Benned melyik istennő lakik? – Teszteld, és ismerd meg jobban önmagadat!

Ugye nem csak én vagyok az, aki kitöltötte már a Milyen krumpli/kenyér lennél teszteket? Kérlek nyugtassatok meg, hogy nem… De mielőtt abbahagynátok az olvasást, a most következő könyv nyomokban igazságot tartalmazhat – legalábbis Jung és a szerző szerint. Bemutatom nektek a Bennünk rejlő istennők című könyvet, amely jungi pszichoanalitikai alapokon nyugvó jellemrajzokat tár elénk, hogy egy picit jobban megismerhessünk önmagunkat. A végén pedig tesztelhettek is, izgi ugye?

A könyvet a jungi pszichoanalitikus, Jean Shinoda Bolen írta, ő dolgozta ki az istennő archetípusokat, amely nagy sikernek örvend napjainkban is. Önismereti csoportok és terápiás ülések kedvelt elemét is képezi. A szerző szerint minden nőben él egy Istennő.

Az archetípusok minden nőben felfedezhetők, fontos női szerepeket jelentenek és irányt szabhatnak a cselekedeteinknek. Amennyiben kitöltjük a tesztet, rájövünk, hogy melyik a bennünk élő domináns istennő, vagyis archetípus, így jobban meg tudjuk ismerni és tudatossá tehetjük szorongásainkat és erősségeinket. Mélylélektani női karakterisztikát mutat be, amely érdekes és szórakoztató, de legfőképp segítségül szolgálhat a visszatérő problémák megoldásánál.

Összesen hét mitológiai nőalakra lehet az archetípusokat osztani, akik három csoportba szerveződnek: 

  1. Az érinthetetlen istennők: Artemisz, Pallasz Athéné és Hesztia. Ők azok, akik megállnak a saját lábukon és az önbecsülésük stabil. 
  2. A sebezhető istennők: Perszephoné, Déméter és Héra. Jellemző rájuk a dependencia igény és identitásuk könnyen függhet más kapcsolatoktól.
  3. Az alkimista istennő: Aphrodité

Általában egy nőben többféle istennő archetípusa is megjelenik, csak eltérő dominancia értékkel. Ahogy érünk és különféle élethelyzetekbe kerülünk, úgy veheti át az egyik istennő a másik vezető szerepét. Tehát minden nőben több istennő él, akik személyiségünk részeit képezik, nincsenek „tiszta” típusok és sorrendjük is változhat. Szóval most egy kis önismereti érdekességre hívlak titeket. Nem kell készpénznek venni, engedd át az információkat a saját szűrődön, legyél nyitott, de kritikus. Állj hozzá játékosan ehhez az önismereti úthoz és ki tudja, lehet, közelebb kerülsz magadhoz.

A tesztet itt elérhetitek – itt az első három dominánsra érdemes figyelni:

http://www.valloagnes.hu/test/view/quiz:Notipusok-bennunk-elo-Istennok

Itt pedig egy részletes leírást találtok:

P.s.: Nekem Déméter, Héra és Artemisz jött ki, nektek vajon mi lesz?

 Tóth-Kuthy Betti

Könyv az atomi szokásokról

Amikor egy hosszú könyvet kevesebb mint egy hétbe telik elolvasni, az számomra elég jó jel. Az Atomi Szokások azonban nem csak „elég jó”, hanem „nagyon jó” könyv, mindenkinek javaslom, hogy sorolja be az “egyszer el kell olvasnom” kategóriába, mielőbb.  

Az önsegítés és az önfejlesztés egy örökös mókuskerék. Könnyű csapdába esni, hogy folyamatosan javítani törekedj az életeden, anélkül, hogy valójában megtennéd: túlságosan leköt, hogy elolvasd az ezzel kapcsolatos összes könyvet. Aztán olykor-olykor előkerül egy könyv ebben a műfajban, amely beváltja az ígéreteket, és óriási értéket nyújt olvasóinak.

A szerző – James Clear – ebben a könyvben igen meggyőző érveket és példákat mutat be mélyreható kutatásaiból, amelyek több területet, például sportot, művészetet, tudományt, üzletet, történelmet stb. felölelnek. Az elvei pedig nagyon praktikusak, jól elegyítve a példákat és néhány elgondolkodtató életfilozófiát is.

A szokások megváltoztatásának 3 szintje van:

  1. Változó eredmények – olyan eredmények, mint a fogyás, 5 km-es futás stb.
  2. Változó folyamat – olyan rendszerek és rutinok kidolgozása, amelyek segítik az embereket a célok elérésében
  3. Az identitás megváltoztatása – bizonyos hiedelmek megváltoztatása, amelyek cselekvéseket hajtanak végre.

A szerző meggyőzően érvel amellett, hogy az emberek általában azzal a céllal indulnak ki, hogy megváltoztassák az eredményeket, ezért nem tudják fenntartani a szokásaikat. Az ötlet az, hogy először az identitás megváltoztatásával kezdjük – nem arról van szó, hogy az emberek mit akarnak elérni, hanem inkább arról, hogy mivé szeretnének válni. Amint az emberek az identitásra összpontosítanak, Clear azt mondja, olyan viselkedéseket fognak alkalmazni, amelyek valószínűleg ennek az identitásnak megfelelnek. A cél tehát nem az 5 km lefutása, hanem az, hogy futóvá váljunk. Ha a hangsúly az identitás megváltoztatásán van, a folyamatban bekövetkezett változások a helyükre kerülnek, ami mindenesetre az eredmények változásához vezet.

A szerző keretei a helyes szokások kialakításában a következők:

  1. Jelzések – triggerek és jelek a környezetben; nyilvánvalóvá kell tenned
  2. Vágyak – motivációk az üldözésre; vonzóvá kell tennie a szokásait
  3. Válasz – az általunk végrehajtott intézkedések; A szokásokat kissé könnyűvé kell tenni, majd fokozatosan meg kell erősíteni, hogy ne váljanak túl nehézzé egy menetben. Az egyszerűvé tétel nem azt jelenti, hogy könnyű dolgok – hanem annyi súrlódást kell eltávolítani, ami a kívánt dolgok megtétele útjában áll.
  4. Jutalom – visszajelzés, a vágyak kielégítése; a szokásokat kielégítővé kell tenni.

A szerző a keretrendszer minden egyes fenti eleméhez gyakorlati tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy milyen részeket lehetne megváltoztatni, hogy ezek az elemek hatékonyak legyenek. Például: a jelzések esetében a szerző olyan szempontokat fed le, mint a hely, az idő, és az is, amit szokás halmozásnak nevez (egy új szokás felhalmozása egy meglévő szokás fölé). Azt is támogatja, hogy vizuális jelzéseket helyezzenek el a terek mentén, hogy a környezet megfelelő legyen a szokások kialakításához. A vágyhoz olyan ötleteket javasol, mint a kísértés-csomagolás (mint például a Netflix nézése közben futópadra). E gyakorlati tanácsok során a szerző jó néhány elgondolkodtató érvet ismertet, amelyekre lehet, hogy igent bólint. Egy fejezetben azt mondja, hogy minden viselkedésnek van egy felszíni szintű vágya és egy mélyebb mögöttes indítéka – a túlélés, az energiatakarékosság, a társadalmi elfogadás, a szaporodás stb. Sok terméket azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy kielégítsék az ilyen veleszületett vágyakat (például: Instagram – nyerje el a társadalmi elfogadottságot). A szokások az ősi vágyak modernkori megoldásai, a régi bűnök új változatai. És miközben ezekbe a szempontokba mélyedik, számos mítoszt is feldúl a szokásképzés körül, például: a szokás elsajátításához a kulcs az ismétlés, nem a tökéletesség.

Érdekessé teszik ezt a könyvet ezek a konkrét megfigyelések és elemzések a történelemből, művészetből vett példákból. A könyv nagy jelentőséget tulajdonít a szokások kialakításának „hogyan”-nak, némi útmutatást adva még a célok megfogalmazásához is (vagy inkább a célok megfogalmazásához). rendszerek). Valójában a szerző megcáfolja a célok gondolatát, de inkább a rendszerekre összpontosít. Azt mondja, hogy agyunk szereti a kihívásokat, de csak akkor, ha a kihívások az optimális nehézségi zónán belül vannak. Olyan kihívás, amely ésszerűen elérhetőnek tűnik, ha az alany erőfeszítéseket tesz.

Míg a szokások kialakítása a könyvek nagy részét képezik, a szerző a szokások fenntartására is kitér. Azt mondja:

„A siker legnagyobb veszélye nem a kudarc, hanem az unalom.

Hajlamosak vagyunk feladni szokásainkat, mert nem okoznak örömet számunkra, miután rutint alakítottunk ki. Újdonságra vágyunk – a rossz szokások függőséget okoznak, mert állandóan újdonságot adnak. Az egyetlen módja annak, hogy naggyá válj, ha beleszeretsz a mindennapi szokásaidba.”

A Könyvajánlót @kedvemma fordította.

Forrás: https://tribuneonlineng.com/review-of-james-clears-atomic-habits/

Könyvajánló – Paulo Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam

Rövidke életem során jó párszor szembe jött velem, a mondás, hogy „Jajj ez tiszta Coelho volt”. Én is használtam ezt a kifejezést, úgy, hogy egy árva sort sem olvastam még tőle. 

Ezen a nyáron azonban rám kiáltott polcunkról a Coelho gyűjteményünk (természetesen brazilul, de most magyarul továbbítom): „Betti, ezen a nyáron olvass végig minket, hidd el, megéri.” Én pedig ahelyett, hogy megrémültem volna a hangtól, leemeltem a polcról az első példányt, ami a kezem ügyébe került: A zarándoklatot. Mikor azzal végeztem, jött a következő: A Zahír, majd ezt követte A Piedra folyó partján ültem és sírtam. Sokat töprengtem, hogy melyiket osszam meg veletek, végül kiválasztottam a legutóbbit.

Coelhot lehet szeretni, utálni, kinevetni, esetleg oltárt építeni neki. Sokan úgy gondolják, hogy tele vannak közhelyekkel a könyvei. (Bár hozzáteszem, a közhelyek valahogyan közhellyé váltak… Szóval sokat mondogatták őket, talán, mert igazságot hordoznak?) Igen, vannak benne ilyesféle gondolatok is, de ugyanakkor tele vannak fantasztikus párbeszédekkel és elgondolkodtató gondolatfelvetésekkel is. Lehet, nem fogtok vele egyetérteni – ez nem is baj. A lényeg, hogy gondolkodásra sarkallnak és egyféle katalizátorként működnek, hogy aztán mindenki meg tudja találni a saját válaszát a kérdésekre. 

Most fejeztem be a Piedra folyó partján ültem és sírtam című regényét. Alapvetően sokak szemöldökét felvonó témáról szól: egy szerzetesről, akinek felbukkan az életében a régi szerelem. Mit tesz vajon? Vissza lehet azon az úton fordulni, amelyen már egyszer elindultunk? Vissza lehet szerezni elvesztett hitünket? Hogyan formál át minket a szerelem?

Íme egyik kedvenc részem (no spoiler, aggodalomra semmi ok!):

„Szerencsétlen, aki nem mer kockáztatni. Lehet, hogy soha nem csalódik, soha nem ábrándul ki, és nem is szenved úgy, mint azok, akik egész életükben egyetlen álmot követnek. De, amikor visszatekint – hiszen mindannyian visszatekintünk -, meghallja, amit a szíve súg: „Mit csináltál azzal a rengeteg csodával, amit Isten elhintett a hétköznapjaidban? Mit csináltál azokkal a talentumokkal, amelyeket rád bízott a Mestered? Elástad mindet egy mély gödörbe, mert féltél, hogy elveszíted őket. Íme hát az örökséged: a bizonyosság, hogy eltékozoltad az életed.” Szerencsétlen, aki hallja ezeket a szavakat. Mert ettől kezdve már ő is hinne a csodákban, életének mágikus pillanatait azonban örökre elveszítette.”

Egy misztikus kalandra invitál minket Coelho minden művében. Az alapvetően spirituális jellegű műveit én személy szerint szeretem a saját szűrőmön átengedni, viszont még ha nem is értek egyet néhány dologban –  fontos gondolatokat ad. Amelyek értéke felbecsülhetetlen.

Tóth-Kuthy Betti

Kép forrása: https://m.blog.hu/az/azolvasasize/postimage/32958049_2233992656611209_511563641842040832_n_1526746212.jpg

 Orosz István: Könyv a tükörben /avagy a megevett tengerészek/

Szerettek kiállításokra járni? Örültök neki, ha nincs tömeg a festmények előtt és van időtök megnézni, elemezni, megfejteni az alkotást? Esetleg továbbgondolni őket? 

Orosz István könyve ezt az élményt adja, azt a pillanatot ragadja meg, amikor elgondolkodsz a miérteken. Miért azt a technikát választotta? Ki szerepel a képen? A szeretője ihlette az arcot vagy édesanyja? Ki volt rá hatással? Miért Edgar Allan Poe könyve szerepel René Magritte: A tiltott másolás festményén? Mik lehetnek az alkotásokban elrejtett festői utalások? 

Ha időnk engedi, megpróbáljuk dekódolni a festő hagyta nyomokat vagy éppen a saját érzéseinket, és gondolatainkat projektáljuk bele az alkotásokba. Néha talán az eredmény megegyezik az alkotóéval, néha csak a műkritikusával, de legtöbbször a kép érzete által indított gondolatfolyam a lényeg. 

Orosz István – a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, író  gondolatfolyamának lehetünk e könyvben az olvasói, ami igazán nagy megtiszteltetés, hiszen széleslátókörűsége egyszerre ébreszti fel a tiszteletet a könyv írója iránt és késztet önmarcangolásra a tudásunk végessége miatt. 

Miközben olvastam, számtalanszor kellett kiegészítenem a tudásomat a gyorskeresés módszerével, kutatás közben pedig elkalandoztam és további információt gyűjtöttem a csak említés szintjén felbukkanó nevekről, tényekről. 

Azt hiszem, Orosz István is ezt tette vagy akarta, hogy ezt tegyék olvasói: ugorjanak bele vele együtt az információfolyamba és hagyják, hogy hasson rájuk a sodrás ereje, míg a véletlen partra nem vet valahol. Jelentem, belekerültem a könyvének sodrásába és így már a partról mondhatom, hogy egy újfajta kíváncsisággal tekintek nem csak a művekre, de az egész világra.

A 103 oldalon kifejtett művészettörténeti értekezés, “nyomozás“ kiindulópontját René Margritte: A tiltott másolás c. festménye adja, de sokkal többet kapunk a könyv által, mint egy átlagos műelemzés. A könyv több szálon fut és azok is elágaznak, képek a képben, képek a tükörben. 

Betekintést nyerhetünk általa a szürrealisták rivalizálásába, egyik fő mecénásuk Edward James életébe, a doppelganger-jelenségbe, Edgar Allan Poe költészetébe vagy épp megtudhatjuk, hogy magyar bajusza volt-e Dalínak. 

Most megállok, mert túl sok mindent kellene még felsorolnom, ezért inkább összegzésbe bocsátkozom: filozófiai, művészettörténeti, pszichológiai és irodalomtörténeti fogalmak között találjuk magunkat a könyv lapjait olvasva és nem akarunk menekülni előlük. Úgy vélem ez az író legnagyobb érdeme.

A  kézirat első olvasója szerint egy interdiszciplinális asszociatív esszé e könyv, én inkább azt a meghatározást társítanám mellé, hogy: kihagyhatatlan olvasmány. Álljatok neki, most! 

Remélem az írásból tükröződik a könyv.

Köszönöm, hogy a Könyv a tükörben-t olvashattam. 

Losteiner Cecília Terézia

Könyvajánló – Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig

Anna elment az orvoshoz egy receptért. Mikor hazaért, döbbenten látta, hogy egy könyv címe szerepel rajta: Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig. Örült, hogy az orvosi recepten egy  krikszkraksz helyett végre kapott egy olvasható útravalót. Nem vagyok orvos, de most én receptre írom fel Nektek az atya önismereti könyvét. 

Pszichológusként talán nem meglepő módon az élet nagyon fontos részének tartom a folyamatos önismeretet. Ez egy út, ami soha nem ér véget. Nincsen olyan, hogy „most aztán teljesen ismerem magamat”. Önmagunk megismerése egy életen át tartó folyamat és ha nincsenek nagyobb elakadásaink és traumáink, akkor az önsegítő könyvek is hasznos társaink lehetnek ezen az utazáson.

Számomra nagyon sokat adtak Pál Feri atya könyvei. Megragadják a valós élet problémáit és közérthető módon igyekeznek rá megoldásokat és gondolatokat találni. A könyvekben fellelhető témakörök szinte mindannyiunkat érintik és nagyon hasznos iránytűként tudnak minket, olvasókat vezetni. Nemrég olvastam A magánytól az összetartozásig című könyvét, amely egyszerűen  ZSE-NI-Á-LIS.  

Mit is találtok benne? Alapvetően a kapcsolatok kérdéskörét öleli fel. A teljesség igénye nélkül olyan témákkal foglalkozik, mint 

  • A társ megtalálásának nehézségei és akadályai
  • A választás, döntés és elköteleződés kérdései
  • Pozitív kommunikáció és konfliktuskezelés
  • A származási család szerepe a párkapcsolatokban
  • A társkapcsolat belső világa és annak fejlődés 

Szívből ajánlom mindenkinek Pál Feri atya összes művét. De tényleg!

Tóth-Kuthy Betti

Borítókép forrása: Pál Feri előadása

10 dolog, amiről mindenképpen beszéljetek egy komoly párkapcsolatban -avagy ajánló a Gyűrű-kúra című könyvhöz

Társas lények vagyunk. Mindannyian szerető baráti, családi kapcsolatokra, és boldog párkapcsolatra vágyunk.

Sok ezer év óta tudjuk, hogy „nem jó az embernek egyedül lenni”, mégis azt látom, hogy ma válságban vannak a házasságok; egyre több a válás, de azok közül is csak kevesen boldogok, akik házasságban élnek.

A párkapcsolatok is tele vannak szomorú játszmákkal, megoldatlan és folyton fájó problémákkal, sokan csak a megszokás miatt nem hagyják el a másikat. A párkeresés sem egyszerűbb: rengetegen vannak olyanok, akik már évek óta nem találnak társat maguk mellé, hiába próbálkoznak. 

Vajon mi lehet a megoldás? Miért van az, hogy míg sok házasság kudarccal végződik, vannak olyan kapcsolatok is, amik jól és boldogan működnek hosszú évtizedeken át? Mi lehet a titok, ha van egyáltalán? A jó hír az, hogy szerte a világon számos pszichológus is feltette már ezeket a kérdéseket, nem kevés eredménnyel. Ezen tapasztalatokat, nemzetközi tudást és saját párterápiás munkájának eredményeit pedig Dr. Mihalec Gábor összesítette Gyűrű-kúra című könyvében. A magyar pár- és családterapeuta könnyen érthető, olvasmányos formában ír azokról a témákról, amelyeken -a kutatások szerint- áll vagy bukik a kapcsolat sikeressége. Az egyes fejezetek végén pedig kérdésekkel segíti az adott téma végiggondolását. 

És most lássuk, hogy mi is az a 10 dolog, amiről mindenképpen érdemes beszélnie azoknak, akik hosszú, boldog házasságra vágynak. (A párok mellett ajánlom ezek végiggondolását azoknak is, akik még keresik a társukat, hiszen fontos, új szempontokra világíthat rá a könyv, valamint a jó párkapcsolathoz elengedhetetlen önismeretben is segít.)

  1. A kapcsolat célja

Az első fejezetben megismerhetjük az intimitás-szenvedély-elköteleződés fontosságát, ledönthetünk olyan sztereotípiákat, amelyek gátolják a jó kapcsolat kialakulását (például „ha igazán szeret a társam, akkor mindig kitalálja mire vágyom anélkül, hogy kérnem kéne”), és megtanulhatjuk, hogy hogyan váljunk énből mivé. 

  1. Kommunikáció

A második fejezetben megismerhetjük a kommunikáció alapvető működését, típusait, szintjeit, a kapcsolatunkra való hatását, ezáltal közelebb kerülve ahhoz, hogy hogyan is kell szeretettel kommunikálni egymással. 

  1. Konfliktuskezelés

A harmadik fejezetben a konfliktuskezelés alapjaiba nyerhetünk betekintést, és arról gondolkodhatunk közösen, hogy hogyan lehet jól veszekedni, konfliktusokat megoldani, és megbocsátani. 

  1. Pénzkezelés

Talán nem is gondolnánk, hogy a pénzügyek és a pénzhez való viszony milyen meghatározó a párkapcsolat sikerességének szempontjából. Mihalec Gábor azonban rávilágít erre a fontos témára, és segít eligazodni a házassági pénzügyek ügyes-bajos útvesztőjében. 

  1. Szexualitás

Ebben a fejezetben megismerhetjük a férfi-női szexuális különbségeket, az együttlétek szakaszait, a különböző fogamzásgátlási módszereket és beszélgethetünk a féltékenységről és a hűtlenségről is. A segítő kérdések mentén pedig jobban megismerhetjük saját és párunk szükségleteit.

  1. Gyermekvállalás

A hatodik fejezetben ahhoz kapunk fontos szempontokat, hogy felmérjük, mikor állunk készen a szülővé válásra és eldöntsük azt, hogy hány gyereket vállaljunk. Megismerhetjük, hogy milyen hatással van a házasságra a gyermekvállalás, milyen szülői stílusok vannak, és megtalálhatjuk a közös nevezőt ezek tekintetében.

  1. Szabadidő

A hetedik fejezetben ahhoz kapunk szempontokat, hogy hogyan, mi alapján töltsük együtt szabadidőnket, és hogyan teremtsük meg még sok év után is a közös minőségi időt. 

  1. Családi kapcsolatok

A nyolcadik fejezet rávilágít a minket körülvevő család fontosságára, hisz nemcsak egymással kötünk szövetséget, hanem a párunk családjával is. A fejezet segítséget nyújt nekünk abban, hogy hogyan váljunk meg gyermeki szerepünktől és alkossunk egy új családot párunkkal. 

  1. Szerepek

A kilencedik fejezet a „ki az úr a háznál” izgalmas kérdéskörével foglalkozik, és segít nekünk kialakítani új családi szerepeinket. 

  1. Lelkiség 

Az utolsó fejezetben a házasság spirituális dimenzióiról és a közös értékrend fontosságáról olvashatunk, és a kérdések mentén kapcsolatunk egy újabb aspektusát ismerhetjük meg. 

Nem állítom, hogy a könyv minden részletre kiterjedően beszél az egyes témákról -hiszen mindegyikről szakirodalmak százai íródtak már-, azonban felhívja a figyelmet a jó házasság szempontjából fontos tényezőkre és arra, hogy ezekről bizony beszélgetni kell. Azoknak pedig, akik a könyv elolvasása után kedvük támad még jobban elmélyíteni ismereteiket, szeretettel ajánlom a magyar pár- és családterapeuta előadásait (melyek közül számos elérhető ingyenesen is) és további szakirodalmak elolvasását az egyes témákban. 

Személyes tapasztalatom és véleményem, hogy Mihalec Gábor könyvével kiváló sorvezetőt ad mindazoknak, akik a kapcsolatok viharos világában az egy életen át tartó, kiteljesedett szerelemért tudatosan tenni szeretnének. 

Gergely-Papfalvy Bori Janka

Kép forrása: vasarnap.hu

A férfi, aki kétszer halt meg

Nem sűrűn fordul elő, hogy egy könyv első részét követően egy héten belül elolvassam a folytatást is és mindkettőről könyvajánlót írjak! Leginkább azért, mert két regény megjelenése között általában legalább egy évnek el kell telnie, de szerencsére erre a vonatra én már akkor pattantam fel, amikor bőven megjelentek, ezért nem kellett egy percig sem várakoznom. Nem úgy, mint a harmadik résznél, ami majd ősszel érkezik, pedig legszívesebben a hétvégén olvasnám is. 

Az első könyv lezárultát követő csütörtökön újra együtt a nyomozóklub. Elizabeth levelet kapott egy régi kollégájától, aki fontos szereplő volt a nő életében. A férfi most a segítségét kéri egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyben ellopott gyémántok és egy rettegett maffiafőnök is szerepel, és ami miatt veszélyben forog az élete. Miközben egyre nő a halottak száma, Elizabeth csatasorba állítja Joyce-t, Ibrahimot és Ront a kíméletlen gyilkos utáni hajszában és ha még a gyémántokat is megtalálnák, az lenne csak az igazi ráadás. Ezúttal azonban egy olyan ellenséggel néznek szembe, akinek nem jelentene különösebb gondot eltenni négy öregembert az útból. A kérdés az, vajon képes lesz a csütörtöki nyomozóklub elkapni a gyilkost, mielőtt ő kapná el Elizabethéket? 

Annyira a szívemhez nőtt az első könyv, hogy máris vettem le a polcról a másodikat, mert nem bírtam elszakadni a nagy négyestől. Ezt a részt még gyorsabban ledaráltam, mint az elsőt. A krimiszál ezúttal személyes, ezért a kedvenc nyugdíjasaim nem csak hobbiból, hanem belső „kényszerből” is nyomoznak. Sok minden kiderül a legrejtélyesebb főszereplő múltjáról, amiből nem fogok semmit sem elárulni, mert olyan hatalmas spoiler, hogy az első részből felmerült kérdéseket is helyreteszi. 

A szereplőket persze sokkal jobban megismerjük, továbbra is karakteresek, kitartóak és erősek, azonban a hibáik, nehézségeik is előtérbe kerülnek ebben a részben.

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a négyes egyik tagja egy majd’ 50 éven át praktizáló pszichiáter, s ebben a részben bizony szükség van a szakértelmére: néhány szereplő akaratereje alatt mélyen gyökerező fájdalmak szunnyadnak. A nyomozóklub tagjai mindazonáltal nem félnek belevágni az újba, az ismeretlenbe, s ezúttal is egyenlő arányban keveredik a krimi szál és a négy nyugdíjas rácsodálkozása a XXI. századra, megtörténik például első találkozásuk az Instagrammal. 

Fordulatos, izgalmas történet tele sziporkázóan szellemes párbeszédekkel és szeretnivaló figurákkal, akik imádják, ha zajlik körülöttük az élet. És ami a legfontosabb: arany szívük van. A barátságuk, a szerelmük mindennél többet ér, még akkor is, ha ezúttal önmagukat kell legyőzniük…

@kedvemma

Kép forrása: Index

A csütörtöki nyomozóklub

Egy békés nyugdíjasotthonban négy valószínűtlen barát minden csütörtökön összeül, hogy megoldatlan gyilkosságokról beszélgessenek. S bár Elizabeth, Joyce, Ibrahim és Ron már a nyolcvanhoz közelítenek, van még pár trükk a tarsolyukban, a saját szokatlan eszközeikkel nagyon könnyen megkedveltetik magukat az olvasóval. 

A szereplők imádnivaló nyugdíjasok, hihetetlen élettapasztalattal maguk mögött, akik párhuzamosan küzdenek az öregedés elfogadásával, szeretteik elvesztésével és a gyilkos(ok?) elfogásával. Hiszen amikor hirtelen kegyetlen gyilkosságok történnek a saját otthonukban, a szórakozásból összeülő csütörtöki nyomozóklub egy aktív nyomozás kellős közepén találja magát és kénytelen a rendőrséggel együttműködni.

A történet kellemesen csordogál, a szereplőket gyorsan meg lehet kedvelni, miközben jól szórakozunk és könnyen odaképzeljük magunkat közéjük. Ahogy annak lennie kell, fejezetről fejezetre derül ki valami, amitől azt hinnénk, egy szál megoldódott, de nem! Még kuszább lesz az egész történet és csak a legvégén derül fény a teljes igazságra.

Ha nem krimiként tekintek erre a könyvre, akkor telitalálat! Nekem így is az volt, mert nem szeretek se horrort nézni, se lélekszaggató könyvet olvasni. Ám mielőtt valaki leveszi a könyvespolcról, meg kell említeni, hogy ne egy véres krimire számítson. Noha itt is van gyilkosság, feszültséggel és fordulatokkal teli nyomozás, kaland meg izgalom, még ezek is olyan… kedvesen történnek. A múltbéli titkos események megmutatják a jelenbeli rejtélyek okát – sokszor gondoltam magamban, hogy tulajdonképpen megértem, ki miért tette, amit tett. Így fordulhatott elő az, hogy néha együtt nevettem a szereplőkkel, máskor pedig sóhajtoztam szívszaggató vallomásaikon.

Richard Osman mesterien játszik az olvasó érzéseivel, hiszen ebben a történetben a klasszikus értelemben vett nyomozás inkább mellékszál, főszerepet a sorok között megbúvó, mély lélektani mondanivaló kap.

Az a fajta, amely után az ember elgondolkodik és átértékeli kicsit magában a saját miértjeit. 

Élveztem ebben a nyugdíjas közösségben lakni pár hétig, pedig még elég messze vagyok tőle!

A könyvből második rész is készült (hamarosan olvasom is), a harmadik rész ősszel várható, ha pedig valakit még eddig se sikerült volna meggyőznöm, a csütörtöki nyomozóklub filmjogait Steven Spielberg vette meg. 

@kedvemma

A kép forrása: 168 Óra

#jóéjtpuszi könyvajánló, avagy modern tanúságtétel egy kortárs költő versein keresztül

Nem olvasok gyakran kortárs műveket. Különösen kortárs verseket nem. Az én ízlésemnek túl elvont vagy naturalisztikus a legtöbb.

Lackfi János verseskötetét se vettem volna meg csak úgy, ha szembejön velem a Libriben. Nem, Lackfi egy facebook poszton keresztül szólított meg. 

Elolvastam a facebookon megosztott verset, aminek a végére oda volt biggyesztve, hogy #jóéjtpuszi. Akkor még nem is értettem, hogy az mi, csak azt értettem, hogy megkönnyeztem a verset. Na, ilyen is rég volt. Bekövettem a költő oldalát. Azóta megvettem a #jóéjtpuszi verseskötetet és most könyvajánlót írok róla. 

Mivel is fogott meg? A lehető legemberibb módon ír a keresztény hitéről. Emberként, aki esendő, aki próbálja megérteni az Istent, aki tele van kérdésekkel. Modern nyelvezet, néhol provokatív, máshol ironikus stílus. Helyenként számonkéri Istent, aztán kijavítja saját magát. Bevonul Jézussal Jeruzsálembe, majd a többi apostollal vetekedik, hogy ki áll később a jobbján. Kiszámolja Istennel, hány miatyánk elmondása jelenti a belépőt a mennyországba. Elmondja, mennyire könnyű hinni. És mennyire nehéz hinni. 

A provokatív stílus ellenére a legmélyebb szeretettel ír Jézusról, a legnagyobb odaadással és tisztelettel a Jóistenről. Az irónia és a mély hit tökéletes kombinációjával a kortárs költő elérhetővé teszi a kereszténységet, kézzelfoghatóvá a bibliai szövegeket, közelivé az Istent. Igazi modern tanúságtétel.

Őszinte, humoros és olykor könnyekre fakasztó Lackfi verses gyűjteménye, mely az esti, lefekvés előtt posztolt facebook bejegyzéseket fogja össze. 

Könnyen érthető, egyszerű szövegek, melyek azonban minden újraolvasással valami újat képesek megnyitni előttünk. Olvasd, ha csak van 2 perced egy rövid szösszenetre és olvasd, ha órákon keresztül bele akarsz mélyedni Lackfi eszmefuttatásaiba. Olvasd, ha jó az istenkapcsolatod, ha csak keresed az Istent, vagy ha fogalmad sincs arról, ki Ő. 

Ha pedig van kedvenc Lackfi versed, küldd el nekünk!  Itt az én egyik kedvencem: 

Gyümölcs

Azt mondta,
Uram, ezt a gyümölcsdolgot
majdnem elszúrtam,
tudom, hogy nem szabad megkóstolni,
és még csak nem is azt mondtad,
hogy egyről szabad enni,
az összes többiről pedig nem,
csak tudod, iszonyú kíváncsi 
természetű vagyok,
rettentően izgat az az egy,
de téged megbántani 
semmiképp nem akarlak,
fontosabb vagy bármilyen gyümölcsnél,
nem lehetne valahogy együtt 
kipróbálni a dolgot?
Ha nem, hát nem,
azt is elfogadom.
Ja, nem.
Azt mondta,
micsoda, milyen gyümölcs?
Fogalmam sincs, nem láttam semmit,
nem hallottam semmit,
elutaztam, beteg voltam, meghaltam.
Mit tudom én, Uram,
az asszony volt, a kígyó volt,
a szomszéd volt, a sarki fűszeres! 
Én tuti nem!
Hogy mi ez a maskara rajtam?
Nem láttál még szmokingot?
Ugyan, dehogy a szégyen,
ezt eleganciának hívják.
Persze hogy észrevettem a táblát:
NUDISTA STRAND,
csak nem gondoltam,
hogy kötelező a dress code.
Hehe. Vicces.
Ja, nem hehe.
Úgy látom, nem vicces.
Nem vagy ma humorodnál, Uram.

Lackfi János

Kocsis Krisztina

Borítókép: jobbadni.hu

Mariana Leky: Amit csak a szívével lát az ember

A regény olyan, mint egy felnőtt tanmese. Könnyed, lágy, hangulatos és tanító jellegű. A regény cselekménye egy kis német falucskában játszódik, ahol úgy tűnik, hogy az élet egyhangúan és monoton hangnemben folydogál.

De ha górcső alá vesszük a falucska szereplőit, akkor egyből vibráló személyekké válnak, akik mindannyian próbálnak több-kevesebb sikerrel megküzdeni az élet különböző oldalaival és feladataival.

Selma, a hetvenéves idős asszony, aki meghatározó szerepet tölt be a falu életének alakulásában, a regény központi szereplője. Sokan félnek és tartanak tőle, ugyanis valahányszor Selma egy okapival álmodik, az mindig azt jelenti, hogy valaki 24 órán belül meg fog halni a faluban.

Legtöbben a faluban azt se tudják, hogy néz ki egy okapi, de egy biztos, hogy mindannyian hisznek Selma álmában és abban, hogy ő a halál hírnöke.

„Az okapi egy fura állat, ami az őserdőben él…ő a legnagyobb testű utoljára felfedezett emlős. Olyan mintha egy zebra, egy tapír, egy őz, egy egér és egy zsiráf keveréke lenne.”

Eleinte viccesnek és hihetetlennek tűnt ez a megfogalmazás, de utána néztem és tényleg létezik ilyen állat, és valóban úgy néz ki, mint ahogy azt a könyvben olvashatjuk.

A könyv onnantól kezd igazán érdekessé válni, mikor is a falu lakói értesülnek Selma álmáról, és ez az álom elkezdi befolyásolni életüket és cselekedeteiket. Egyesek egyenesen vágynak a halálra és mindent szépen elkészítenek, hogy kellően tudjanak találkozni a halállal. Mások állandó készenléti állapotban vannak és valósággal rettegnek ennek bekövetkeztétől.

Érdekes megfigyelni azt, hogy a falu lakói csak akkor kezdenek el cselekedni, mikor szembesülnek azzal, hogy milyen törékeny és véges is az élet.

Addig hiába van előttük mindaz, ami esetleg a boldogulásukat, a szabadságukat vagy épp a szerelmüket jelentené, mindaddig nem veszik ezt észre, míg a halál a küszöbükön nem áll.

Ettől hirtelen felélednek a falu lakói, ugyanis egyébként monoton és egyhangú életük, hirtelen varázslatossá és dinamikussá válik. Titkok kerülnek felszínre, régi álmok és tervek válnak valóvá, valamint titkolt érzelmek utat törnek maguknak.

Egészen lenyűgöző belelátni ezeknek az embereknek a lelki világukba, mély emberi érzelmeket megismerni, valamint velük együtt ünnepelni a barátságot, a szeretetet és a szerelmet.

Ajánló forrása: https://konyvmoly.com/kevesbe-ismert-konyv-amit-erdemes-elolvasni/