Programajánló – Changemakers fesztivál

Mi a program?

Egy szuper nyári programot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Idén először kerül megrendezésre a Chemin Neuf közösség által a Changemakers névre hallgató 6 napos nemzetközi rendezvény, aminek Budapest fog otthont adni. A Changemakers célja, hogy fiatalok együttműködésének segítségével, valamiféle változást eszközöljenek az élet különböző területein. A program sarkallja az új generációt az összefogásra, közös gondolkodásra és cselekvésre. Mindemellett a projekt résztvevői  lelki élményekben is  részesülnek, új barátságokat köthetnek, szórakozhatnak és új élményekkel gazdagodhatnak. A rendezvény nagyon sokszínű lesz programokat és résztvevőket illetően, ugyanis mindenki kiválaszthatja az érdeklődési körének megfelelő workshopokat  a résztvevőket tekintve pedig külföldről is érkeznek fiatalok (kb. 7-8 másik országból). A fesztiválon neves személyek fognak előadásokat tartani. 

Mikor lesz?

Július 27. – augusztus 1.

Kinek szól?

Olyan 18 és 33 év közötti fiataloknak, akik szeretnének együtt gondolkodni és hasznosan cselekedni a választott projektmunka keretében.

Mi az 5 fő választható témakör?

A szegények kiáltása – társadalmi egyenlőtlenség

Európa: emlékezet és jövő – egységes Európáért

A Föld kiáltása – környezeti problémák és változtatási lehetőségek

Leadership and Holy Spirit – hogyan váljunk jó vezetőkké

Art and politics – önkifejezés, egység

További információkért látogass el erre az oldalra: https://welcometoparadise.fr/hu/changemakers/

R. Cintia

Magyarország 5 legszebb turistacélpontja

A kirándulás, illetve a természetjárás tartalmas és egyedi módjai a feltöltődésnek. Őszintén, ki ne szeretné megismerni országunk rejtett gyöngyszemeit, lélegzetelállító tájait? Szinte lehetetlen bemutatni az itthon fellelhető összes látnivalót, hiszen hazánk egy kifejezetten változatos és kalandos terület, telis-tele rejtett természeti kincsekkel. A következőkben felsorolt látnivalók nem fedik le Magyarország összes természeti csodáját, viszont meghozhatják az olvasó kedvét egy fantasztikus utazáshoz, megszabadulva mindennapok feszítő monotonitásától. Nagylevegő, s tanuljunk meg kikapcsolni.

1. Észak kincse: a Bükk

A Miskolc mellett elterülő Bükk igen kedvelt turistacélpontja mind a helyieknek, mind az idelátogatóknak. Számos tanösvény, kisvasút, vízesés és barlang rejtőzik a hegység rengetegeiben. Szilvásvárad és a Szalajka-völgy a maguk látványával az év minden időszakában felejthetetlen élményt nyújtanak, akár túrázásról, akár egy íncsiklandozó pisztrángebédről legyen szó, de szintén csodás a lillafüredi vízesés és környéke. A szerelmesek számára pedig kihagyhatatlan program csónakázni egyet a Hámori-tavon. Ha már Lillafüred, akkor errefelé autókázva érdemes lehet felkeresni egy kellemes séta erejéig a Csanyik-Völgyet is.

2. Két megye határán: Dobogókő

Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, hegycsúcsánál találkozik Komárom-Esztergom megyei Dömös és a Pest megyei Pilisszentkereszt, amely sokak számára lehet ismerős, ugyanis a település közvetlen szomszédja Pilisszentlélek, A mi kis falunk sorozat forgatási helyszíne. Megszámlálhatatlan mennyiségű tanösvény, túraútvonal és körséta található a területen, különböző nehézséggel, hosszúsággal, illetve látnivalókkal, szóval kedvünkre válogathatunk a felfestett jelzések közül. A kalandokért pedig méltó jussunk lesz majd az élmény, a csodaszép panoráma és a jó levegő. 

3. A dabasi Szent Jakab Sétány, egy családi tanösvény

Sokan hallottunk már a spanyol eredetű zarándokútról, a Camino de Santiago-ról, ennek mintájára alakult meg hazánkban a Magyar Zarándokút, melynek a dabasi Szent Jakab Sétány is részét képezi. A Duna-Tisza csatorna és a Duna-völgyi Főcsatorna találkozásánál létrehozott terület nagyon családbarát, mivel akár babakocsival is teljesíthető ez a körülbelül 2 km hosszúságú, cölöpökre épített tanösvény. Az élményt egy, a sétálóhidak között megbújó, fából készült kilátó is megkoronázza. 

4. A Balaton kék útja

A magyar tenger sokak számára strandjairól és üdülőhelyeiről ismert, azonban a Balaton környéke ennél sokkal többet is nyújthat, ha hagyjuk neki. A Pétfürdőtől Badacsonyig tartó kék túraútvonal egy önálló szakasz, ami nem azonos a sokak által ismert és szeretett Országos Kéktúra (OKT) Balaton-felvidéken is átvezető szakaszával. A Balaton saját kék útja közel 100 kilométeren és 5 állomáson keresztül tárja elénk a festői szépségű Balaton-felvidék ismeretlen arcát és látnivalóit, változatos természeti kincseit. A teljesítéséhez azonban alaposabb felkészülés szükséges, felelőtlenül ne vágjunk neki ennek a nagyobb kalandnak! 

5. Az a bizonyos mesebeli 6,5 kilométer: A Gyadai Tanösvény

A körtúra a Katalinpusztai Kiránduló központtól kis sétával odébb kezdődik. Tanösvény révén, a gyermekek – de akár a felnőttek – számára interaktív módon, QR kódokkal és foglalkoztató füzettel hozza közelebb a terület erdeijeit, rétjeit, tavait és azok élővilágát. A hosszabb túrán több állomás is van, mind-mind a maga pompájával és egyediségével; itt található a Gyadai-rét, amely késő nyáron – kora ősszel lila színbe öltözik, az őszi kikerics virágzása idejére. Haladva az erdőség felé megtaláljuk a Lósi-patak mocsaras árterén átfutó, 155 méter hosszan kanyargó pallósort, az Óriások Pihenőhelyét, majd a billenőhidakat, amikkel olyan jól el lehet játszani, végül elérjük az egész erdő ékét, a 25 méter hosszúságú, szakadékon átívelő függőhidat. A túra végén lejtmenetben érünk vissza a kirándulóközpontba, ahol megpihenhetünk és feldolgozhatjuk azt a rengeteg élményt, amit a túra alatt magunkba szívtunk. 

Természetesen még sok más, felfedezésre érdemes olyan gyönyörű hely van, amik nem fértek fel erre a szubjektív listára. Kirándulni csoda jó dolog, egyesíti a családot, közelebb hozza a barátokat, átmozgat közben mégis kikapcsol. A túrázás pozitív hatásai most halmozottan érvényesülnek, hiszen a négy fal közé zárva nem éppen a legkellemesebb az élet. Azonban bárhol is járjunk, sose felejtsük el megtisztelni a természetet legalább annyival, hogy mindent olyan érintetlenül hagyunk, mint ahogy rátaláltunk!

T. Cs.

Vissza a múzeumba!

Én már csak ezt szeretem, a múzeumot. A tárgyak, a levegő alig-poros tisztaságát, a tárlók üvegfényeit.” 

Mindenki másképp éli meg a járvány utáni újranyitást, ahogyan magát a bezártságot is többféleképpen dolgoztuk fel. Egy dolog azonban bizonyos: már nagyon szükségünk volt a kimozdulásra, a szabadság érzésére. A kínálat széles, hiszen végre számos program közül választhatunk, ha ki szeretnénk kapcsolni. A szórakozóhelyek, teraszok mellett a kulturális élet is újraéled és vétek lenne kihasználatlanul hagyni az előttünk álló nyár kínálatát! Nemes Nagy Ágnes soraival múzeumi körútra invitálunk titeket, hogy tudjátok, milyen programokra érdemes beülni egy kávé után, egy pohár bor előtt, vagy épp közben – az időjárás úgyis minden napra tartogat meglepetéseket:) 

1.Albrecht Dürer, a német reneszánsz virtuóz grafikusművésze a Szépművészeti Múzeumban!

Itt mindig megéri több órásra tervezni a sétát, hiszen a gyönyörű réz- és fametszetek után számos izgalmas, állandó tárlat közül választhattok.

2.A Nemzeti Múzeumban rendhagyó kiállítást láthattok a 900 éves premontrei rend lelkiségéről, alapításáról, magyarországi múltjáról és jelenéről. 
3.A Petőfi Irodalmi Múzeumba látogatva pedig a magyar indiánozás nyomába eredhettek.

A Rézbőrű volt az alkony című tárlatban megelevenednek az indián regények sorai barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről. Eddig nem látott felvételek, izgalmas installációk és kortárs költők bekapcsolódásával is kiegészült irodalmi háttér vár titeket!

4.A Magyar Nemzeti Galériában a „vágyott szépségek” világába utazhattok.

Augusztus végéig itt látható a londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének egy része. Kísérő tárlata pedig Az utópia szépsége, amely a magyar vonatkozást ismerteti meg az érdeklődőkkel!

5.Ha még esetleg nem láttátok, mindenképp tekintsétek meg a BarabásiLabot a Ludwig Múzeumban! Garantált élmény a hálózati gondolkodás kapcsán.
6.Körforgásról, értékek születéséről és kibontakozásról: középpontban az emberrel. Izgalmas Csákány István kiállítás a Ferenczy Múzeumban!
Save the date

Ha külön-külön nem jutnátok el a múzeumokba, semmiképp se hagyjátok ki a június 26-i Múzeumok Éjszakáját! Rengeteg, csaknem 250 intézmény részvételével kalandozhattok majd a várva várt nyári estén! Érdemes figyelni a múzeumok oldalait, hamarosan érkeznek a részletes programleírások!

Addig is, zárjuk sétánkat Nemes Nagy Ágnessel:

Mi ez az árnyék ezen a tartományon, mi ez a megvilágítás? No persze, két gesztenyefa teszi, két pirosvirágú, nagy vadgesztenye, amelyek úgy ragyognak odafent, úgy sátoroznak, olyan pünkösdi-módra, hogy ez a rejtett másvilág idelent füstös, piros-zöld fényben ázik. Megállni. Félig-emelt arccal figyelni: valamire, ami majdnem hallható.”

Álljunk meg egy kicsit a rohanásban, szemlélődjünk értékes helyeken! Vissza a múzeumba 😊

Demeter Anna

Hallgatjuk vagy csak halljuk a zenét?

A zene az jó! Hallgassatok sok zenét!

Ennyi, kész, nincs tovább. De most tényleg, bármi mást mondanék, az már csak túlmagyarázás lenne, ami sokkal inkább elvesz, mint hozzáad ehhez az örök érvényű igazsághoz. Na jól van…  azért megpróbálom.

Szóval zenét hallgatni jó (zenélni még sokkal inkább, na de azt majd máskor). De mit is hallgassunk? Mert ugye nem lehet minden jó, vagy ha igen, akkor sincs olyan, ami mindenkinek tessen. Azt mondom, kezdjük el az elejétől.

Hogyan hallgassunk zenét?

Hangosan! Hehe. A legtöbben talán magukra ismernek, ha azt mondom, hogy sokan csak a csend elűzéséért, valamilyen felsőkategóriás háttérzajként alkalmazzák legtöbbször. Ez nem feltétlenül baj, a zenének, amit hallgatunk, sőt még az előadónak se fog fájni, hogy csak zümmög valahol hátul az épp mosogatott tányérok csörgése, vagy a kocsmai beszélgetések mögött. Ezeknek az embereknek üzenném, hogy azért néha érdemes csöndben is maradni, hogy összefussunk a gondolatainkkal.
Viszont ezt nem nevezném zenehallgatásnak, bár én is űzöm alkalmanként. Inkább olyan, mint amikor este levágódunk a tv elé, és „nézzük”. Nincs információbevitel, csak ülünk és bámulunk. Majd ha fél óra elteltével megkérdezik mit nézünk, nem is tudunk rá válaszolni. Ebben állítólag mi férfiak vagyunk a nagy mesterek, no de mindegy is.

Na de most komolyan jegyzetfüzettel üljek neki?

Túl nagy bajunk nem lesz belőle, de nem igazán szükséges. Nagyon jó viszont, ha tényleg tudunk néha időt szánni arra, hogy „Na, most akkor zenét hallgatok”. Nem hallok, hanem hallgatok. Mindenképp hozzánk fog adni, főleg, ha egy albumot vagy egy számot többször is meghallgatunk, figyelünk a dallamokra, a hangszerekre, mikor melyik mit csinál stb. Ha meg tudunk ejteni ilyen alkalmakat, az egy nagyon komoly és hasznos fejlődéshez vezet.
Egyre inkább elkezdjük érteni, amit hallgatunk, akár tanultunk zenélni, akár nem. Egyre inkább különbséget tudunk tenni zene és zene között. Először csak egyszerű elemeket ismerünk fel, de később már azt is meg tudjuk majd mondani, hogy „hú, ez a gitár úgy szól, mint David Gilmour-é a Comfortably Numb című számban”. Így egyre inkább meg tudjuk találni azokat a zenéket, albumokat, előadókat, stílusokat, amik ízlésünkhöz, hangulatunkhoz leginkább passzolnak.

Felesleges szócséplés vége!

A zene az jó! Hallgassatok sok zenét!

Bellus Bence

Mit tanulhatunk Árpád-házi Szent Erzsébettől?

Különös büszkeséggel tölt el engem, hogy milyen sok szentet adtunk a világnak, mi magyarok. Ezen szentek jelentős része az uralkodók, vagy az uralkodó család tagjai közül kerültek ki, bizonyítva azt, hogy hatalommal a kézben is járható a szentek útja. Sokszor, amikor a szentek életéről gondolkodunk, elfelejtjük azt az egyszerű tényt, hogy ők is két lábon járó emberek voltak, mindennapi problémákkal és nehézségekkel, vágyakkal és ösztönökkel, kilátástalan helyzetekkel. Így érthetjük meg, hogy milyen közel is vannak hozzánk, hogy életútjuk mennyire hasonlít a sajátunkhoz.

A magyar szentek sorából számomra kiemelkedő Árpád-házi Szent Erzsébet, akit a világ számos pontján nagy tisztelet övez. De miért olyan különleges? Kérem szépen azért, mert ő egy igazi nagybetűs NŐ volt, aki véleményem szerint számunkra is jó példakép lehet. Egyszerre testesíti meg az alázatot és a határozottságot, a szerelmet és a hitet, a nőiességet és a hihetetlen (férfiakkal vetekedő) tűrőképességet. 

Már egész fiatalon külföldre került, de soha nem feledkezett meg hazájáról és anyanyelvéről. Ezzel megmutatva nekünk, hogy éljünk bárhol is a világban, soha nem feledkezhetünk meg a gyökereinkről. Szent Erzsébet életútja jó példaként szolgálhat mind a családanyák, mind a dolgozó nők számára. Fiatalon édesanya lett, aki szerette férjét, és melegséggel töltötte meg a családi légkört. Ugyanakkor életútját nehézségek is övezték: magára maradt, egyedül kellett nevelnie gyermekeit, és helytállni a világban. Mindezt olyan erővel és kitartással tette, mely mellett hitét sem veszítette el.

Ő tudott hitvesként a társa, kiegészítése lenni férjének, és képes volt önállóan is megállni a lábán a világban. Azért, mert a nőiesség azon esszenciája rejlett benne, mely simulékonnyá tette, alázatossá és végtelenül erőssé. Úgy gondolom, olyan, mint az ideális nő a maga kecses voltában, mely kecsesség abban rejlik, hogy az adott helyzethez idomul, és kihozza magából a lehető legjobbat. Hite erős volt, és ez a hit falakat mozgatott, a szó legszorosabb értelmében: kórházat emelt a szegényeknek, és a tevékeny szeretet mentén ő maga is kivette a részét a munkából. Hatalmas dolgokat vitt véghez, hatalmas alázattal és szeretettel, mely szeretetből mindenkinek jutott. Szerintem ne kerülgessük a forró kását: egy igazi belevaló, ízig-vérig erős nő volt, olyan, amilyenné mind szeretnénk válni!

Mindezek mellett Szent Erzsébetet mindig szép nőként ábrázolják a templom falain, szobrokon vagy képeken, mert a fennmaradt források alapján kivételes szépség volt. Én hiszek abban, hogy a belülről fakadó tiszta jóság szépít, és hiszem azt is, hogy ő maga is egy ilyen sugárzó fény volt. Merjünk nőiesek lenni, merjünk erősek lenni, merjünk szeretetből másokért tenni, de leginkább merjünk kicsit olyanok lenni, mint Árpád-házi Szent Erzsébet!

Ivanova Patrícia

3+1 ok, hogy miért olvass (többet)

Szomorú, már-már aggasztó tény, hogy az elmúlt tizenöt év viszonylatában a 2020-as évben olvastunk a legkevesebbet. A Tárki Társadalomkutatási Intézet tanulmánya szerint, a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen, csupán egyharmada (34%-a) alkalomszerűen, és több mint fele (53%-a) egyáltalán nem szokott olvasni. Bár az olvasási szokásokban eltéréseket tapasztalhatunk a különböző társadalmi csoportok mentén -például a nők, a fiatal felnőttek, a magasan iskolázottak és a városban élők az átlagosnál többet olvasnak- azonban még ezen csoportok körében is alacsonynak mondható a rendszeresen olvasók száma.

Pedig az olvasásnak bizonyítottan számos jótékony hatása van.

1. Az olvasás segít a stresszel való megküzdésben 

Egy-egy történet által olvasóként egy másik világba léphetünk be, mely elvarázsol, elgondolkodtat vagy megborzongat, és megszabadít minket a hétköznapokban ránk rakódó stressztől. A Sussex-i Egyetem 2009-ben vizsgálta az olvasás és a stressz kapcsolatát, és (talán nem is annyira) meglepő eredmények születtek; az olvasók stressz szintje már 6 percnyi olvasás után 68%-kal csökkent.

2. Az olvasás segít a szellemi frissesség megőrzésében

Az olvasás során valójában együtt teremtünk az íróval; bennünk elevenedik meg a történet, jön létre a cselekmény képi világa. Ez az újból és újból végbemenő alkotási folyamat kihívás, torna az agynak, és ezáltal segít megőrizni a szellemi frissességet. A Rush Egyetem kutatói idős emberek agyát vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a rendszeres olvasás frissen tartja az elmét és segít a demencia elleni küzdelemben.

3. Az olvasás fejleszti az intelligenciát

Az olvasás révén olyan élményeket élhetünk át, olyan dolgokat tapasztalhatunk meg, olyan helyekre juthatunk el, és olyan összefüggéseket láthatunk meg, amelyekre más módon nem, vagy csak jóval körülményesebben volna lehetőségünk. Az olvasás során nemcsak új információkkal lehetünk gazdagabbak, hanem a logikánk is fejlődhet. Egy 2014-es kutatásban a rendszeresen olvasó gyermekek szignifikánsan magasabb eredményeket értek el az intelligencia teszteken, mint nem olvasó társaik.

+1 Olvasni jó!

Sokáig lehetne még sorolni az olvasás tudományosan igazolt jótékony hatásait, de ami talán a legfontosabb, hogy olvasni jó! Olvasni élmény, kaland, utazás. Varázslat, mely révén bárki és bármi lehetsz és megismerhetsz egy olyan világot, ami csak a tiéd. 

Papfalvy Bori Janka

A sivatagban élhetnek, de másutt sehol – emlékezés az örmény népirtásra

Április 24-én az örmények a világ minden táján az örmény népirtásra emlékeznek. 1915-ben kezdődött a 20. század első genocídiuma, melynek célja az örmény nép megsemmisítése volt. Az Oszmán Birodalom által elkövetett tömeggyilkosságok következtében 1,5 millió örmény vesztette életét, és több százezren kényszerültek hazájuk elhagyására. 

A 106 éve bekövetkezett esemény a mai napig egy tátongó seb az örmények számára – nincs olyan örmény család, melyet ne érintettek volna a borzalmak. Erre emlékezünk ma.  

Rövid történelmi áttekintés

Az események megértéséhez szükséges egy rövid történelmi áttekintés. 

Kik is azok az örmények? Sokan nem tudják, hogy az örmény nép eredete visszanyúlik egészen az ókorig. Kr. e. 6. század elején jött létre az első örmény állam, Kr. u. 5. század közepén pedig már saját ábécét alkottak az örmény nyelv leírására és a Biblia lefordítására.

Kr. u. 301-ben a kereszténység államvallássá tételével az első keresztény állammá vált. 

Armenia-t több évszázados virágzása után végül a 15. században sikerült az Oszmán Birodalomnak leigáznia, így az örmények egy része a birodalom területén élt tovább, míg a másik része szétszóródott a világ különböző országaiban. Az oszmán-törökök uralma alatt maradt örmények alá voltak rendelve a muszlimoknak, azonban sokáig megőrizhették vallási és kulturális autonómiájukat. A birodalom egyik legerősebb gazdasági közösségét alkották, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak, sok volt köztük az orvos és a bankár. 

Népirtás előzményei

Az örmény-török kapcsolatok a 19. század végén indultak romlásnak. Ekkor a keleti örmény tartományok Oroszország fennhatósága alatt voltak. Az 1877-78-as orosz-török háború során az előretörő oroszokat az örmények sok helyen felszabadítóként fogadták. 

A területvesztések következtében az örmény maradt az egyetlen keresztény etnikum a birodalom területén. A feszültség tovább éleződött, mikor az örmények a századfordulóhoz közeledve igazságszolgáltatást és reformot kezdtek követelni, és politikai pártokat hoztak létre egy független Örményország létrehozása céljából.

II. Abdul Hamid pasa veszélyt látott az örményekben, és úgy gondolta, 

„az örmény kérdést nem reformmal, hanem vérrel kell rendezni”. 

Örményellenes terror indult, a helyet kivizsgálására küldött brit megbízott szavai szerint „úgy vadásztak az örményekre, mintha vadállatok lennének, és ahol csak rájuk találtak, helyben megölték őket.” Az 1894-96 közötti pogromoknak 200-250 ezer örmény áldozata volt. 

1909-ben újabb örményellenes mészárlás tört ki. Az ifjútörök párt hatalomra kerülésekor rossz szemmel nézte a keresztény örmények közéletben való megjelenését, és vérfürdőt rendezett. A brutális öldöklés alatt keresztre feszítettek, élve feldaraboltak, felgyújtottak nőket és férfiakat egyaránt, gyerekeket szüleik szeme láttára ölték meg. Néhány nap alatt 20-25 ezren vesztették életüket.

A népirtás közvetlen előzményeként az I. világháború kitörése is fontos szerepet játszott. Törökország Németország oldalán lépett a háborúba, az orosz-oszmán front mindkét oldalán harcoltak azonban örmények. 

Az oszmán vereség után az örményeket árulónak nevezték – a kormány arra jutott: az örmény nemzet veszélyt jelent az állam biztonságára.

C:\Users\User\Desktop\Kriszti\Margaret\unsplash\armenia_ani-6140035_1920-blackandwhite.jpg
Ani, egykori Örményország fővárosa volt, romjai ma Törökország területén találhatók (Kép forrása: Pixabay)

Talat pasa kijelentései Morgenthau amerikai nagykövet saját maga és a török vezető közti párbeszéd leírásában olvashatók: 

„Segítették az oroszokat a Kaukázuson, és az ottani kudarcainkat nagyrészt az ő tetteik magyarázzák. Ezért jutottunk arra az elhatározásra, hogy teljesen hatástalanítjuk őket, mire ez a háború véget ér. (…) A sivatagban élhetnek, de másutt sehol. (…) A törökök és az örmények közötti gyűlölet már olyan heves, hogy végeznünk kell velük.”

1915

1915. április 24-én kezdetét vette a genocídium. Ezen a napon Konstantinápolyban vádemelés nélkül tartóztattak le 235 örmény vezetőt és értelmiségit, majd ítélet nélkül felakasztották őket. 

A szisztematikus leszámolás következő pontjaként a hadseregben munkaszolgálatosként dolgozó örmény katonákat összegyűjtötték, és koncentrációs táborba küldték. Többségüket saját sírgödrük megásása után 50-100 fős csoportokban lelőtték. Lerohanták az örmény városokat, a nőket meztelenre vetkőztették, és faágakkal verték össze, a papoknak kivájták a szemüket kivégzésük előtt. 

1915 májusától novemberéig a kelet-anatóliai örményeket lakóhelyük elhagyására kényszerítették. A férfiak nagy részét megölték, a nőket és gyerekeket erőltetett menetben hajtották a sivatagba víz és élelem nélkül. Sokukat útközben megöltek, vagy hagyták meghalni az éhségtől, járványtól. A táborokba alig ért el valaki. 

A törökországi 2,5 millió örményből 1,5 milliót irtottak ki. A túlélők menekültté váltak, vagy erőszakkal térítették át őket muszlim hitre.

Népirtás tagadása

A borzalmas tettek után a bocsánatkérés elmaradt. Az 1923-ban létrejött Török Köztársaság feje, Kemal Atatürk inkább a tagadás politikáját választotta. 1931-ben pedig sajtótörvénnyel jogilag is biztosítva lett az örmény népirtásról való hallgatás. A bevezetett törvény következtében ugyanis csak a politikai vezetés által jóváhagyott cikkek jelenhettek meg Törökországban. 

A hallgatás politikájának sikerességét Adolf Hitler 1938-as szavai bizonyítják: „Hogy a gyönge nyugat-európai civilizáció mit állít majd rólam, az egyre megy. (…) Ma már ki beszél az örmények megsemmisítéséről?”

A török álláspont azóta sem változott, Erdogan – jelenlegi török elnök – az 1915-ös eseményeket polgárháborúnak mutatja be. A török történelemkönyvekbe továbbra sem került be örmény népirtás…

Szeretnék én látni a világban olyan erőt, mely elpusztítja ezt a fajt,

e jelentéktelen emberek kis csoportját, kik háborúik során

küzdöttek és mindig veszítettek, kiknek társadalma

felmorzsolódott, irodalma olvasatlan, zenéjüket nem hallgatják, és

imái válaszolatlanul maradnak.

Gyerünk, pusztítsd csak el Örményországot! Lásd, képes vagy-e rá.

Küldd csak őket a sivatagba kenyér és víz nélkül! Égesd le házaikat

és templomaikat!

Gondolod, hogy nem fognak újra nevetni, énekelni és imádkozni?

Hiszen ha közülük csak kettő is találkozik bárhol a földön,

gondolod, hogy nem alapítják meg az Új Örményországot?

William Saroyan, 1908-1981, amerikai örmény író

Kocsis Krisztina

Források:

Csernus, Szilveszter (2019): Egy évszázad elteltével sincs egyetértés az örmény népirtás körül. Letölve: https://mult-kor.hu/egy-evszazad-elteltevel-sincs-egyetertes-az-rmeny-nepirtas-krul-20190424?pIdx=4

Kocsis, Gabriella (2018): Az örmény népirtás és szerepe Törökország európai integrációjában

Nagy, Kornél (2020): Az örményeket végképp eltörölni – miért fontos a magyaroknak a 20. század első népirtása? Letöltve: https://www.valaszonline.hu/2020/04/24/ormenyorszag-torokorszag-nepirtas-105-evfordulo-tortenelem/

Rubicon (2015): Örmények. Népirtás – 1915. Török jogfosztottságban. Letöltve: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/ormenyek_nepirtas_1915_torok_jogfosztottsagban

Suny, Ronald Grigor (2019): Megmagyarázni az örmény népirtást

Itália dallamai-az olasz opera

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem vannak olyan feszültebb időszakaim, mikor a zene gyógyír a lelkemnek. Van olyan, mikor a könnyűzene segít, és vannak olyan pillanatok mikor valami mélyre, grandiózusra vágyom. Ilyenkor szoktam komolyzenét hallgatni, főleg  gyönyörű opera áriákat. Úgy érzem, hogy a zene által meg tudom élni frusztráltságomat, amely a dallam ívével együtt elhagyja a lelkemet és megkönnyebbülök. Fedezzük fel most közösen az olasz opera világát és a zene gyógyító erejét. Ígérem izgi lesz, andiamo!

A héten megjelent cikkünket a Klasszikus zenéről ITT olvashatjátok

Olasz opera töri- de csak röviden!

16. század, Firenze. Egy titkos társaság alakul Camerata néven. Művészek, műkedvelők, közös céllal: szerettek volna megálmodni egy közérthető zenei műfajt, amelyben az érzelmek, az indulatok és a szövegbeszéd is nagy figyelmet kaphat. Igyekeztek az antik- görög hagyományokat feléleszteni és így született meg a csoda. Az „opera” olasz eredetű szó, jelentése: dalmű. Egy színpadi műfaj, amely drámai jegyeket hordoz és vokális-hangszerelésű. Általában három-négy felvonásból áll és a nyitánnyal veszi kezdetét. 

A legelső opera a történészek szerint Jacopo Peri és Ottavio Rinuccini által komponált Euridicé volt, az 1600-as évekből. Azonban az első, mai értelemben is operának tartott műként Monteverdi Orfeusz darabját említhetjük. A XVII. században leginkább a nápolyi és a velencei művészek határozták meg az opera műfaját és irányát (Francesco Cavalli, Anotonio Cesti). Cesti Velencében, a Szent Márk Székesegyház karnagya volt és több mint 40 operát komponált. Azonban Vincenzo Bellinit (1801-1835) és Gaetono Donizettit (1737-1848) az olasz romantikus opera honosítóit is feltétlen meg kell említeni.

Az opera az egyik nagy virágkorát az 1800-as években élte. Ekkor Giuseppe Verdi (1813-1901) munkássága eddig nem látott magasságokba emelte a műfajt. Majd a XX. század elején Giacomo Puccini alkotta meg halhatatlan műveit, aki elsősorban a legmélyebb emberi érzelmeket helyezte a cselekmény középpontjába. Jellemzően gyönyörű íves áriák kötik össze a történéseket, amelyek a legkülönlegesebb helyszíneken játszódnak: egy párizsi padlásszobában vagy Japán egzotikus tájain. Ha Luccában járnátok, megtekinthetitek szülőházát és mindenképp látogassatok el a Puccini fesztiválra is, amelyet a közeli Torre del Lago Puccini városban tartanak. 

Opera- gyógyír a léleknek?

Dr. Paul J. Moses szerint a zene az egyik leghatékonyabb gyógyszer, amely nem kémiai alapokon nyugszik. A kiegyensúlyozott ritmusú zene által csökkenhet a vérnyomás és a kortizolszint, továbbá szabályozó hatással bír a szív ritmusára és a hangulatra nézve is. Az időskori demenciával és Alzheimer kórral küzdő személyeknek is segíthet, hiszen mobilizálja az emlékeket és facilitálhatja azok előhívást. Egy jó zene ellazíthat, nyugalmat adhat, jókedvre deríthet és energiával tölthet fel. A kognitív pszichológiai szemlélet szerint a zene elterelheti a figyelmet a stresszt kiváltó helyzetekről, hogy azt valami élvezetesebb felé irányítsa. A kellemes zene hallgatása megemeli az érzelmi valenciát (az egyén boldogabb lesz), a dopamin hormontermelés is fokozódik, aminek stresszcsökkentő hatása van. Továbbá növekszik az agyi endorfintermelés is, amely fájdalomcsillapító és feszültségoldó hatást is kifejthet.

Miket ajánlok kezdésnek?

Dallamosak, könnyedek, igazán szuperek lehetnek kezdők, újrakezdők és profik számára. 
Donizetti-Szerelmi bájital: Una furtiva lagrima
Puccini-A Pillangókisasszony: Bel di vedremo
Puccini-Gianni Schicchi: O mio babbino caro
Puccini-La bohème: O soave fanciulla
Puccini-Nabucco: Va Pensiero
Puccini-Tosca: Vissi d’arte
Puccini-Turandot: Nessun Dorma
Verdi-Rigoletto: La Donna é mobile
Verdi-Traviata: Libiamo ne’lieti calici

Össze is állítottam Nektek egy lejátszási listát kedvenc darabjaimból, töltődjetek:

A zene az érzelmek gyorsírása. Azok az érzelmek, melyek csak nagy körülményességgel írhatóak körül szavakkal, közvetlenül megnyilatkozhatnak a zene által. – Lev Tolsztoj

Tóth-Kuthy Bernadett

Kép: Unsplash

Források:

  1. Csépe, V. (2016) Zene, agy és egészség. Kossuth Kiadó, p. 26.42. 
  2. Kollár, J. (2012) Zeneterápia és autizmus. LAM-Tudomány, 22:8-9, 544-549.
  3. Kollár, J. (2017) A zene gyógyászati célú alkalmazása gyermekek kezelése során. LAM-Tudomány, Összefoglaló közlemény. 
  4. Kollár, J. (2011) A zeneterápia hatása a stressz-és immunszintre. LAM. 21(1):76-80.
  5. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita (2008) Az érzelmi intelligencia fejlesztése zenével. Egy zenei nevelési koncepció bemutatása, Pécs. 
  6. Jiang, J., Rickson, D., Jian, C. (2016). The mechanism of music for reducing psychological stress: Music preference as a mediator. The Arts in Psychotherapy, 48, 62-68. 
  7. De Witte, M., Spruit, A., Van Hooren, A., Moonen, X., Stams, G.-J. (2019) Effects of music internvetions on stress-related outcomes: a systematic review and two metaanalysis. Health and Psychology Review, 14/2. 
  8. Moore, K. S. (2013). A systematic review on the neural effects of music on emotion regulation: Implications for music therapy practice. Journal of Music Therapy50, 198–242. 
  9. Olfson, M., King, M., Schoenbaum, M. (2015). Benzodiazepine use in the United States. JAMA Psychiatry72, 136–142.
  10. https://www.toszkanamania.hu/tanacsaim/erdekessegek/54-az-olasz-opera
  11. https://www.metropolitanopera.hu/az_opera_tortenete
  12. https://www.wikiwand.com/hu/Portál:Opera

Gondolatébresztő külföldi versek a költészet világnapjára

Ma van a költészet világnapja. Amióta tudok a versek létezéséről, töretlen szeretettel vagyok irántuk. Magyar verseket sűrűn szoktam olvasni, de a mai világnapnak köszönhetően bepillantást nyertem rengeteg nemzetközi remekműbe is.

E jeles napon 6 rövidebb külföldi – angol, spanyol, német, francia – verset szeretnék megmutatni nektek, amelyekhez fűztem néhány gondolatot is. Érdemes előbb a költeményt elolvasni, hogy az általam írtak ne befolyásoljanak az értelmezésben, hiszen mindenkinek más-más információt közvetíthet ugyanaz a vers.

Robert Frost: The Road Not Taken – A nem járt út (ford. Hárs Ernő

Az életben sokszor találjuk magunkat jelentős döntésekkel szemben, ahol az egyik lehetőség automatikusan kizárja a másikat. Az útelágazások természetes részei az életünknek. Hezitálhatunk sokat egy nagy lépés előtt, vagy akár dönthetünk hirtelen is. A választható utak mindegyike lehet megfelelő számunkra, nem feltétlen rossz és jó között tépelődünk ilyenkor. A legfontosabb az talán, hogy mi hogyan állunk ahhoz az úthoz, amin végül lépteink elindulnak. Ha visszatekintesz az életed fontosabb döntéseire, elégedett vagy a választásaiddal, vagy inkább változtatnál rajtuk? Miért lehet ez így? Előnyös számodra a mostani hozzáállásod? Milyen lépéseket tehetsz annak érdekében, hogy az út végére érve elégedett mosollyal nyugtázd döntésedet? 

Gabriela Mistral: ¡Yo no tengo soledad! – Én nem vagyok egyedül (ford. Jánosházy György)

Mivel társas lények vagyunk, fontos tudnunk és éreznünk, hogy nem vagyunk egyedül. Akinek megadatik, és tisztában van azzal, hogy mindig van kire számítson, az tudja, hogy nincs egyedül. Ez az ismeret pedig hozzájárul a boldogsághoz, önértékeléshez, szociális viselkedéshez, és még sokáig sorolhatnám a listát. Rosszabb pillanatainkban is mindig emlékeztethetjük magunkat a minket körülvevő, támogató személyekre. Kikre számíthatok? Ki szoktam fejezni a hálám feléjük?

William Wordsworth: The Daffodils – Táncoló tűzliliomok (ford. Szabó Lőrinc)

A természet folyamatosan elkápráztat minket gyönyörűségével, csak sajnos ezt nem mindig vesszük észre. Nekem egyik személyes kedvencem a lemenő napnak köszönhető csodálatos, színpompás égbolt, amit bármelyik nap ámulattal tudok nézni hosszú-hosszú percekig. Ugyanígy megannyi más természeti látvány is hasonló lelkesedést vált ki belőlem. A nagy rohanásban sajnos könnyű ezeket figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért érdemes megállni néha, és csak úgy elmerülni kisebb-nagyobb szépségekben, amit a természet kínál nekünk. Mikor csodáltad utoljára meg a természetes környeztet? Milyen látvány nyűgöz le a legjobban? 

Heinrich Heine: Die Loreley –  Lorelei (ford. Dsida Jenő)

Ahogy az ellenállhatatlan szirén megbűvöli varázslatos hangjával a tehetetlen hajóst, minket is eképpen tud bűvkörébe vonzani valami vagy valaki. Ismerős lehet, hogy hiába szabadulnánk egy helyzetből, mégis képtelenek vagyunk rá. Szerencsére a rossz helyre tévedt tengerészekkel ellentétben nekünk lehetőségünk van változtatni. Ha nehézségek árán is, de szabaddá válhatunk a függőségeinktől, a rossz szokásainktól, a negatív hatással bíró személyektől az életünkben, és még sok más dologtól, amit a szirének énekéhez tudunk hasonlítani. Téged mi vagy ki tart a bűvkörében (toxikus módon)? Szeretnél ezen változtatni? Milyen lépéseket tudsz tenni annak érdekében, hogy változzon a helyzet?

William Blake: A Poison Tree – A méregfa (ford. Gergely Ágnes)

Avagy miért nem érdemes haragot tartani. A vers rávilágít a magunkban tartott harag súlyos következményeire, ami belülről mérgez minket. A meg nem beszélt negatív érzéseink kihatnak a környezetünkre is, így a belső világ mellett a külső is egyaránt sérül, vagyis nem csak magunknak ártunk, de másokat is magunkkal rántunk. Ám ha valaki képes megbeszélni haragosával a helyzetet, akkor megoldásra lelnek rombolás helyett. Te hogyan szoktad kezelni a haragodat? Megbeszéled a problémát a másik személlyel? 

Robert Desnos: J’ai tant rêvé de toi… – Annyit álmodoztam Rólad… (ford. Sipos Gyula)

Végül, de nem utolsó sorban… Kihagyhatatlannak tartom a versek listájáról a kedvenc típusomat, a szerelmes verset. Mivel tudtam, hogy egy francia költeményt is meg szeretnék mutatni, így a szerelmesek nyelvéhez társítottam a romantikus verset. Ennek kiválasztása bizonyult a legnehezebb feladatnak, hiszen a kiváló magyar költőinknek köszönhetően elég magas elvárásaim vannak ezen a területen. Nektek mit üzen ez a költemény?

Természetes még számtalan verset lehetne bemutatni, és további országokból is csemegézhetnénk. A Magyarul Bábelben oldalon temérdek ilyet találhattok fordítással együtt.

Olvastatok már külföldi verset korábban? Nektek mi a kedvencetek és miért?

R. Cintia

A klasszikus zene kora lejárt. Vagy mégsem?

Számomra nagyon érdekes volt felfedezni például, hogy mennyi kortárs zenei előadó nyúlik vissza klasszikus zenei alapokhoz. Gondolnánk például, hogy Celine Dion híres All By Myself számának a refrénje Rachmaninov 2. zongoraversenyén alapul? Vagy mit keres például egy Bach fuvolaszóló MC Fioti fenékrázásról szóló slágerében?

A klasszikus zene kora lejárt – gondolhatnánk. Unalmas, egysíkú, maradi, és öregeknek való. Valamiért gyakran találkozom ezzel a kissé bizalmatlan szkepticizmussal . Tény, hogy valószínűleg a legtöbb fiatalnak nem ez a kedvenc zenei műfaja., valamint nem a fiatalabb generáció képviselteti magát legnagyobb számban egy-egy Zeneakadémiai koncerten Azonban a technológiai, és zenetörténeti változások ellenére is (vagy helyenként azoknak köszönhetően) megtalálta a módját, hogy jelen maradjon az életünkben.

Kezdetnek vegyük azt az érdekes tényt, hogy az Y és Z generáció tagjai napjainkban többet hallgatnak klasszikus zenét, mint 10 évvel ezelőtt. A Spotify, YouTube és más streaming szolgáltatások előretörésével ugyanis ennek a műfajnak a  népszerűsége is növekedésnek indult. Míg tíz évvel ezelőtt ezt a zenét  hallgatók csupán egytizede volt 30 év alatti, egy 2020-as kutatás szerint a  streamelők egyharmada (34 %-a) a 18-25 évesek közül került ki. 

 Én különösen vizsgaidőszakokban szoktam megtapasztalni, hogy népszerűsége pozitív tendenciát mutat: meg is szoktam mosolyogni, hogy minden második egyetemista barátom klasszikus zenei lejátszási listát hallgat a Spotifyon. Ez nem véletlen , hiszen  számos pozitív hatása van: növeli a koncentrációt, csökkenti a stresszt, segíti a memóriát. Jótékony hatásait rengeteg kísérlet bizonyítja, melyek egy külön cikket is megérnének.

Nem csak ilyen „direkt” módon jelenik meg   napjainkban, sokszor úgy találkozunk vele, hogy nem is feltétlenül vesszük észre. Számomra nagyon érdekes volt felfedezni például, hogy mennyi kortárs zenei előadó nyúlik vissza klasszikus zenei alapokhoz. Gondolnánk például, hogy Celine Dion híres All By Myself számának a refrénje Rachmaninov 2. zongoraversenyén alapul? Vagy mit keres például egy Bach fuvolaszóló MC Fioti fenékrázásról szóló slágerében? Ugyanígy meglepő volt kihallani Prokofjev Rómeó és Júliáját Robbie Williams Party Like a Russian c. számában, vagy Beethoven Holdfény szonátáját Alicia Keysnél, és a listát folytatjuk… 

Ezen kívül egyre nő a népszerűsége a YouTubeon és más social media felületeken a klasszikus zenészeknek – profiknak és feltörekvő előadóknak egyaránt. Ezek a felületek lehetőséget adnak arra, hogy  elérje azokat is, akik egyébként nem állnának sorba Zeneakadémia bérletért vagy Bach CD-ért – így viszont új, fiatalos formában közelebb tud kerülni  a laikusok számára is. A megérthetetlen magasságokban lévő, távoli műfajnak tűnő klasszikusokat ezáltal új fényben láthatjuk: vonzónak, elérhetőnek és érthetőnek.

Mit bizonyítanak ezek a példák? Hogy a klasszikus zene korának nincs vége. Hogy ma is van igény rá. Hogy valamit tudhattak a klasszikus  zene nagyjai, ha a mai napig ilyen sokféle módon továbbélnek. Hogy  nemcsak, hogy nem unalmas és maradi, de összetett, izgalmas, inspiráló és éppen ezért sosem megy ki a divatból. 

Ha megpróbáljuk félretenni előítéleteinket és  egyszer-egyszer meghallgatunk egy eredeti klasszikus zenei  művet – nem háttérzeneként, hanem  rendesen -, akkor felfedezhetjük a benne rejlő sokszínűséget, a történeteket, melyeket szavak nélkül képes elmesélni és az érzéseket, melyeket bármiféle videó, szöveg vagy„special effect” nélkül ki tud váltani belőlünk.

Kocsis Krisztina

Kép: Unsplash

Forráshttps://www.classicfm.com/music-news/surge-millennial-gen-z-streaming-classical-music/