A kiemelkedően eredményes emberek hét szokása

Számtalan okunk lehet arra, hogy olvassunk. Kezünkbe vehetünk egy izgalmas regényt, hogy az eseményekbe belefeledkezve kicsit kiszakadjunk a mindennapok körforgásából. Elolvashatunk egy felkavaró szépirodalmi alkotást, amely rég nem tapasztalt érzéseket éleszt fel bennünk. Olvashatunk verset, novellát, elbeszélést, ha épp nincs egy könyvnyi időnk. És az olvasás által fejleszthetjük is magunkat, hisz ma már az önismeretről, önmenedzselésről szóló könyvek tárháza kimeríthetetlen. 

Én, mint az önfejlesztés és az önismeret elkötelezett rajongója, sok ilyen témájú könyvet olvastam. Azonban egyik sem volt olyan hatással rám, mint Dr. Stephen R. Covey A kiemelkedően eredményes emberek hét szokása című könyve. Hisz Covey könyvében olyan időtálló szabályokat, szokásokat oszt meg az olvasóval, amelyek elvezetnek a valódi sikerhez, és érvényesek minden élethelyzetben, minden időben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a könyv több mint harminc éves töretlen népszerűsége, és az a számtalan szervezet, család és egyén, kiknek élete megváltozott a hét szokás gyakorlása által. 

Véleményem szerint a könyv nagysága abban áll, hogy nem a személyiség megváltoztatását tűzi ki célul különböző készségek fejlesztése, technikák elsajátítása által. Covey megmutatja az olvasónak, hogy a sikerhez vezető út nem a személyiség formálásával kezdődik, hanem annál sokkal mélyebben: a jellemnél. Lehetsz te akármilyen asszertív, menedzselheted az idődet tökéletesen és gondolkodhatsz nagyon pozitívan, ha nem az alapvető értékek mentén éled az életedet, akkor sosem leszel valóban eredményes. És ebből az érték alapú életből már logikusan következik az alábbi hét szokás: 

  1. Légy proaktív! Azaz ne csak sodródj a saját életedben, élj a választás szabadságával és irányítsd azt, amire befolyásod van. Szabadulj meg a „kell”-ektől, és éld az életedet úgy, hogy felelősséget vállalsz minden tettedért, és azért is, amit elmulasztasz megtenni. 
  2. Tudd előre, hová akarsz eljutni! Azaz tudd, hogy milyen életet szeretnél élni, mik a céljaid, milyen szerepek fontosak számodra, és azok mentén formáld az életed! Legyen képed arról, hol szeretnél tartani öt, tíz, húsz, ötven év múlva, és milyen hatással szeretnél lenni a világra!
  3. Először a fontosat! Azaz gazdálkodj úgy az időddel, hogy mindig szem előtt tartod személyes céljaidat, és aszerint priorizálod a teendőidet!
  4. Gondolkodj nyer-nyerben! Mindig tartsd észben azt, hogy egy kapcsolatban a siker azt jelenti, ha olyan megoldás születik, amellyel mindegyik fél jól jár, és úgy érzi, „nyert”!
  5. Először érts, aztán értesd meg magad! Azaz ahhoz, hogy egy kapcsolat, egy beszélgetés jó legyen, fontos, hogy megértsük a másikat, és ne csak meghallgassuk, hanem kellő empátiával értsük, érezzük is át azt, amit kommunikál felénk!
  6. Teremts szinergiát! Azaz tudjuk azt, hogy ketten többek vagyunk, mint egyedül. Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a közös cél érdekében mindenki kibontakoztathassa tudását, felszabadíthassa kreatív energiáit!
  7. Élezd meg a fűrészt! Azaz az előző hat szokás mellett szánj arra is időt, hogy feltöltődj, kikapcsolj, ápold a lelked!

Lehet, hogy most, kedves olvasó, azt gondolod, hogy én már le is írtam neked a hét szokást, így hát minek is vedd kezedbe a könyvet. Hisz az előbbiekben Te végigfutottad a hét iránymutatást, valószínűleg elkönyvelted magadban, hogy milyen szép és igaz gondolatok vannak benne, de egy fikarcnyit sem változtatja meg az eddigi életedet. Ezért ajánlom Neked azt, hogy rágd magad keresztül ezen a 350 oldalon, mert megéri! Nem ígérem, hogy letehetetlen, mint egy jó regény, de ahogy haladsz előre a könyvben, úgy ivódnak Beléd az érték alapú élet alapjai. És természetesen gyakorlati tanácsok, konkrét feladatok által Te is elkezdheted letenni a valóban sikeres élet alapjait!

Papfalvy Bori Janka

A megunhatatlan és örök – A kis herceg

Számomra ez a két szó ugrik be először, ha A kis hercegre gondolok: megunhatatlan és örök. Hogy miért? Mivel bármikor olvasom, mindig új, de mégis mindig ugyanaz. Igen, a történet a könyvben nem változik, mégis megújul az üzenete, akármikor olvasom. Ez persze nagyon sok könyvvel így van, hiszen ahogy telnek az évek, bölcsebbé is válik az ember (jó esetben), más kérdések foglalkoztatják, és másképpen foglalkoztatják ezek a kérdések, illetve teljesen más perspektívából szemléljük az eseményeket, dolgokat. 

Mégis a kis herceg története valahogy annyira egyedi és szép, hogy külön figyelmet érdemel. Ez a könyv tényleg minden korosztálynak szól. Akárki olvassa, biztos vagyok benne, hogy talál benne olyan részt, mondandót, ami megragadja, amiből tanulságot szűr le, ami örömöt és melegséget ad a lelkének. Mondjuk szerintem az egész könyv ilyen, így nem kell nagyon keresgélni. Az az érdekes számomra, hogy nem is kell, hogy évek teljenek el, elég összehasonlítanom tegnap, ma és holnap a könyvet, mindig más üzenetet hordoz, éppen az adott helyzetemhez kapcsolódva. 

Azt nagyon sajnálom, hogy gyerekként én még nem ismerkedtem meg a történetével, mivel így nem tudom összehasonlítani a mostani gondolkodásommal a személyes gyermeki élményem erről a műről. Hallani hallottam régen is sokat róla, mondták már akkor is többen, hogy mennyire jó ez a könyv, mégis mivel se nem volt kötelező az iskolámban, se nem jutott hozzám el úgy igazán, az első teljeskörű élményem a kis herceggel felnőtt koromra tehető. Néhány évvel ezelőtt, amikor POKET zsebkönyvként is megjelent Antoine de Saint-Exupéry ezen csodás alkotása, tudtam, most jött el az ideje, hogy végre kezembe vegyem ezt a könyvet, amit már oly régóta tervezek elolvasni. Korábban sok szívhez szóló idézettel találkoztam belőle, de így teljes kontextusában még többet adott. 

Bevallom, nagyon sok résznél megkönnyeztem az eseményeket és tanításokat – mondjuk amikor a buszon ülve olvastam éppen, igyekeztem visszafojtani a könnyeimet. 

A történetet szándékosan nem írtam le, talán legtöbben ismeritek is nagyjából, aki pedig nem, annak legyen meglepetés. Ugyanígy az értelmezéséről sem tisztem ebben az ajánlóban írni, hiszen mint mondtam, mindenkinek úgyis mást fog jelenteni, és éppen ettől annyira különleges és szép ez a könyv. Teljes szívemből tudom ajánlani, hogy bármennyi évesek is vagytok, akár már olvastátok, akár még nem, olvassátok mindenképp A kis herceget!

Végezetül pedig, álljon itt egy idézet a könyvből – de csak egy, hogy a többit magatok fedezzétek fel:

„Isten veled! – mondta a róka – Tessék itt a titkom, nagyon egyszerű: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

R. Cintia

Ugron Zsolna: Úrilányok Erdélyben

Francia szerelmek, egy szál cigaretta a reggeli kávé mellé. Munkába rohanás a nyüzsgő pesti forgalomban, gyors interjúkészítés a rohanó média világában. Báltermek, a bécsi elit zárt világa, diadémok, selymek, nemesi vér. Kicsiny erdélyi falu, csípős hajnalok, egy kupica pálinka, ezeréves receptek, omladozó kastélyok. Ugron zsolna mindegyik világot elhozza nekünk az Úrilányok Erdélyben című regényében.

Ugron Zsolnát egy irodalmi fesztiválon hallottam először beszélni. Már akkor megfogott eleganciája, műveltsége, kifinomultsága és elhatároztam, olvasni fogok tőle valamit. Az Úrilányok Erdélyben című művét ajánlom, ha könnyed olvasmányra vágyik az olvasó, de mégsem egy ponyvát venne a kezébe. Tanulhatunk a történelemről, csodálatos receptek jutnak a kezünkbe és a szerelmi szálak se maradhatnak el. 

Annának úgy tűnik, tökéletes az élete, hisz gazdag, jóképű, külföldi barátja van, aki már feleségül is venné. Nívós állása van a televíziónál, színes társasági életét partik, kulturális programok, utazások tarkítják. Nem mer szembenézni a kimondatlannal, de az olvasó végig érzi, hiányzik valami ebből a bűvös életből. Szép lassan megismerhetjük Anna gyökereit, családját és ezen keresztül pedig egy pompás bécsi bálon, nagynénje és egy titokzatos férfi rádöbbentik, eddig csak a felszínen élt. Anna elkezd mélyebbre ásni: elutazunk vele piciny szülőfalujába, a csodás Erdélybe, és betekintést nyerünk generációk szerelmeibe, tragédiáiba és mindenbe, amit maguk után hagytak, a több százéves kastélyok és receptek világába.

A könyv végére megértjük, ha meg akarjuk ismerni jelenünket, jövőnket, azt, hogy kik vagyunk, ahhoz először meg kell értenünk, hogy honnan jöttünk, a múltunkat, gyökereinket.

„Nem gondolom, hogy a múltat kellene élnünk, vagy azt a világot próbálnunk visszahozni saját életünkbe. […] De abban hiszek, hogy meg kell őriznünk azt a darabot, amit még lehet, és tudnunk kell a helyét. A történelmet, azt hiszem, nem lehet megúszni – valamit kezdeni kell vele.”

 Demjén Dorottya

Szerény ajánló a világirodalom egyik legnagyobb alkotásáról

Hogyan lehet nekikezdeni ajánlót írni egy könyvről, melyet a világirodalom egyik legnagyobb alkotásának neveznek? Ez azért sok mindent elmond róla. Mit lehet még ehhez hozzátenni? 

Belevágok könyvajánlómba az egyik legismertebb klasszikusról, Dosztojevszkij Karamazov testvéreiről. Teszem ezt szerényen, és annak tudatában, hogy bármennyire is próbálkozom, a történet sokrétűségének, a szereplők összetettségének és Dosztojevszkij zsenialitásának bemutatásához egy cikknyi hely úgysem elég.

Dosztojevszkij utolsó és egyben legösszetettebb regényében az író egész élettapasztalata benne van. A cselekmény a Karamazov család tagjain keresztül mutatja be a 19. századi orosz társadalomra jellemző visszamaradottság és előrehaladottság furcsa kettőségét, az erkölcsösség és züllöttség együttes jelenlétét.

Karamazov család – egy lecsúszott, részeges apa és három fia. Dmitrij, a féktelen vadság és jószívűség. Ivan, az értelmiségi, egész életében válaszokat kereső kétkedés. És Aljosa, az alázatos, szentéletű, csendes határozottság. Az orosz társadalom lélektípusait sorakoztatja fel Dosztojevszkij a regényében. Illetve nem teljesen – nem csak orosz. Az emberi lélek kap főszerepet a Karamazov testvérek tragikus történetében. 

Dosztojevszkij nemhiába az emberi lélekábrázolás nagymestere. A történet önmagában is lebilincselő, – van helye szerelemnek, viszálynak, gyilkosságnak – de a regény mégsem a hatásos jeleneteivel akarja meghódítani olvasóját. Dosztojevszkij ennél mélyebb szintekre is elvezet minket: arra vállalkozik, hogy a lélek szépségét és csúfságát a maga realitásában, összetettségében ábrázolja. Semmi nem fekete-fehér, nem csak jó vagy rossz. Eléri, hogy az olvasó ne tudja eldönteni, szeresse vagy utálja a szereplőket. 

És ha mindez nem lenne elég, ha az emberi lélek boncolgatása nem lenne kellően bonyolult feladat, Dosztojevszkij még ennél is többet vállal: a gondolkodó ember legnagyobb kérdésére – Isten létezésének titkára keres választ.

„Ami az észnek szégyen, a szívnek csupa szépség. Rettenetes, hogy a szépség nemcsak szörnyű, hanem titokzatos dolog is. Az ördög küzd itt az Istennel, és a csatatér – az emberi szív.” 

Ezen a csatatéren vezet minket végig főhősei belső vívódásán keresztül. De talán ez a vívódás igazából az író saját harca volt élete végéhez közeledve. Saját lelkébe nyújtott betekintést – a várt feloldozás és megnyugtató válasz pedig elmarad. Ettől lesz valóságosan emberi.

Most ülök, és azon gondolkodom, hogy bárcsak én is olyan bölcs eleganciával tudnám befejezni könyvajánlómat, mint Dosztojevszkij a regényét. De sajnos nem vagyok Dosztojevszkij – a magával ragadó gondolatokat inkább rá bízom. Hogy a könyv egyedülállóságát bebizonyítani próbáló írásomban igazam van-e, azt meg rátok bízom.

Kocsis Krisztina

„Az igazi realista, ha nem hívő, mindig talál magában erőt és képességet arra, hogy ne higgyen még a csodának sem, ha pedig a csoda megcáfolhatatlan tényként áll előtte, akkor inkább a saját érzékeinek nem hisz, semhogy lehetségesnek tartsa azt a tényt. Ha mégis lehetőnek tartja, csak mint olyan természeti tényt fogadja el, amelyet mindeddig nem ismert. A realistánál nem a csoda szüli a hitet, hanem a hit a csodát. Ha egyszer egy realista hinni kezd, akkor éppen realizmusánál fogva okvetlenül el kell fogadnia a csodát is.”

Dosztojevszkij: Karamazov testvérek

Kép: Unsplash

Kötelező olvasmányok a low waste életmóddal ismerkedőknek

Szeretnél fenntarthatóbban élni és kevesebb szemetet termelni, de a low waste életmód elérhetetlennek, sőt megvalósíthatatlannak tűnik a számodra? Úgy gondolod, hogy „zöldnek” lenni drága és sznob dolog? Esetleg tartasz attól, hogy belebuknál a változtatásokba vagy azt sem tudod, hol kezdj bele? Ne aggódj! Senkinek sem megy egyik napról a másikra és mindenkinek vannak kérdései és fenntartásai! Ezek a könyvek abban segítenek téged, hogy megtaláld az utad az egyszerűbb és fenntarthatóbb jövő felé!

Szelektív hulladékgyűjtés, papírtáska (jobb esetben vászonzsák), trendi bambuszfogkefe, bioboltok. A legtöbb ember életében sajnos idáig terjed a környezettudatosság. Azonban emögött sokszor nem is a rossz szándék, hanem a kényelmesség és a megfelelő ismeretek és a tájékozottság hiánya található. Sokan azért nem kezdenek bele az új életmód kialakításába, mert azt sem tudják, hogy hol, melyik területen fogjanak bele. Ahogyan elkezdenek ismerkedni a minimalizmussal és a fenntarthatósággal, megijednek, hogy mennyi lemondással és átalakítással jár mindez az addigi életvitelükhöz képest. Éppen ezért egyből védekező állásba állnak, hogy nincs pénzük egy ilyen drága és sznob életmódhoz. Persze annak, aki csak annyit tud a low waste-ről, amennyit a reklámokban lát, miszerint mindent, ami rossz műanyag, azonnal le kell cserélni kézzel készített, helyi, fából vagy üvegből készült kifejezetten zero waste eszközökre, az valóban elkedvetlenedik és feladja a szalmaláng életű elhatározását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hulladékmentességre való törekvés egy életmód. Senkinek sem megy tökéletesen, főleg nem egyik napról a másikra. Ha úgy vetjük bele magunkat, mint egy 500 kalóriás megvonásos diétába, akkor hamar az ellenkezőjébe csaphat át a dolog és keserűen könyvelhetjük el, hogy mindez nem nekünk való.

Pedig minden apró lépés számít!

Én egy bő éve ismerkedem ezzel az új életszemlélettel és habár még messze nem csinálom tökéletesen és példamutatóan, már most rengeteg pozitív hatását tapasztaltam meg. Persze egyedül sehova sem jutottam volna. Először is a kezdeti lelkesedésemet és motivációmat kellett tudományosan is megalapoznom, hogy amikor éppen az érzelem nem vezérel, akkor a racionalitás segítségével ki tudjak tartani. Kellő dokumentumfilm, blog, youtube-csatorna megtekintése és szakcikk elolvasása után elkezdtem azon gondolkodni, hogy hogyan is vághatnék bele a hulladékcsökkentésbe. Ekkor került a kezembe a low waste életmód alapja, alfája és omegája: Bea Johnson Zero Waste otthon, Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet című könyve.

Egy jobb jövő otthon kezdődik!

Bea Johnson francia származású, Kaliforniában élő édesanya, a Zero Waste életmód nagykövete, aki családjával együtt egy év alatt csupán egyetlen befőttesüvegnyi szemetet termel. Ez elsőre hihetetlennek hangozhat, azonban a könyv elolvasása után megértjük, hogy néhány apró, napi szokás átalakítása milyen nagy változásokat eredményezhet hosszútávon. A könyv tematikusan, a hétköznapi élet minden területére kitérve ad konkrét tippeket, tanácsokat és különböző alternatívákat az olvasónak, hogy hogyan fogjon bele vagy haladjon a hulladékmentességre való törekvés rögös útján. Mindezt a saját életén és példáján keresztül mutatja be, ezzel is bátorítva az olvasót, hiszen elmeséli a hibáit és rossz döntéseit is.

A könyv tematikája szerint a háztartás különböző pontjain kezd, mint a konyha, kamra, fürdőszoba, hálószoba és a gardrób (ez utóbbi azért érdekes, mert a fenntartható divatnak és ruhatárnak már önmagában egy külön könyvet is szentelhetnénk (ez nekünk, nőknek különösen tanulságos lenne!)) Ezután kitér a munka világára, a home office és a munkahelyi hulladékcsökkentés területeire egyaránt. A könyv harmadik egysége volt számomra talán a legérdekesebb és legtanulságosabb, ugyanis ebben a részben mutatja be, hogy az emberi kapcsolatainkban és az otthonunkon kívül hogyan tudjuk megélni a hulladékszegény életmódot. Nekem ez azért volt fontos, mert sokszor azt tapasztaltam a saját életemben is, hogy otthon már egész jól kialakítottam néhány új szokást, de amikor kiléptem a házból vagy vendégségbe mentem, nem tudtam, hogy hogyan is kellene viselkednem, hogy ne tűnjek túl különcnek, ne lógjak ki a társaságból. Bea Johnson azt is bemutatja, hogy hogyan lehet vonzón és szimpatikusan közvetíteni mások felé a fenntartható törekvéseinket!

Engem kifejezetten lelkesített, ahogyan láttam, hogy egyre több mindent tudok a könyvből alkalmazni a saját életemben, és az ígért pozitív hatásokat én is megtapasztaltam. Azt is élveztem, hogy az életemnek azt a területét fejleszthetem tovább a könyv segítségével, amelyikben éppen a legnagyobb motivációt éreztem. Mindent magam miatt és a családom érdekében tettem, így nem kellett megfelelnem semmilyen külső nyomásnak vagy elvárásnak, éppen ezért a kezdeti lelkesedésem a mai napig megvan, így előszeretettel kísérletezem és próbálok ki új alternatívákat és vezetek be új szokásokat.

Dobd ki a szemetest!

Tóth Andit akár a magyar Bea Johnsonnak is nevezhetnénk. Zero waste tanácsadó, aktív instagram és youtube tartalomgyártó. Felületein az egyszerűbb és hulladékmentes életmódot közvetíti. Könyve a Dobd ki a szemetest! sokban hasonlít a korábban bemutatott Zero Waste otthon-ra. Felépítésében és tematikáját tekintve majdnem ugyanaz, mint Bea Johnson könyve. Annyiban mégis más, hogy még részletesebb és még színesebb, valamint a konkrét tippek és tanácsok mellett pontos pénzügyi kimutatásokat is tartalmaz minden fejezet végén, amelyben bemutatja, hogy az adott terület fenntarthatóbbá tételével mennyit spórolt meg a családi kasszának. Pontosan emiatt jobban is tetszett, mint a Zero Waste otthon, mert annyival több érdekességet, tapasztalatot és ötletet hozott. Tóth Andi könyvének elolvasása után az életem még több területén éreztem lelkes belső késztetést a változtatásra.

Amennyiben ismerkedsz a fenntartható, hulladékmentes életmóddal, javaslom, hogy az első lépés a tájékozódás és az ötletgyűjtés legyen. Ne akard egyik napról a másikra megváltoztatni az összes szokásodat, főleg ha másokkal is együtt élsz. Találd meg fokozatosan azokat a területeket az életedben, ahol késznek érzed magad arra, hogy fejlődj és kipróbálj új dolgokat. Hidd el, hogy ugyanúgy, ahogyan fokozatosan a hideg vizes medencébe ereszkedsz, úgy tegyél meg mindig egy új apró lépést a low waste életmód felé. Ha nem tudod, hol kezdd, akkor ez a két könyv a megfelelő társad lesz ezen az úton és végig segíteni fognak, hogy ne veszítsd el a kezdeti lelkesedésedet.

Amennyiben a vegyszermentes háztartás érdekel, olvasd el a Margareten a Levendula és ecet könyvajánlóját is!

Az otthon melegében

kép forrása: https://hu.pinterest.com/hulladekmentes/_created/

Krusovszky Dénes – Akik már nem leszünk sosem

Szeretek a számomra fontos emberek ajánlásai mentén könyvet olvasni. Van valami otthonos érzés abban, amikor elmerülsz egy regényben, ami valakinek annyira tetszett, hogy megosztotta veled. Azonban barátok ide vagy oda, én általában húsz oldalt szoktam szánni arra, hogy egy könyv beszippantson. Meglepve konstatáltam, hogy Krusovszkynak ez nem sikerült – hogy fair legyek, valószínűleg azért, mert még aznap elkezdtem, hogy egy előzőt letettem. Viszont néhány nappal később csodálkozhattam is… elfogyott mind az ötszáznegyven oldal.

Az elbeszélés több idősíkon halad, míg végül a mozaik darabok mintha összeállni látszatának – még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire számítottunk. Az elbeszélőnk a húszas évei végén járó Bálint, aki kamaszkorát, elvált szüleit, az első szerelmét, a legjobb barátait és tulajdonképpen az egész múltját maga mögött hagyta, amikor vidékről felköltözött Budapestre. Ide tér vissza a könyv elején, a rég nem látott barátok közé egy esküvőre, ahol természetesen az elfelejtett szerelme is felbukkan. Az utazás közepébe váratlanul beékelődik egy húsz évvel korábbi história, amely a regényt határozottan kiemeli a hétköznapi történetek közül. A helyi tüdőgondozóban (ahol többnyire járványos gyermekbénulásban szenvedőket ápolnak) tölti hétköznapjait a könyv másik központi szereplője, Aszalós – mostanra sajnos többnyire már csak vastüdőben. 

Ez a múltban játszódó kortörténeti leírás akár önmagában is megállná helyét. Betekintést nyújt egy letűnt kor letűnt betegségébe, a kezelési módjába, miközben észrevehetetlenül elhinti a csernobili katasztrófa Magyarországot érintő intézkedéseit. Több esemény hatására Aszalós úgy érzi, meg kell osztania egy évek óta cipelt súlyos titkot, még mielőtt meghal, ezért megkéri az ápolóját, vegye magnóra a történetét. Az utolsó részben visszatérve a jelenbe minden kérdésre választ kapunk, szerencsére nem marad bennünk hiányérzet. Kiderül, ki volt a regény elején halványan megemlített, Iowaban halálos autóbalesetett szenvedett férfi, hogyan kapcsolódik Aszalós Bálinthoz, mégis mi került a kazettára, hogy jutott át a múltból a jelenbe, ki az ápoló, mi lesz a tinikori és a huszonéves szerelemmel, a szülőkkel, a barátokkal.

Az események mellett, amit feltétlen ki kell emelni, az az a pillanat, amikor a könyv címe először elhangzik – rajongok ezekért a pillanatokért! Ebben a regényben kétszer is előfordult, de az első…! Az első a múltbeli idősíkon olyan váratlanul és zseniálisan bukkant fel, hogy kétszer is vissza kellett olvasnom. Már csak ezért az élményért is érdemes kézbe venni a regényt, akárkivel beszéltem róla, azt a jelenetet biztosan kiemelte.

És a második alkalom? Az ráébreszt bennünket: ahogy a regény minden egyes szereplőjében, úgy bennünk is rejlenek kihagyott lehetőségek, de ez nem feltétlen baj. Ők lényünk azon verzió, akik már nem leszünk sosem.

@kedvemma

Példaképeink – Létezhetnek a 21. században?

Tudjátok, én sosem voltam az lány, aki hitt abban, hogy az életünkben létezhet egy olyan személy, aki annyira meghatározó karakter, hogy miközben a személyiségünk folyamatosan változik, Tőle mindig tanulhatunk valami újat. Úgy gondolom, hogy minden ember személyisége olyan egyedi és megismételhetetlen, hogy elképzelni sem tudtam, hogy létezhet valaki, akinek a története ennyire megfog, magával ragad és mélyen megérint. 

Ezt a cikket valójában nem A döntés című könyv ajánlójaként írom meg Nektek – sokkal inkább szeretném, ha megéreznétek annak a nőnek a nagyszerűségét és erejét, akit én megismerhettem, miközben első megjelent könyvét olvastam. 

A legfontosabb, amit Dr. Edith Eva Egertől megtanultam, hogy az életem minden helyzetében VAN lehetőségem, hogy szabadon döntsek arról, miként tekintek az adott helyzetre. „Senki nem veheti el Tőled, amit a fejedbe raksz.” – írja, mint iránymutatás a könyv elején. Gondoljatok csak bele, hogy ő ezt egy koncentrációs táborban rabként élte meg. 

A döntés egy személyes hangvételű könyv, amiben megismerhetünk egy pozitív pszichológiai irányzatot egy holokauszt túlélő szemszögéből, életútja és terápiás élményei ábrázolásával. A könyv talán egyik legcsodálatosabb jelenete, amikor Dr. Mengele arra utasítja Eddit, hogy táncoljon neki a barakkban, miközben az SS tisztek épp arról döntenek, hogy a fogvatartott lányok közül kit és milyen sorrendben gyilkoljanak meg. Ő pedig táncol és táncol, képzeletében a budapesti Operaház Színpadán, Júlia szerepében. Minden lépésére gondosan ügyelve és közben azon gondolkodva, hogy képzeletében sokkal szabadabb, mint bármelyik fogvatartója. 

Rengeteg dolgot tudnék kiemelni azok közül az élményeim közül, melyeket ennek az elképesztően bátor, kíváncsi, bölcs és érzékeny nőnek köszönhetek, azonban a cikk rövidsége miatt engedjetek meg egy személyes példát. Amikor első osztályos voltam, a diszlexiám miatt nem tanultam meg olvasni, mint az osztálytársaim.  Fél évig fogalmam sem volt, hogy mi történik „odakint”. Aztán hangos olvasásra került a sor és én annyira kiszolgáltatottnak éreztem magam és annyira féltem. Féltem, hogy megaláznak, hogy most kiderül, hogy én nem tanultam meg olvasni, hogy nekem nem sikerül az, ami mindenki másnak olyan kitűnően megy. A pad alá bújtam és próbáltam úgy tenni, mintha ott sem lennék. Persze nem értettem, hogy ez baj, hogy valami nem az igazi. 6 éves kislány voltam, azt hiszem nem is kellett értenem. Aztán a középiskolában és az egyetemen elkezdtem megfeszülve tanulni és teljesíteni, folyamatosan kompenzálni próbáltam valamit, szerettem volna, ha az évfolyamon valakinek én tudok segíteni, hogy kompetensnek és intelligensnek tartsanak a csoporttársaim, a családom, a barátaim. 

Dr. Egertől tanultam erre a helyzetre egy módszert, amit most megosztok Veletek: Képzeld el minél pontosabban azt az eseményt, amit átéltél, emlékezz vissza ki volt ott Veled, mennyi idős voltál, mi történt pontosan. Aztán fogd kézen a kiskori önmagadat és mondd el neki, hogy nincs többé egyedül ebben a helyzetben, hogy szereted és vigyázni fogsz rá, bármi történjen és aztán kísérd ki ebből a szituációból.

Úgy gondolom, mindannyiunknak van az életében egy „ilyen” helyzete. Dr. Edith Eva Eger számomra azért példakép, mert napról napra tanít, fogja a kezem és neki köszönhetően megtanultam gyógyítani a saját helyzeteimet.


Andó Júlia

Levendula és ecet

Tiszta otthon, nyugodt lélek – mindezt természetesen. Munkácsi Brigitta egyre sikeresebb könyvének titka az egyszerűségben rejlik. A jelenlegi, pandémia okozta helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap a tisztítás, takarítás. Sőt, sokan jóval több időt töltenek a négy fal között, mint azelőtt, így a testi és lelki egyensúly érdekében még fontosabb, hogy otthonunkban is kellőképpen feltöltődhessünk. Tegyük ezt környezetkímélő és pénztárcabarát módon! 

Nem is gondolnád, milyen csodaszereket rejt akár a saját háztartásod, a kerted, vagy éppen a gyümölcsös-zöldséges részleg a közeli boltban. Univerzális tisztítószer grépfrút, rozmaring és ecet kombinációjából? Zsályás citromos mosogatószer? Mentolos ablaktisztító? Bizony, nem csak természetes, de még az illata is kellemes. Ugyanígy a polcon hagyhatod a drága és designos pálcikás illatosítót, légfertőtlenítőt, vagy akár füstölőt, hiszen ezeket is pillanatok alatt megalkothatod magadnak otthon.

A Levendula és ecet című könyv 57 könnyen elkészíthető tisztítószer receptet tartalmaz. A szerző szerint: ,,két otthonod létezik. A bolygó és a tested. Vigyázz mindkettőre!” Éppen ezért Munkácsi Brigitta egy éven keresztül kísérletezett, hogy ebben a stílusos formában tálalhassa nektek ezeket a remek megoldásokat. Öt fejezetben: 1) általános tisztítószerek, 2) konyha, 3) fürdőszoba, 4) mosás, 5) illatosítás olvashatjátok a gyönyörű fotókkal alátámasztott tanácsokat.

Érdekes, hogy valahogy mindig visszajutunk oda, amit a nagyszüleink természetesnek tartottak. Nem azért, mert annyira zero-wastek akartak lenni (az én nagyim szeme valószínűleg kikerekedne már a szó hallatán is), hanem mert nem volt három sor tisztítószer az üzletek polcain, amiből válogathattak volna. Mégis működött minden ugye? Térjünk vissza az eredetihez, ez mindig megéri ☺

A könyvről és az ehhez kapcsolódó hasznos kiegészítőkről olvashattok a Pauza oldalán, amit a lelassulás és hazatérés címszavakkal illet az üzlet és webshop két megálmodója, Zoli és Évi – és valószínűleg mindenki, aki már egyszer is járt náluk. Ők ketten néhány évvel ezelőtt otthagyták munkahelyüket és elindultak egy életre szóló hátizsákos utazásra négy (!) kontinensen keresztül. Ez az élmény végül arra ösztönözte őket, hogy megnyissák a Pauza nevű gyöngyszemet a belváros szívében. Az üzlet és a honlap ugyanazt a célt szolgálja: tudatos döntés, tradíció, lelkileg tápláló otthon megteremtése. A Pauza blog pedig számos érdekes olvasnivalót tartogat számotokra: legyen szó illóolajokról, aktuálisan érkezett termékekről, de akár a növénypréselésről is.

Ha szereted a DIY tippeket, a természetes megoldásokat, mindenképp olvasd el a Levendula és ecetet, valamint tarts egy kis Pauzát, a mindennapos rohanás közepette!

Demeter Anna

Fotók: pauza.hu

40 nap

Nagyon szeretem Fekete Ágnes lelkésznő írásait, legutóbb a 4 hét című, adventi gondolatokat tartalmazó könyvecskét forgattam a kezemben. Szeretem, mert közhelymentes, valós élethelyzeteket mutat be, nem egy megfoghatatlan, pátoszos világot, aminek megfelelni kényszerülne az ember. Segít lélekben felkészülni és elgondolkodtat olyan szavakon, amiken néha csak átsuhannánk: elcsendesedés, elmélyülés, fegyelem.

Így ajánlom nektek tökéletes, húsvétra hangolódó útitársként a 40 nap böjti áhítatos könyvet is. 

,,Sokan beszélnek manapság a böjtölés erejéről. Van, aki egyfajta lelki wellnessként érzékelteti azt, amikor egy időszakban imádsággal és testünk megzabolázásával töltjük az időt. Van, aki összekeveri a fogyókúrával.” 

Vallástól függetlenül megegyezhetünk abban, hogy szervezetünk, lelkünk egy idő után feladja a harcot a stressz és a folyamatos rohanás következtében. Mindig találunk kifogást, hogy épp mikor és miért kell valamit még az utolsó pillanatban elintéznünk, későbbre halasztanunk, majd szinte elveszünk a konstans időhiányunkban. (Tisztelet a kivételnek! És árulja el, hogy csinálja☺ )

,,Milyen lenne, ha végre igazán képesek lennénk elcsendesedni? Milyen lenne, ha a testünk az utolsó molekuláig képes lenne odafigyelni arra, aki ezt a testi életet adta?”

Milyen lenne? Nehéz. Már az is, hogy magamra vonatkozó kis ,,fogadalmakat” teljesítsek, mint a kevesebb mobilozás, vásárlás, jóval több olvasás, egészséges étel és igazán feltöltő program beiktatása az életembe. Na de tudunk-e lemondani? Úgy igazán, épp önmagunkról. Tudunk-e igent mondani másokra és nemet mondani arra, amire nincs szükségünk, még akkor is, ha úgy érezzük?

Egyszerűen nem tudunk ellenállni annak, amit mindenhol szajkóznak: ,,neked kell”, ,,neked jobb lesz”, ,,neked olcsóbb lesz” és így tovább. (…) Pedig semmi sem születik ezen a földön, ami nem lemondásból lett. A tudós, vagy művészember is belefeledkezik gondolataiba, átadja magát alkotásának, tehát lemond magáról. Ha erről az aszkézisről elfeledkezünk, és nem erre neveljük az utánunk jövő nemzedéket, akkor megcsömörlött, elkényeztetett, végül nihilista emberek leszünk és ilyeneket nevelünk.”

Kemény, de fájóan igaz szavak. A mai ember elcsábulásban csillagos ötös, de önmaga háttérbe szorítása már nagyobb falat. Mindannyiunknak nehéz. Annyi külső inger ér, annyi ösztönzés, hogy hogyan tudod tökéletesen megvalósítani a TE céljaid, a TE álmaid, hogy el sem gondolkozunk azon, mi végre vagyunk a világon. Pedig:

,,Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – ismételtem el magamnak. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával és a szemem megtelik a hajnal harmatával.” – írja gyönyörűen Tamási Áron. 

Ha tudjuk, hogy a mi világi létünk egy ajándék, a mi csetlő-botló lépteinkért, hibáinkért és bűneink megváltásáért pedig valaki az életével fizetett, akkor szívünk megtelik hálával. 

Ahelyett, hogy hagynánk, hogy csak úgy történjenek velünk dolgok, adjuk át életünket annak, akitől kaptuk. Ebben a felkészülésben ott lesz velünk minden nap ez a kis könyv, a maga nagy igazságaival.

Demeter Anna

Források: Fekete Ágnes: 40 nap – Böjti áhítatos könyv; Tamási Áron: Ábel Amerikában

Mit tanít nekünk a Rubik-kocka? – Rubik Ernő: A mi kockánk

Sosem tudtam kirakni a Rubik-kockát. Egy fél perc után mindig felidegesített. Pedig mint kiderült, pontosan ez a célja a játéknak.
Rubik Ernőnek A mi kockánk című könyve a tavalyi évben, 2020-ban jelent meg eddig csak angol és magyar nyelven, de már számos más országban tervezik a kiadását éppen úgy, ahogyan a Rubik-kocka is nemzetközivé vált egy szempillantás alatt.

Ez a könyv több, mint egy önéletrajzi regény. Egyfelől Rubik Ernő elmeséli azt az utat, ahogyan létrehozta a mára ikonikussá vált Kockát. Bemutatja a játék előzményeit, azokat a talán általunk is ismert fejtörőket, amelyekkel már gyerekkora óta játszott. Ezek mind részei a Kockának. Részletesen elmondja azt is, hogy hogyan fogott bele a játék készítésébe. Honnan indult, hogyan csiszolgatta, próbálgatta, mígnem hosszú idő után megszületett a világhírű játék, eredeti nevén: A bűvös kocka. A Kocka összehoz. Különböző korú, nemű, nemzetiségű embereket a világ minden táján, személyesen és virtuális formában is. Videók, versenyek, találkozók születnek miatta. Egy apró kis tárgy, ami rabul ejt, kikapcsol és ugyanúgy játékban tart bárkit, bármilyen élethelyzetben. Kockázás közben mindenki
egyenrangú…és a Kockázást sosem késő elkezdeni!

Bevallom, nekem nem mennek a fejtörők. Nem bírom elviselni azt a feszültséget, amit generálnak. Amint érzem, hogy nem tudom megoldani, hogy nem értem, akkor jön az a zsibbadó érzés, amikor bedobom a törölközőt. És akkor megkönnyebbülök és megyek tovább. Pedig a problémamegoldó képesség fejlesztése pontosan itt kezdődne. Rubik szerint a Kocka megtanít kezelni a feszültséget, és ez alkalmazható az élet minden területén.

A könyv azonban nem csak arról szól, hogy a Kocka mit taníthat nekünk. Rubik Ernő élete is példamutató lehet a számunkra. Bemutatja, hogy a hirtelen jött siker nem kell, hogy megváltoztassa az embert. Számomra az életének egy nagyon lényeges gondolata volt, hogy nem változtatott az életszínvonalán azért, mert több pénze és hírneve lett. Az igényei ugyanazok maradtak a mai napig. Szerintem ez egy nagy kihívás lehet a legtöbb ember számára (köztük persze nekem is), hogy ne szaladjon el velünk a ló, azért mert éppen nagyobb keretből gazdálkodhatunk (akár csak egy kis időre is), hanem mindig megmaradjunk szerénynek és visszafogottnak.

Bevallom, amikor megkaptam a könyvet, nem igazán keltette fel az érdeklődésemet. Viszont most, hogy elolvastam, úgy gondolom, hogy sokat tanultam belőle. Lehet veszek magamnak egy kockát, mert úgy érzem van még hova fejlődnöm…

Győriványi Flóra