Szerelmi háromszög? – na, de nem úgy…!

Romantikus filmek és könyvek közkedvelt témája az a bizonyos szerető, a hármas szerelmi viszony. Mikor régebben valamilyen szerelmi háromszög sztoriról hallottam, mindig kirázott a hideg és egy nagy bánat öntött el. De vajon lehetséges, hogy nem csak elkeserítő szituációt jelenthet, hanem egy izgalmas elméletet is? Pszichologizáljunk közösen, tarts velem!

A szeretet háromszög elmélete

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy híres pszichológus, Robert Sternbergnek hívták, aki megalkotta a szeretet háromszög elméletét. Célja az volt, hogy elmagyarázza a szeretet összetettségét. Szerinte a szeretetnek három fő komponense van, amely az intimitás, a szenvedély és az elköteleződés. E három összetevő többféleképpen kombinálódhat, így eltérő típusú szereteteket hoznak létre. Például, ha elkötelezettség és az intimitás állnak össze, akkor társas szeretet, míg a szenvedély és az intimitás a romantikus szerelmet eredményezi. A pszichológus szerint az a kapcsolat lesz tartós, amely kettő vagy több elemre épül, és a „beteljesült szerelem” kifejezéssel jellemzi.

Milyen kombinációk jöhetnek létre?
  1. Szeretet: Csak az intimitás van jelen, ez a baráti és a rokoni kapcsolatokra jellemző.
  2. Buta szerelem: Csak a szenvedély van jelen.
  3. Üres szerelem: Csupán az elköteleződés jelenik meg, gondoljunk csak az érdekházasságokra…
  4. Romantikus szerelem: Az intimitás és a szenvedély kombinációja figyelhető meg.
  5. Társas szerelem: Megjelenik az elköteleződés és az intimitás, azonban hiányzik az a bizonyos tűz, a szenvedély
  6. Elvakult szerelem: A szenvedély és az elköteleződés megléte jellemzi. Lényegében a vágyak mentén mondunk igent egymásra. 
  7. Beteljesült szerelem: A szenvedély, az intimitás és az elköteleződés hármasa van jelen. Arányuk változhat az idő múlásával, de mind a három komponens megfigyelhető.  

Ugye, hogy nem is olyan egyszerű ez a szerelem/szeretet dolog? Te melyiket tapasztaltad már meg, írd meg nekünk kommentben!

Tóth-Kuthy Betti

Források:

  • Sternberg, RJ A szeretet háromszöge: intimitás, szenvedély, elkötelezettség. New York: alapkönyvek; 1988.
  • Bányai Éva és Varga Katalin (2013): Affektív pszichológia. Budapest. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Mrs… hogy is hívnak? 

Kislányok (és nagylányok) hajlamosak arra, hogy ha belehabarodnak valakibe, előreszaladjanak 2-3-4-sok évet és kipróbálják, hogyan csengene az ő keresztnevük a kiválasztott lovag vezetékneve után. Mintha ez lenne a legfontosabb dolog. Mintha enélkül nem is jöhetne létre a kapcsolat. Egyesek még ennél is továbbmennek, és a kedvenc gyerekneveiket is egyből letesztelik – biztos, ami biztos, nehogy már ezen múljon a sikeres frigy. 

A napokban elgondolkoztam, hogy vajon én csináltam-e ilyet. S noha biztosra veszem, hogy igen, egy alkalmat se tudtam felidézni! Kerestem volna gimis füzeteket, az aktuálisan választott fiú nevével és szivecskékkel, ha meglennének még a gimis füzeteim… fránya minimalizmus. Viszont, a szerkesztőséget gyorsan megkérdeztem és aranyosnál aranyosabb válaszok érkeztek. Az imént említett gyereknév próbákon túl egyik Margaret 8 évesen kész háremet tartott számon a falán: jól megfértek egymás mellett Jani, Peti, Ákos nevei a saját álmai, no, meg a jövőbeni házáról készített rajzai között. 

Óvatosabbá válunk felnőttként vagy csak kinőjük az azonnali belehabarodás korszakát? Valószínűleg mindkettő. Akinek tört már össze a szíve, biztosan lassabban ereszkedik bele újra a vízbe, mert elég volt egyszer megtapasztalnia, hogy a part melletti barátságos fodrok beljebb kalandozva könnyen viharos hullámokká változhatnak, s leránthatják a mélybe – ahonnan fáradtságos munka újra kiúszni a szárazföldre. Ráadásul az évek során számos prekoncepció hozzájárul ahhoz, hogy előbb lássuk meg a rosszat a másik emberben, mint a jót. Félreértés ne essék, nem kell mindenkit felnyalábolni, karitatív randiautomatává válni, de… nem túl hosszú a listád? A listád, azokról a pontokról, erényekről, elképzelésekről, amelyeket a választottnak meg kell ugrania. Nem zárod el magad olyan lehetőségektől, amelyek elsőre nem feltétlen a legkecsegtetőbbek? És vajon mindezek mellett a te oldaladról stimmel-e a lista? Vagy esetleg aránytalanul elbillen a mérleg a másik irányába támasztott irreális elvárások oldalára? 

Trükkös dolog várni az igazit, mert addig is minden alkalommal remekül megmagyarázod magadnak, hogy az orrod előtt lévő potenciális igazi miért hamis. Akárhogyan is, új szabály: három randi után tessék tesztelni, hogyan hangzik a két név együtt. Ki is próbálom gyorsan. Biztos, ami biztos. Nehogy már ezen múljon! 

@kedvemma

Mi is az a Házasság hete? 

Meglehet, hogy csak én jártam betapasztott fülekkel az elmúlt évek során, de a tavalyi év volt az első, amikor hallottam a Házasság hete programsorozatról. Pedig idén lesz a 15. alkalom, hogy megrendezésre kerül az esemény, amely már nemcsak a fővárosban, hanem számos nagyvárosban, és határon túli településen is megvalósul. Mondjuk nem csodálom, hogy a kezdeményezésről szóló cikkek, hirdetések nem jutottak el hozzám.

Hisz mégis ki gondolná, hogy a mai fiatalokat érdekelheti az olyan “felnőttes és komoly” téma, mint a házasság?

Pedig érdekel minket és az is biztos, hogy sok új élménnyel, tapasztalattal gazdagodhat, aki részt vesz az eseményen.  

De még mielőtt leírnám, hogy miért jó ez a kezdeményezés, és mit tanulhat belőle egy olyan “szemtelenül fiatal”, mint én, jöjjön egy kis történelem. A Házasság hete közel két évtizede Angliából indult, és mára már 21 országban tartják meg a rendezvénysorozatot minden évben, Valentin-nap környékén. Magyarországon a keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásával valósulhat meg az esemény 2008 óta szinte minden évben. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság és a család fontosságára. 

És hogy mire is számíthatunk, ha úgy döntünk részt veszünk a programon?

Előadást tart majd Kapcsolódás-újra és újra címmel Mihalec Gábor pár- és családterapeuta, dr. Gorove László és felesége, Kriszta arról beszélgetnek, hogy a nehézségek után is hogyan lehet együtt maradni. Lesz kerekasztal beszélgetés is közismert párokkal, és a Három királyfi, három királylány mozgalom pedig a munka magánélet egyensúlyáról szervez konferenciabeszélgetést.

Csakhogy az ingyenesen és online elérhető legérdekesebb tartalmakból párat kiemeljek. Az előadások mellett olyan könnyedebb programokból is válogathatunk, mint a páros túra, vacsoraest, koncert. (A részletesebb programokért kattintsatok a http://www.hazassaghete.hu oldalra.)

Talán nem is kell mondanom, hogy egy ilyen eseményre, mint a Házasság hete, milyen nagy szükség van. Nemcsak a válások és rossz házasságok megdöbbentően magas száma miatt, vagy amiatt, hogy a mai fiatalok nem mernek, nem tudnak vagy nem akarnak elköteleződni.

Azért van szükség az ilyen kezdeményezésekre, hogy lássuk, a házasság lehet virágzó és boldog.

Lehet olyan, ami mindkét felet inspirálja, előbbre viszi, és hogy két ember együtt tényleg sokkal több, mint külön-külön. És azért is fontos egy ilyen esemény, hogy lássuk; egyik kapcsolat, egyik házasság sem tökéletes. Mindenhol vannak nehézségek, fájdalmak, és minden kapcsolatért küzdeni és dolgozni kell. Napról napra. Mert a boldog házasságok mögött nem szerencse vagy véletlen van, hanem két ember, aki tesz érte.

Gergely-Papfalvy Bori

A házasság hetét február 13. és 20. között tartják:

https://hazassaghete.hu/kozponti-programok/

A házasság egy csapatjáték, szerelemmel – beszélgetés a Semsei házaspárral

A VakVarjú étteremcsalád és a Budapest Party Service tulajdonos-ügyvezetője, üzletember és négy gyermek édesapja. Semsei Rudolffal és feleségével, Dobay Eszterrel beszélgettünk arról, hogy hogyan lehet egy kapcsolatot megóvni az unalomtól, a kompromisszumokról és arról, hogy a házasság egy életre szóló játék kell, hogy legyen. Húsz évnyi házasság tapasztalatait osztják most meg velünk, kíváncsi olvasókkal.

Hogyan ismerkedtetek meg?

Eszter: Nagyon régen találkoztunk, én voltam akkoriban 17, Rudi pedig 19 és egy szalagavatón mutattak be minket egymásnak. Már elsőre is nagyon kedvesnek és intelligensnek tűnt Rudi, majd a következő képem az volt róla, hogy egy óriási hangfal tetején táncol és élvezi a bulit. Azóta sokszor láttam rajta ezt a nagy mulatozási kedvet. Így ismerkedtünk meg, aztán 5 évre rá jöttünk össze. 

Milyen értékeket kerestetek a másikban? 

Rudolf: Én tudatos embernek vallom magam, egy életre előre tervezek. Eszterben azt éreztem meg, hogy vele el tudnék lenni életem végéig, hiszen hasonló értékrendet képviselünk, kellően vicces, a legjobb barátom és a házastársam is egyben. Ezek mellet jó családanya is és el tudtam képzelni, hogy a gyermekeim édesanyja lesz majd. Úgy gondolom, hogy fontos, hogy elfogadók legyünk. Ha a másikban nincs meg az elfogadásra való hajlam, akkor szerintem nem alkalmas arra, hogy hosszútávon leéljem vele az életemet.

Eszter: Én nem voltam ilyen tudatos a párválasztásban. Ami megfogott Rudiban, az a nagy életszeretete, a támogatása és a pozitív beállítódása volt – mindez nagyon imponált nekem. 

Forrás: Dobay Eszter

Az ellentétek vonzzák egymást?

Eszter: Szerintem nagyon nagy ellentétnek nem szabad lennie a kapcsolatban, hiszen akkor nem lesz hosszútávú. Mikor mi összejöttünk, beszéltünk arról, hogy milyen családot szeretnénk, hány gyereket.

Nem lehet úgy nekikezdeni egy kapcsolatnak, hogy az egyik fél ötöt, a másik pedig egy gyermeket szeretne. Ezeket a nagy kérdéseket már a kapcsolat elején érdemes tisztázni. 

Rudi: Szerintem az érdeklődési kör a fő kérdés. Ha nincsenek közös élmények és együtt töltött percek, akkor, hogy tudna kialakulni a kettőtök kapcsolatában valami plusz? Az ellentétek tudnak előnyösek lenni, de igazából nagyon fontos, hogy mind a ketten ugyan azokra a pillérekre építkezzünk. El tudom képzelni, hogy az egyikünk a komolyzene koncertre szeret járni, másikunk pedig a rockra. De az is fontos, hogy ha az Eszter a komolyat szereti jobban, akkor teremtsünk arra alkalmat, hogy én is elmenjek vele és erőfeszítést tegyek. Ha neki ez fontos, akkor miért ne tenném meg? Az, hogy kiegészítjük egymást működhet, hiszen a házasság egy csapatjáték szerelemmel. De, hogy ellentétes irányba evezzük a hajót, az nem működik. Az útnak és a célnak közösnek kell lennie, ugyan abba az irányba kell néznünk.

Meddig lehetünk rugalmasak? Mi az, amiben lehet kompromisszumot kötni?

Eszter: Szerintem ezt valahogy érzi az ember. Ami Rudit elégedettséggel tölti el, az nekem is jó, mert ő nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Például, ő jobban szeret elmenni mulatozni, én néha szeretek itthon is lenni. Ilyenkor mérlegelnem kell, hogy elmenjek vele, vagy maradjak itthon.

Rudolf: Nálunk ritkán van az, hogy külön megyünk el szórakozni. A Házasság Hetén beszélgettünk a lelkiatyánkkal, aki azt mondta, hogy legyünk jóban a másikkal. Ha téged az inspirál, hogy járj kedvében a másiknak, az egy rugalmasság. Nem azt jelenti, hogy kiszolgálod, hanem látod, hogy mire van szüksége, neki fontos és ezért én megcsinálom. Ezek apró dolgok, de ha látja a másik, hogy én megteszem érte, akkor ezek a finom gesztusok sokat számítanak. 

Eszter: De ez úgy működik csak, ha az odafigyelés kölcsönös!

Forrás: Férfiak Klubja

A Ti életetekben milyen szerepet tölt be a hit?

Eszter: Mind a ketten úgy léptünk be a kapcsolatba, hogy vallásosak voltunk. Úgy alakítottuk az életünket, hogy ez legyen az egyik alappillére. Ahogy család lettünk, egyre jobban tudtunk támaszkodni a hitre, a gyerekeinkkel kapcsolatosan és a párkapcsolatunkban is. Van egy házasközösségünk és templomba is járunk továbbá jegyesfelkészítésben is részt veszünk. 

Rudolf:

A hit olyan, mint a házasság, hogy állandóan dolgozni kell rajta.

Ha van két ember, akik hasonló irányba szeretnének menni, akkor könnyebb. A gyermekeinkkel kapcsolatban örülünk, hogy foglalkoztatja őket a hit, de azt érzem, hogy nem szabad semmit sem erőltetni. Terelgetni őket és vitázni velük szabad, de nem érdemes rájuk kényszeríteni. Fontosak még számunkra a közös nagy imaélmények és az étkezés előtti közös ima – nálunk a hit a mindennapok része.

Mióta vagytok házasok? A házasság mit jelent számotokra? 

Eszter: Most volt szeptemberben a huszadik évfordulónk. A házasság egy keretet ad az életünknek, és nem csak egy papír. 

Rudolf: Hívő emberként esküt teszek, hogy életem végéig Eszterrel maradok. Az a fontos, hogy egy olyan végleges keretet adunk a kapcsolatnak, amibe nem lehet ki-beugrálni. Egy életre kell, hogy szóljon. Kettőnkért pedig sokat kell dolgozni, mindent meg kell tenni azért, hogy együtt maradjunk.

A házasság létrejöttéhez, fenntartásához és annak megmentéséhez is két emberre van szükség. 

Forrás: Dobay Eszter

Mi teszi sikeressé a házasságotokat?

Eszter: A folyamatos odafigyelés és a csapajáték. Vannak a házasságnak is szakaszai és mindegyikben oda kell figyelni a társadra. Mikor sok gyermek van egy családban, akkor a párok hajlamosak érzelmileg különválni. A feleség otthon van a gyerekekkel, a férfi pedig elmegy dolgozni, így könnyen el tudnak egymást mellett siklani. Együtt élnek, de még sincsenek együtt. Például nekem is mondta mindig Rudi, hogy „gyere menjünk el”. Sokszor nem volt kedvem, de felöltöztem és elmentünk egyet sétálni. 

Rudi: Mindig törekszünk arra, hogy meglegyenek a közös idők. Egymást megismerni is nagyon fontos. Olvastam egy kutatást, amiben azt nézték, hogy az ifjú házasok mennyire ismerik egymást. Az ifjú házasokat vizsgálták, illetve olyanokat, akik már 10 év együtt vannak. Az derült ki a vizsgálatból, hogy a fiatal házasok sokkal jobban ismerik egymás, mint azok, akik 10 éve együtt vannak. Fontos, hogy odafigyeljünk a mellettünk lévő társra, mik az igényei, hogyan változik, mert így fogok tudni a kedvében járni. Fontos még, hogy a társunk legyen az első számunkra. Természetesen a gyerekek is nagyon fontosak, de katolikus emberként a nekünk a társunknak kell, hogy a legfontosabb legyen. Fontos, hogy jóban legyünk a társunkkal, hogy mikor ketten maradunk majd, akkor is örömmel és szívesen legyünk együtt.

Hogyan lehet jól szeretni a másikat?

Eszter: Nekünk nagyon bevált Chapman Szeretetnyelvek című könyve. 

Rudolf: Gary Chapman abban szenzációs, hogy leírja, hogy hogyan kell a másik agyával gondolkozni és a másik nyelvén beszélni, ez tanulható, tudatosabban tudok figyelni a másikra. Legyünk jóban a másikkal gondolat mindent elmond: ha törekszel arra, hogy a másikkal jót tegyél, úgy, hogy az ő is érezze, akkor szerintem ez egy kulcs a hosszú, közös élethez.  A szeretetnyelv erről szól, úgy jót tenni a másikkal, hogy az neki is jó legyen. 

Forrás: Dobay Eszter

Hogyan lehet a kapcsolatot megóvni attól, hogy unalmassá váljon? Hogyan lehet a szerelmet őrizni? Buktatók?

Eszter: Az egyhangúság egy nagy buktató lehet. Ha az ember tudja, hogy mire számítson, ha nincsen új impulzus a kapcsolatban, nem vezet jóra. Próbálni kell új dolgokat felfedezni, ebben a Rudi nálunk jó, ő szokott magával húzni engem, ő jön az új ötletekkel. Az is nagyon jó dolog lehet, ha autóval megyünk valahova, mert akkor is jókat tudunk beszélgetni. Nagyon fontosak számunkra még a közös vacsorák, mikor tudunk egy jót beszélgetni egymással. 

Rudolf: A másikra való odafigyelés, a közös alkalmak létfontosságúak, gyerekek nélkül, csak ketten. Hogy a másikra tudjak figyelni és tényleg csak ketten legyünk. Azt gondolom, hogy a szexualitás és az intimitás is nagyon fontos pillérei a házasságnak. A Jóisten ajándékba adta az intimitást azért, hogy erősítse két ember kapcsolatát. Továbbá a folyamatos kommunikáció és a feladatmegosztás is nagyon fontos.

A férj sem menekülhet el az otthoni feladatok elől, hiszen a feleség is dolgozott egész nap, otthon a gyerekekkel. Nálunk mindenki kiveszi a részét a házimunkából.

A kérdéses helyzeteket sokszor kő-papír-ollóval döntjük el. Néha ilyen egyszerű dolgokkal hatalmas vitákat el lehet kerülni és azt is el tudjuk érni, hogy egyenrangú partnerekként kezeljük egymást a házasságban. A Jóisten, a kő, a papír meg az olló eldöntik majd, hogy ki fogja kapni a feladatot. 

Mi a célotok szülőként?

Eszter: Szeretnénk jóban lenni a gyerekeinkkel, harmonikus a kapcsolatra törekszünk. Egyelőre nagyon sok mindent elmondanak nekünk, több dologról is lehet velük beszélgetni: bulizásokról, társakról stb. Remélem, hogy a jövőben is megmarad velük ez a jó kapcsolat. 

Rudolf: Igen, de a jóban lenni, nem azt jelenti, hogy bármit megcsinálhatnak a gyerekeink, viszonylag erős határokat állítunk fel számukra. Van az kedves mondás, hogy

Gyerekkorunk korlátai lesznek a felnőttkori kapaszkodók”.

Így feladataik és kötelezettségeik vannak ebben a családban. 

Mit üzentek a fiataloknak?

Rudolf: Egyik kedves gondolatunkat Szent Ágostontól: Imádkozz úgy, mintha minden Istenen múlna, de cselekedj úgy, mintha minden rajtad múlna.

Az interjút Tóth-Kuthy Bernadett készítette.

Borítókép: VivienNaomi Photography

4+1 randiötlet nem csak Valentin-napra 

Február 14. a szerelmesek ünnepe. Vannak, akik ilyenkor virággal, édességgel lepik meg kedvesüket, mások egy romantikus vacsorával ünnepelnek. És akadnak olyanok is, akiket a hideg is kiráz ettől a mézesmázas, rózsaszínlufis ünneptől. Azonban akármelyik oldalon is állunk a Valentin nap pro-kontra vitában, az biztos, hogy mindannyian szeretünk randizni. Így a következőkben 4+1 programötletet hozok kezdő és haladó párosoknak egyaránt.

1.) Irány a természet!

Nincs jobb alkalom egy jó beszélgetésre, ismerkedésre, mint a természet lágy ölén tett kiadós séta. Ha el akartok szakadni a nagyváros rohanó forgatagától, és igazán egymásra koncentrálni, akkor irány az erdő! Másszátok meg a Kevélyeket, csodáljátok meg a dobogókői panorámát, vagy vegyétek célba a Gödöllői-dombságot! Ha pedig Budapesten maradnátok, akkor sétáljatok a Budai Arborétumban, a zuglói Japánkertben vagy a Füvészkertben!

2.) Kulturálódjatok közösen!

Egy múzeumban tett látogatás, egy izgalmas színházi élmény, egy látványos kiállítás mind jó lehetőséget ad az ismerkedésre, elmélyült beszélgetésre. Izgalmas kihívás az is, hogy Budapest ezernyi kulturális programja közül megtaláljuk azt, ami kedvesünknek leginkább tetszik. Az alábbiakban pedig következzen szubjektív ajánlóm, amely tartalmazza a férjem kedvenceit is: Magyar Nemzeti Galéria, Uránia, Vígszínház, Operettszínház, Állatkert, Aeropark, Közlekedési Múzeum

3.) Sportoljatok közösen!

Ha valamelyikőtöknek van kedvenc sportja, vonja be a másikat és csináljátok közösen! Korcsolyázzatok a Műjégen, síeljetek Eplényben, menjetek közösen squasholni, lovagolni vagy táncolni! A lényeg, hogy élvezzétek és hogy az aktív kikapcsolódás közben egy új arcáról ismerjétek meg a másikat!

4.) Éljenek a kulináris élvezetek!

Azt hiszem, hogy egy jó vazsorával a nők és a férfiak szívét is könnyen el lehet lágyítani. Egy jó vacsora alkalmából a nő felveheti a csinos koktélruháját, felteheti az extra sminket, a férfinek meg különös alkalma nyílik előzékenységét, udvariasságát bizonyítani. Eldönthetitek, hogy a randi alkalmából a kedvenc helyetekre mentek, ami a “tiétek”, vagy felfedeztek esetleg új ízeket, más országok finom fogásait. A választás a tiétek, és az is biztos, hogy egy jó étteremmel vagy otthon főzött finomsággal nem lőhettek mellé!

+1 Építsétek a kapcsolatotokat, fejlődjetek együtt! 

Talán semmi más nem inspirál minket jobban az önismereti fejlődésre, mint az a vágy, hogy harmonikus, boldog párkapcsolatban éljünk. Miért ne lehetne tehát ezen az úton közösen elindulni? Nagyon jó dolog együtt elmenni Pál Feri, Bagdy Emőke, Orvos-Tóth Noémi, vagy Almássy Kitti előadásaira, és utána egy jót beszélgetni az elhangzottakról. Hasznos lehet az is, hogyha választunk egy párkapcsolatról szóló könyvet, amit közösen olvasunk, a régebb óta egy párt alkotóknak szívből ajánlom például a Gyűrű-kúra című könyvet. 

És, hogy mi a tanulság? Talán, csak annyi, hogy randizzunk. Töltsünk együtt sok értékes időt a kedvesünkkel amíg ismerkedünk, és még többet miután már megismertük egymást és letettük a voksunkat mellette. Randizzunk akkor is, amikor a hétköznapok teendői szinte betemetnek minket, mert még sok év után is van mit felfedeznünk a másikban. 

Gergely-Papfalvy Bori

Dinamizmus vagy állóvíz? – Szakaszok a házasságban

A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön az ősz és újra jön a tél. És te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másképp, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdd az életedet?”

– hangoznak Wass Albert gondolatai a természet változékonyságáról. Vajon a természetre jellemző dinamikus változás és megújulás az emberi kapcsolatainkban, a házasságban is megfigyelhető? 

A házasság szakaszai

A házasság dinamikus változások sorozata. Szakaszokból áll, amelyek éppúgy változhatnak, mint a természetben az évszakok. Miután kimondjuk az oltárnál az örökkön örökkét, azután kezdődik csak az igazi munka – egy életen át. Milyen minőségbeli változások figyelhetők meg az életre szóló kaland során? 

  1. Az udvarlás ideje: Ekkor minden új és izgalmas, végére a párkapcsolat stabilizálódik és megérlelődik a felekben az elköteleződés vágya. A bizonytalanságok, kérdések és válaszok örvénye után irány az oltár!
  2. A házaspárrá válás: Két szokásrendszer találkozik, ebből fakad sok súrlódás, vita, szomorúság és öröm. Érdemes ekkor (is) önismereti munkát végezni.
  3. Az első gyermek születése: Új szerepek jelennek meg. A feleségből anyuka lesz, a férjből pedig apuka. Előfordulhat, hogy a házastársak kevesebb időt tudnak egymásra szánni, nagyon fontos a kommunikáció és a másik fél kölcsönös megértésére való törekvés. 
  4. A gyermek iskolába kerül: Ekkor sok anyuka visszatér a munka világába, amely logisztikai és háztartásvezetésbeli problémákhoz vezethet. 
  5. Kamasz a családban: Érdemes lehet ilyenkor az irányító nevelés stílust alkalmazni, a szülők ne hagyják magukra a gyermeket, fontos a példamutató viselkedés és a gyermek moralitásának az egyengetése. 
  6. A gyerekek kirepülnek: Ebben a szakaszban a pár egy új szerepbe kerül, a válások nagy százaléka ekkor történik. Ennek oka lehet, hogy a házasságban a gyermeket tették a legelső helyre és egymásról pedig megfeledkeztek. Édesanyám mondta mindig, hogy a házasságban az első a házaspár kapcsolata és csak utána jönnek a gyermekek. Hiszen, ha a biztos alap hiányzik, akkor hogyan is lehet építkezni? Jellemzi még ezt a szakaszt az életközepi válság jelentkezése is. 
  7. Időskor: Kialakul egy nyugodtabb, nyugdíjas életforma. A nagyszülői szerepkör és a halálra való felkészülés gondolata is megjelenhet. 
Van receptje a jó házasságnak?

Dr. Papp Miklós szerint a házasságban három igent mondunk ki, az Erószra (testi gyöngédség, vonzalom) a Fíliára (együttlét, közös beszélgetés, olvasás, baráti szál) és az Agapéra (közös spiritualitás, hasonló belső hit). A házasság szakaszai során ezeket érdemes megvizsgálni és reflektálni minőségükre: valamelyikre érdemes extra figyelmet fordítani?

„A házastársi hűség nem merülhet ki a „nem csalom meg” statikus (jogi) magatartásban, a „dinamikus hűség” ennél több, és ez utóbbi személyre szabott mivoltát Istentől kell kiimádkozni, megtudni.”

Dr. Papp Miklós

Tóth-Kuthy Betti

Forrás:

Holidate, avagy mese a lányról, aki (nagyon) fél az elköteleződéstől

A Holidate című film egy könnyű, karácsonyi romantikus vígjáték. Egy történet a lányról, aki szeretne kapcsolatban lenni és közben fél is tőle, és a fiúról, aki cinikus vagánysága mögé rejtőzve keresi az igaz szerelmet. Vigyázat, a cikk nyomokban spoilert és komolyabb gondolatokat is tartalmazhat!

Karácsonykor senki sem szeret egyedül lenni; így van ezzel két főszereplőnk, Sloane és Jackson is. A helyzetet az sem teszi könnyebbé, hogy Sloane testvérei már mind elkeltek, és az anyukája kétségbeesésében minden jöttmenttel össze akarja boronálni. Jacksonnak hasonlóan borzalmasan telnek az ünnepek, ezért nem csoda, hogy mikor karácsony után a plázában véletlenül egymásba botlanak, rögtön találnak közös témát. A találkozásból végül egyezség lesz; egymás partnerei lesznek -kizárólag az ünnepekre. Együtt töltik a szilvesztert, a Szent Patrik napot, a húsvétot, és sorban az ünnepeket. Kapcsolatuk bár plátói marad, egyre jobban mélyül, és szépen lassan többet kezdenek el érezni egymás iránt. 

És innentől kezd izgalmassá válni a történet. Ugyanis amint világos lesz Sloane számára, hogy kapcsolatuk komolyabbá válhat, iszkolni kezd. Persze, a könnyed film könnyed film marad, viszont megmutatja a kötelékfóbia egy tipikus esetét. Hogy mi is az a kötelékfóbia? Az elköteleződéstől való félelem. Amikor adott valaki, akivel végre tényleg komoly lehet, akivel végre tényleg van esély a boldog holtomiglan-holtodiglanra, és mi még azelőtt kilépünk a kapcsolatból, hogy megtudnánk, mi is lehetett volna belőle. A kötelékfóbia jó példája a filmben szereplő Sloane, aki egész addig epekedik a vágyott férfi után, amíg az nem lép feléje, de azután meghátrál. Azonban lehet párkapcsolatban is kötelékfóbiával küzdeni; kilépni a kapcsolat egy olyan fordulópontja előtt, ami egy már a komfortosnál mélyebb elköteleződéssel jár. Továbbá előfordul olyan is, hogy valaki hosszú, komolynak tűnő kapcsolatban egyszerűen csak nem engedi magához közel a partnerét, ezáltal megőrizve azt a távolságtartó állapotot, ami számára még elviselhető.

És hogy mi bújik meg e félelem mögött? Ha erre választ akarunk találni, akkor érdemes gyermekkorunkban és kötődési mintáinkban keresni a választ. Szívből ajánlom Stefanie Stahl, német pszichoterapeuta Igen is, meg nem is című könyvét, amiből én magam is -a kötelékfóbiával való küzdelmem során- sokat tanultam. Emellett sajnos az sem könnyíti meg a helyzetünket, hogy fogyasztói társadalmunk nem a hosszútávon (emberek vagy dolgok, eszmék felé) elköteleződni tudó emberekből él.

Azt gondolom, hogy ha őszintén magunkba nézünk, tanulhatunk az amúgy egyáltalán nem edukatívnak szánt Holidate című filmből. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy valójában vágyunk-e mély elköteleződéssel -és ezáltal kötöttségekkel is- járó kapcsolatra? Szakítottunk-e már azért, mert úgy gondoltuk, jobb, ha mi megtesszük, mintha minket hagynak el? Ért-e bennünket olyan csalódás, hogy attól elveszítettük a tartós, boldog párkapcsolatba vetett hitünket? Bele merjük-e engedni magunkat -úgy igazán- egy kapcsolatba, vagy csak a felszínt kapargatjuk évekig? És úgy általában; mit jelent számunkra az elköteleződés valami, vagy valaki felé?

Gergely-Papfalvy Bori

Kép forrása: Netflix

Te mire lennél kíváncsi a másikból 5 perc alatt? – Beszámoló Rapid Randiról

Bevallom, azzal a céllal érkeztünk a rapid randira, hogy egy klasszikus filmbéli, “kínos, de annál viccesebb tapasztalat” -ra tegyünk szert. Lehet, hogy a következő mondatunkban szerepelnie kellene olyan szavaknak, hogy „de”, „ámbár” vagy „ennek ellenére”, azonban ez a filmbéli jelenet elég sok szempontból valóra vált. Hogy miért is?
Egy rapid beszámoló következik!

Nos, hogyan is nézett ki a rapid randi?

Leültettek minket, lányokat tíz darab kis asztal mellé, miközben a fiúk is elfoglalták a velünk szembeni helyeket. Túl sok időnk nem is volt egymásra nézegetni, mert a „játékszabályok” ismertetése  következett: egy központilag kiadott lapon jelezhettük, hogy szimpatikus volt-e nekünk beszélgetőtársunk, vagy sem. Azaz, ha mind a ketten „igen”-t jelölünk a lapon a randi végén, úgy egy nappal később össze kötöttek bennünket az email címünk alapján. Viszont az esemény lényege, hogy minél több emberrel tudtunk beszélni az adott idő alatt – vagyis emberenként öt percünk volt csak, hogy döntsünk!  Ezután már megszólalt a csengő, és  el is indult az a pár perc, ami alatt megismerhettük a másikat! Az idő letelte után a fiúk eggyel arrébb vándoroltak, így körbe ülve mindannyian beszélgethettünk az ellenkező nemű résztvevőkkel. Ez eddig elég izgalmasnak hangzik… 

Az az öt perc

Mire elég az az öt perc? Egy vadidegennel lehet valóban rengeteg de igen kevés is. Ami sokkal fontosabb, hogy mi az első kérdés, amit felteszel ezalatt a relatíve rövid idő alatt – mire is vagy valójában kíváncsi, mi az, ami számodra elengedhetetlen a másikban és már a találkozás legelején tisztáznád? Vallás, tanulmányok, személyes tapasztalatok, tulajdonságok?…

Te mit kérdeznél?

Személyes tapasztalatok

Hogy valójában miért is a filmes “élmény-randik” közé fogjuk sorolni az estet? Elsősorban amiatt a szomorú tény miatt, hogy többen igen furcsán, kicsit sem felnőttesen viselkedtek, habár jócskán a huszas korosztályban jártunk. Egy randin, de máshol is, alapvető gesztus, hogy ha kérdeznek tőlünk valamit, akkor szokás visszakérdezni, illetve a kérdésre valóban válaszolni – nem pedig egy poénnal passzolni és aztán “haha”. A másik véglet, amikor valaki végig uralta az öt percet,  levegőt sem hagyva a másiknak – ez sem szerencsés. Másrészt a korábban emlegetett rövid idő tényezője – ilyenkor érdemes az embereket kreatív dolgokkal meglepni – sokat elárul az illetőről, miként reagál egy váratlan kérdésre, amire még nincsen begyakorolt válasza, és tudja-e értékelni azt.

Mindemellett, jöjjön pár pozitív mozzanat az estről: Egyrészt, le a kalappal a szervezés előtt – pörgős, profi, könnyed volt. Másrészt hatalmas lehetőség volt, hogy különböző soft skilljeinket, kifejezetten a kérdezés képességét nyolc emberrel, nyolcféle módon csiszolhattuk alig egy óra alatt…  Ezáltal igen sok új tapasztalatra tehettünk szert. Ráadásként, magunkat is megismerhettük, hogy miként viselkedünk egy ilyen figyelmet igénylő, intenzív helyzetben.

Kedves Mindenki! A cikkünkkel nem elriasztani akarunk a rapid-randi műfajától, sőt bíztatunk, hogy csatlakozz egy alkalomra! Hogy miért?

1. Hogy kilépj a komfortzónádból!
2. Hogy megtanulj kérdezni, figyelni és beszélgetni!
3. Hogy egy életre szóló élményt szerezz!
+1 mert sosem tudhatod, Isten hol akaszt össze a Nagy Ő-vel 😉                        

        Hornisch Aliz & Kisbán Petra

Kedves egyedi, csodálatos embertársam! 

Ez a levél Neked szól. Neked, aki egyedi, megismételhetetlen lény vagy az Univerzumban. Rövidke életem során néhány gondolat megfogalmazódott bennem az élet különböző területéhez kapcsolódóan. Cikksorozatomban ezeket fogom Veled megosztani, kezdjük azzal a bizonyos párkapcsolattal…Vágjunk is bele!

  1. Az egészséges párkapcsolathoz két egész fél kell. Nem két félből lesz az egész, hanem két egész fog alkotni egy egységet. Ez lesz az az alap, amire lehet építkezni.
  1. Soha, de soha ne menj bele egy kapcsolatba azzal a mentalitással, hogy majd megváltozik a másik fél. Nem fog. Igen, fejlődni tudunk, de ha már a legelején benned vannak a „red flag” -ek, akkor inkább keresgélj máshol. Nem baj ha nem passzoltok, nem jelenti azt, hogy a másik fél rossz ember lenne, csak annyi, hogy rossz a párosítás. 
  1. Húzd meg a határaidat, mi fér bele, mi nem, kommunikálj- a másik fél nem gondolatolvasó! 
  1. A kölcsönös tisztelet, megbecsülés és bizalom egyik legfontosabb építőkövei a párkapcsolatnak. A társad nem a tulajdonod, nem a tartozékod. Engedd lélegezni, ne zárd kalitkába-engedd szárnyalni.
  1. A személyes problémáidat a párkapcsolat nem fogja megoldani. Csak még jobban elmélyednek, mert belép egy másik fél is az életedbe. Habár a lehető legtermészetesebb, hogy mindenki hozza a saját kis batyuját, igyekezz a saját csomagodon már előre dolgozni.
  1. Légy kendőzetlenül őszinte, ne hazudj saját magadnak. Mindig vannak kivételek, (de tényleg!) viszont valószínűleg egy buddhistából nem fogsz keresztényt varázsolni és egy cicababa sem fog túrázó nővé avanzsálódni. Tudom, hogy a kezdeti rózsaszín szemüveges unikornis mezőben a józan gondolkodás egy ismeretlen fogalom. Ezért fontos lehet, hogy csak akkor lépjünk bele a párkapcsolatba, ha már ismerjük egymást valamilyen szinten, így már a kapcsolat előtt láthatod a másik felet egy picivel reálisabban. Persze, mint mindenre, erre is vannak kivételek. Tudd, hogy miket keresel, milyen értékek fontosak számodra, így kevésbé fog magával sodorni egy számodra nem megfelelő folyó csillogó felszíne…
  1. Egy drága barátnőm mondta nekem, hogy ha valakinek nem tűnik fel a hiányod, akkor a jelenléted sem fog számítani. Ha nem keres, nem ír, akkor ki kell mondanunk: nem vagy eléggé fontos számára. Pont. Mert akinek fontos vagy, az akkor is keresni fog, ha zombik jönnek és még a Facebook is megszűnik. 
  1. A kapcsolat elején vakok tudunk lenni. Szemet hunyunk bizonyos dolgok felett, nem akarjuk meglátni azt, ami majd kiszúrja a szemünket-mert így kényelmesebb. Húzhatjuk egymás idejét, de minek? Előbb utóbb az igazság kiderül, lehull az álarc. Azt kell nézni, hogy mi van most, mit tesz most a másik fél és nem azt, hogy miket mond és ígér…Legyél szigorú, a saját szíved védelme érdekében. 
  1. Hallgass a „gut feeling” -re avagy arra a megérzésre, amely nagyon mélyről egy meghatározhatatlan helyről jön, de egy biztos: belső békét és nyugalmat ad, ha hallgatsz rá. Általában igaza van, csak nagyon halk szegény. Bocsánat, néha kissé elvont tudok lenni… 
  1. Madarat tolláról embert barátjáról. Nézd meg, hogy hogyan viselkedik a saját barátai körében, a te barátaid körében, hogyan bánik a pincérekkel, hajléktalanokkal és a szüleivel…

Légy türelemmel (ettől a mondattól személyesen falra tudok mászni, de igaz…)! Arra kérlek,  táncold a saját táncodat, szeresd a saját társaságodat és mikor eljön az ideje a Jóisten megadja a melléd illő táncpartnert. Addig is táncra fel!

Szeretettel,

Tóth-Kuthy Betti

A kapcsolatért nap mint nap dolgozni kell, de ennek a munkának a gyümölcse fantasztikus – Interjú Hamar Donáttal és Noémivel

Egy karácsonyi istentiszteleten találkoztatok. Mondhatjuk, hogy szerelem volt első látásra?

Donát: Nem úgy mondanám, hogy szerelem volt első látásra, sokkal inkább egy nagyon erős  késztetést éreztem, hogy ezt a lányt mindenképpen meg kell ismernem. Ehhez képest az első randink elég nagy csalódás volt…

Noémi: Én is egy nagyon erős vonzalmat éreztem iránta. Azt gondoltam, hogy nem tudok semmit erről a srácról, de nagyon tetszik. A szerelemhez talán ennél kicsit több kell…

Ha csalódás volt az első randi, miért folytattátok tovább?

Donát: Ez utólag egy isteni dolognak tűnik. Korábban biztosan nem randiztam volna újra egy olyan lánnyal, aki az első találkozáson nem szimpatikus. Noncsinál viszont azt éreztem, hogy ebben a kapcsolatban biztos, hogy több van, és ennek muszáj még egy esélyt adnom.

Noémi: Távkapcsolatban folytattuk tovább, mert én akkor Dániában tanultam. Sokat beszélgettünk messengeren és skypon, és hamar előjött, hogy ennek az ismerkedésnek célja van. 

Donát: Minden egyes messenger és skype beszélgetés megerősített bennünket abban, hogy van valami izgalmas a másikban, ami miatt megéri folytatni.

Milyen problémákkal kellett megküzdenetek a távkapcsolat során?

Donát: A távkapcsolat egyik nehézsége, hogy a másikról egy idealizált kép alakulhat ki, de ehhez kapcsolódik egy bizonytalanság is, hiszen nem tudhatod pontosan, hogy az üzeneteidre hogyan reagál a másik, és te sem lehetsz biztos benne, hogy jól érted az ő szavait és célzásait. Aztán amikor meg végre személyesen találkoztok, akkor olyan esetlenné válik az egész, mintha előről kezdenétek az egészet.

Noémi: A másik nehézség a kizárólagosság volt. Annak ellenére, hogy alig ismertük egymást, és online tudtunk csak találkozni, el kellett döntenünk, hogy nem ismerkedünk másokkal.

Mennyire voltatok tudatosak a távkapcsolat alatt?

Donát: Mi akkor egyáltalán nem voltunk tudatosak. Csak sodródtunk az árral és az érzelmeinkkel. Önismeretből zérók voltunk. Csak annyit tudtam, hogy miatta érdemes kitartani.

Noémi: Én még a távkapcsolat alatt is elég felszínes voltam. Nagyon tetszett és ennyi. Na meg azért az ehhez kapcsolódó dolgok is szimpatikusak voltak, hogy Donát egy keresztény srác, aki nagyon vagány, és amit addig megtudtam róla az meggyőző volt.

Tehát volt egy lista, hogy milyennek kell lennie a másiknak?

Noémi: Abszolút. Számomra a legfontosabb az volt, hogy a másik vonzó legyen, keresztény, intellektuális és képzett, értékrendjében, családi hátterében és egzisztenciálisan is hasonló. A korábbi kapcsolataim tapasztalataiból jött, hogy ezek a szempontok már akkor is fontosak voltak a számomra.

Donát: Nekem a legfontosabb a másik jövőképe. Ilyen szempontból kérdéses volt, hogy hogyan tudjuk összeegyeztetni a terveinket, mert Noncsi már akkor is külföldön volt, és még utazgatni szeretett volna, én meg nagyon lokálpatrióta vagyok. De bíztam benne, hogy hazajön. Viszont a keresztény alap, a másik értékrendje az meg a párkapcsolat alapja és jövőképe, ezért az sokkal fontosabb, hogy egyezzen.

Noémi: Ezért is költöztem végül haza. Mert tudtam, hogy ezt a párkapcsolatot nem áldozhatom fel néhány év külföldért vagy más karrier lehetőségért, még akkor sem, ha azok is teljesen reális tervek és álmok voltak. Ezt egy percig nem sajnálom, mert nagyon értékesnek tartom és tartottam már akkor is azt, ami köztünk van.

Volt olyan tétel ezen az elképzelt listán, amit el kellett engednetek a másikért, amiben kompromisszumot kellett kötnötök?

Noémi: A magasságot. Donát csak 2-3 centivel magasabb nálam, szóval búcsút mondhattam az összes magassarkúmnak.

Donát: Én meg elengedtem, hogy magassarkús csajom legyen. (nevet)

Mikor kell egy kapcsolatban igazán tudatosnak lenni?

Donát: Házasság előtt sokkal nagyobb a szabadságod, hiszen bármire mondhatsz igent vagy nemet, viszont vannak dolgok, amikhez jó ragaszkodni. Például a másik értékrendje és kultúrája lényeges szempont. Tehát mielőtt meginganál egy Puerto Rico-i félbarna srácon, érdemes végiggondolni, hogy milyen lehet hosszú távon egy külföldivel élni, ezzel együtt más kultúrával, folytonos utazással, nyelvi gáttal, családok távolságával és még sorolhatnám. Ezért jó, ha van egy listád, mert tudod, hogy mik az igazán fontos dolgok a számodra. A házasságban viszont már ott vagy egy másik emberrel, akit bármennyire is igyekeztél előzetesen megfelelően kiválasztani mindenféle szempont alapján, sosem lesz tökéletes. Itt a tudatos döntések már arról szólnak, hogy a meglévő és felmerülő nehézségekkel és különbségekkel, hogyan tudtok egy párként megbirkózni.

Noémi: Ezekre a megküzdési stratégiákra már a házasság előtt, a járási szakaszban is lehetnek árulkodó jelek. Én azzal egészíteném ki, hogy a jó házasságon belüli problémák megoldásának a kulcsa, az egyéni felelősségvállalás. Egy kapcsolatért nem csak párként, hanem egyénileg is dolgozni kell. Szerintem ezt kellene mindenkinek minél korábban tudatosítania.

A jó párkapcsolat és házasság alapja az önismeret. De egy egy életen át tartó folyamat. Mikor áll valaki készen a házasságra?

Noémi: Mi sem úgy házasodtunk össze 22 és 23 évesen, hogy mindennel tisztában voltunk, sőt! Nincs olyan, hogy a nagy könyv szerint valaki készen áll a házasságra, de jó, ha valaki legalább már tud arról, hogy ő milyen kötődési, családi mintákat hordoz vagy akár milyen szeretetnyelve van.

Donát: Bedő Imre azt mondja, hogy régen a falun azért tudtak az emberek olyan jól házasodni, mert mindenki ismert mindenkit. A fiatalok látták egymást az élet minden szituációjában. Ismerték egymás családját, akár több generációra visszamenőlegesen, ezért lényegesen egyszerűbb volt kiszűrni a hozzájuk illőt. Itt a nagyváros hatalmas merítő hálójában nem tudhatjuk, hogy kivel kerülünk össze, így a párválasztás is jóval bonyolultabb folyamat, nagyobb önismeretet igényel.

Ezért volt kritikus a házasságotok első éve? Mert nem volt meg a kellő önismeret?

Donát: Hát igen. Ott kijött minden, amiről addig nem tudtunk.

Noémi: Elég hamar világossá vált számunkra, hogy ezt önerőből nem fogjuk tudni megoldani. Ezért az én javaslatomra mentünk el terápiára. Először egyéni terápiára, mert a párterápia akkor még nekünk is újdonság volt. Ez javított ugyan a helyzeten, de inkább szétfejlődéshez vezetett.

Donát: Így jutottunk el közösen Mihalec Gáborhoz. Az ő terápiája átlendített bennünket a mélyponton, és onnantól kezdtük el nagyon élvezni a kapcsolatunkat. Ezalatt vált nyilvánvalóvá számunkra az is, hogy vannak olyan problémáink, amiket párként kell megoldanunk, de vannak olyan nehézségeink is, amelyekkel egyénileg kell megküzdenünk.

Donát TED videójában van egy mondat, hogy ha az érzelmeink alapján döntenénk, akkor naponta ötször házasodnánk és válnánk el. A házasság tehát sokkal inkább racionális döntés, mint érzelmi eskü? 

Noémi: A szakirodalmak egyre inkább azt erősítik meg, hogy a tudatalattink hoz össze minket a másik emberrel. A múltból hozott sérüléseink, kötődési, családi mintáink azok, amelyek irányítják a párválasztásunkat. Ez ellen lehet tudatosan dolgozni, de végeredményben mindig megtalálja a zsák a foltját, a sorskönyvek összekapcsolódnak. Ez persze a mi kapcsolatunkra is igaz. Sokszor azt gondoljuk, hogy mi irányítjuk a párválasztásunkat, hogy tudatosan döntünk a jövendőbelinkről, de a párkapcsolat-tudomány szerint ez nem így van.

Donát: Az esküvő előtt azt kell végiggondolni, hogy mit jelent számunkra a házasság, mint szövetség. Hogy hogyan állunk hozzá ehhez az intézményhez. A szerelemből ihletett házasság egy tök jó kiindulópont, amihez tudatosan vissza lehet térni újra és újra egy kapcsolatban. Sok kapcsolat ott fut zátonyra, hogy nincs eszköze ehhez a visszatéréshez vagy nem kap segítséget ennek az érzelemnek a feltámasztásában. Sajnos az egész fogyasztói társadalom az érzelmeink felfokozására kondícionál bennünket, hogy mindennek örömet kell okoznia, így a párkapcsolatunkat is addig élvezzük, amíg kielégít bennünket. És itt kell a tudatosság, hogy erre nemet mondjuk. Fel kell ismernünk, hogy a párkapcsolatért nap mint nap tenni kell, és ezt a munkát nem lehet megspórolni. 

Noémi: Nyilván nagyon fontos, hogy mindenki szerelemből házasodjon, mert az egy csodálatos dolog. Viszont a listád vagy akár a közvetlen környezeted segíthet téged abban, hogy felismerd az ismerkedés során a figyelmeztető piros felkiáltójeleket.

Ti hallgattatok mások véleményére a párválasztásotok során?

Donát: Nekem a családom és a barátaim is, akik ismerték a Noncsit, mind megerősítettek, sőt ők bátorítottak, hogy kérjem meg a kezét.

Noémi: Volt olyan korábbi kapcsolatom, ahol a családom jelezte a nemtetszését, de Donátnál abszolút támogatóak voltak, hiszen látták, hogy mennyi jó dolgot hoz ki belőlem ez a kapcsolat, és hogy milyen boldog vagyok mellette.

És most ennek a kapcsolatnak már gyümölcse is van, a kislányotok. Ti azt mondtátok, hogy akkor jöjjön a gyerek, amikor párként készen álltok. Mikor éreztétek azt, hogy a kapcsolatotok „megfelelő” állapotban van, hogy szülővé váljatok?

Donát: A házasságunk elején elég nagy amplitúdókkal éltük a kapcsolatunkat. Voltak hosszú mélypontjaink és drámáink, illetve magaslataink is. Amikor a kapcsolatunkat már nem ilyen szélsőségesnek, hanem stabilnak éreztük, akkor voltunk vele úgy, hogy készen állunk.

Van egy videótok, hogy „Nem a gyermek az első”. A házasság a szülőség fölé helyeződik?

Noémi: Egyértelműen. A gyerekek megfulladnak egy olyan családban, ahol ők vannak a középpontban.

Donát: Ha egy házasság jól működik, az lecsorog a gyerekekhez és jó példává válik számukra. Egy cégben sem a dolgozók vannak a középpontban, hanem a vezetőség. Ha a vezetőség rendben van, akkor az alkalmazottaknak is jó dolga lesz.

Noémi: A Bibliában is az van, hogy az ember elhagyja apját, anyját és a feleségéhez ragaszkodik, így lesznek egy testté. Ez egy megismételhetetlen szövetség. A gyermekünk is örökké a gyermekünk marad, de ő is egyszer majd máshoz fog tartozni. Ez az erős összetartozás kell ahhoz, hogy az élet továbbmenjen.

Donát: Mi is azért házasodtunk össze, mert egymást bírjuk, és ez a kapcsolat vált gyümölcsözővé, így lettünk szülők. A gyerekünk a mi jól működő kapcsolatunk harmóniáját élvezi.

Milyennek szeretnétek, hogy Zoé lássa a kapcsolatotokat?

Donát: Az egyik célunk, hogy a kapcsolatunk motiváló legyen a számára, illetve, hogy tudja, hogy a kapcsolatunk elég erős tőle függetlenül is.

Noémi: Nekünk nagy igényünk van arra, hogy csak ketten legyünk. Vannak céljaink és szeretjük egymást. A gyerekünk egyszer remélhetőleg valaki máshoz fog tartozni, de mi mindig egy házaspár leszünk. Ezért is fontos, hogy ápoljuk a kapcsolatunkat.

Igaznak tartjátok a mondást, hogy a szerelem a házasságban szeretetté nemesül?

Donát: A szerelem az átalakul, nem is lenne normális, ha örökké szerelmesek maradnánk. Az őrült dolog lenne. A szeretet sajnos gyenge szónak tűnik a szerelemhez képest, pedig annyival többet jelent: kapcsolatot, intimitást, odafigyelést, elköteleződést.

Noémi: Ennek a mondatnak a rossz értelmezése, hogy a házasságban nincs helye a szenvedélynek. Pedig a szenvedély a házasságban még jobb is tud lenni, mint a kapcsolat elején. Viszont ez nagyon kemény munka.

Donát: Viszont ennek a munkának a gyümölcse valami fantasztikus.

Az interjút Győriványi Flóra készítette.

Fotó: pudermuhely.hu