig túl nagy rakománnyal nem érdemes nekiindulni a tengernek, mert félő, hogy elsüllyed tőle a hajó. A másik ok viszont legtöbb esetben rajtunk kívül áll: egy váratlan esemény, új élethelyzet, segítségre szoruló barát, az élet kiszámíthatatlan kártyája, amelyre hirtelen, csapot-papot eldobva kellett reagálni. Előfordulhat, hogy több olyan helyen kell egyszerre helytállnunk, amiből csupán egy is teljes embert igénylő feladat lenne.

Zsonglőrködünk egy ideig, amig szép lassan a földre potyognak a tányérok és ott állunk üres kézzel, összetört cserepek között. 

Ilyenkor könnyen megvághatjuk magunkat, nehéz visszaállni a rutinba, ha egyszer elvesztettük. Félreértés ne essék, a rutin alatt nem az unalmas, kőbevésett, minden spontaneitást mellőző, szürke hétköznapokat értem, hanem az alapvető jószokásokat, egészséges életmódot és harmonikus egyensúlyt, amit sokan – többek között én is – hosszú évek tudatos munkájával alakítottak ki maguknak. Hát jól sutba dobtam az elmúlt egy hónapban… kérem vissza! 

Konstruktív lány vagyok, úgyhogy következzen, hogy mit teszek:

  1. összeszedem, hogy milyen teendőim lógnak a levegőben, jó öreg listába rendezem, előrevéve azokat, amelyek határidőhöz kötöttek / ráérnek ugyan, de nyomasztanak
  2. kitakarítok, főleg az íróasztalom környékét nézem át mélyebben
  3. magamat is rendbe kapom, levezetésnek pamper night 
  4. a következő néhány napban rettentő szigorúan veszem az étkezések időpontját, tápláló életeket csinálok, lefekszem időben és sportolok 
  5. engedek a szigorból, amint visszaállt az egyensúly

————

Jelentem, hogy időközben eltelt egy hét és ez az 5 pont aranykombó! Viszlát gödör, viszlát medence alja, hello nyár! 

@kedvemma