Cooper kör közben köttetnek az életre szóló barátságok

 Vége volt a Coopernek, jártuk a köröket, beszélgettünk. Barátságról, szerelemről, szülőkről, a twilightról, meg, hogy az új lánynak milyen szép, kék színű a szeme. Az új fiúk milyen magasak, az egyik tejfelszőke hajú. Nem akartunk futni, de muszáj volt, átbeszéltük a matek példát, mert feleltünk a következő órán. Együtt töltöttük az összes napot. Pajtások voltunk, írhattak volna belőlünk regényt is, Pál utcai fiúk -csak vegyesen – fiúk és lányok. 

Holnap ballagás. Még körbetelefonáltunk, nem hittük el, hogy ennyi év után eljött. Nyolc év együtt, testvérekké váltunk. A pódiumon voltam, láttam mindegyikőjüket, könnyek csillogtak a szememben, nekik mondtam a verset, csakis nekik, az osztálytársaimnak. Gimis barátságok, úgyis vége lesz, mondták a nagyok. Majd ha felnőttök, megtudjátok. Nem lesz már időtök egymásra, eltévelyedtek, más irányba folytatjátok. 

A mentolos cigi illata megcsapott a buli előterében. Fröccsöt ittunk a nyári éjszakában. Milyen furcsa, új városban együtt, új baráti társaságok. Sorra jött a bemutatás, ismerkedés, eddig nem ismert szálak. Jófejek ezek a srácok, de a vállam felett hátranéztem, ugye még itt vagytok, régi jó barátok?

Fehér ruha, csillogás, bugyborékolt a pezsgő a tálcán. Házasodnak, szépen sorban és én ott állok mögöttük. Fogom az uszályát, selymes csipke, olyan, amit a pinteresten mutatott 12.-ben. Bordó a csokornyakkendője, illik a mennyasszony csokrához, elmorzsolok érte egy imát, mindig ilyen feleségről álmodott. Kezdődik a dínomdánom, megállok a háttérben, csendben, az árnyékban és eszembe jut a Cooper, a futó körök, amiket úgy utáltunk. Szerelmek, a kék szemű lány és a twilight folytatása, elmegy az élet mellettünk és sosincs megállása. 

Harmadik hónap, most már elmesélhetik a jó hírt, most már hivatalos. A nevét is tudják már, a boldogságtól kicsordul a szívük. El se hiszed, nem igaz? Még csak most voltunk gyerekek! Nem tudom, mit mondjak, talán azt, hogy gratulálok? Nem tudom megmutatni a szeretetet, ami szívemben van, azt az örömet, csodálatot.

Az élettel jön a halál. Itt vagyunk mind feketében, fogjuk a vállát, együtt vagyunk. Újra együtt, boldogság után szomorúságban. Mily gyors az élet körforgása, elerednek a könnyek, messze hallatszik a zokogásuk. Nem engedjük el, támaszt ajánlunk. 

Temetések, esküvők, babavárók, ballagások. Együtt éljük az életet, minden fontos pillanatot. Tizenkétévesen, ott kezdődött minden, a vöröstéglás iskolában. A jó Istentől kaptam a Cooper kör közben: egy csapat, életre szóló jó barátot. 

Demjén Dorottya

Miből élj az egyetemen?

2017-ben kezdtem az egyetemet és őszintén nem sok esély volt arra, hogy otthonról támogatni tudják a tanulmányaimat. Mindezek mellett pedig már 3 évesen is az volt a jelmondatom, hogy „baba egyedül”, tehát számomra is az volt a cél, hogy minél előbb önálló legyek. Sok utánajárás, végtelen adminisztrációs folyamatok után sikerült teljesen függetlenednem anyagilag, úgy, hogy első féléves egyetemista voltam. Arra gondoltam, hogy csokorba gyűjtöm az általam talált opciókat pro és kontra véleményekkel, így nektek, kedves gólyák, már csak az lesz a dolgotok, hogy az adminisztrációs munkákat elvégezzétek. Sok sikert!

Diákmunka

Az első opció természetesen a diákmunka. Én is belevágtam rögtön októberben és nagyjából heti 20 órában dolgoztam, leginkább adminisztrációs feladatokat láttam el. Ezt elsősorban azoknak ajánlom, akik könnyen össze tudják egyeztetni a szakukkal, valamint a munka NEM MEGY A TANULÁS ROVÁSÁRA. Ez nagyon fontos, tehát az vágjon bele, akinek belefér. Diákmunkák esetében érdemes felkeresni különböző diákszövetkezeteket (Y–diák, Fürgediák, Eudiák). Ez nagyjából 60-80 ezer Ft bevételt jelenthet havonta.

Babysitterkedés

Külön  kiemelném a babysitterkedést, ezen hirdetések felkutatására különböző erre megalakult Facebook csoportokat ajánlok. Konkrét összeget nem tudok mondani, mert függ a bérezéstől, az órák  és a gyerekek számától is, de szép zsebpénzt lehet ezáltal is összegyűjteni.

Szociális támogatás

A harmadik opció a szociális támogatás igénylése az egyetemtől. FONTOS, hogy ezt csak azok vehetik igénybe, akik állami ösztöndíjas képzésre nyertek felvételt. Külön szeretném kiemelni, hogy ez az, amely a legtöbb adminisztrációs folyamattal jár, pont ezért sokan bele sem vágnak, valamint azért, mert „ők úgysem kapnának semmit”. Igen, vannak olyan életkörülmények, amikor valakit úgy ítélnek meg, hogy erre nem jogosult, de mindenképp érdemes alaposan átnyálazni az összes fellelhető, ezzel kapcsolatos információt, mivel rengeteg kiskapu rejlik a sorok között. 

Tanulmányi ösztöndíj

Itt is kiemelném, hogy csak az (állami) ösztöndíjasok részesülhetnek benne, de ők bármilyen dokumentációs folyamatok nélkül megkapják. Tehát nincs semmi dolgod ezzel. Kivéve persze egyet: TANULNI! Ez ugyanis egy bizonyos átlag felett jár csak. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy ez általában nem egy egetrengető összeg, viszont havi rendszerességgel kapod. Nagyjából havi 10-30 ezer Ft között mozog.

Extra ösztöndíjak

Különböző más ösztöndíjak: a kar oldalán érdemes kutakodni utánuk, általában ezeket össze szokták gyűjteni és írnak is pár gondolatot róluk valamint még érdemes különböző szervezetek oldalán is keresgélni. Ilyen ösztöndíjak például a Bursa Hungarica ösztöndíj, vagy a Szent Imre ösztöndíj.

Tudományos, kutatói ösztöndíjak: elsőéveseknek nem ajánlom, mivel még lehet nem alakult ki bennetek, hogy pontosan mit kutatnátok. Itt is elsősorban szervezetek és a kar holnapján kezdjetek keresni. Ezeknek az ösztöndíjaknak az előnye, hogy jelentős összegekről van szó, de meg is követeli cserébe a munkát. Valamint még az előnyök közé sorolnám, hogy ha jól sikerül, akár publikáció is követheti. A hátránya, hogy ténylegesen pár hónapot a kutatói munkára kell áldozni, olyan, mintha írnál egy kisebb szakdolgozatot. 

Ivanova Patrícia

Egyetemistából – dolgozó nő, avagy felkészülni, életszakaszt váltunk!

Sokszor azt gondolnánk, hogy ha legyőzünk egy előttünk álló kihívást, utána minden könnyebb lesz. De, igazából semmi sem lesz könnyebb, csak más!

Nekem diploma után belecsöppeni a dolgos mindennapokba egy abszolút új élményt jelentett. Főleg, hogy a klasszikus, kötött 8 órás munkaidőben tevékenykedek hétfőtől péntekig.

Rögtön ide be kell kapcsolnom, hogy bár sokszor elhangzik olyasmi, hogy „jajj, túlgondoljátok ezt a pályaválasztást” meg nem kell rágörcsölni, de azért… Egy végigdolgozott hét után, két nap pihenést követően (ami csak néha pihentető) tényleg szeretned kell azt, amit csinálsz, hogy hétfőn kedved legyen megjelenni a munkahelyed bejáratánál.

Nagyon jó érzés, hogy végre a választott szakmámban dolgozhatok, de ettől számomra is meglepő módon felborult a prioritások sorrendje. Valahogy úgy képzeltem el, hogy majd dolgozni kezdek, és minden más megy tovább a maga medrében… Hááááttt…. neeeem. A nyolcórás munka fárasztó. Ezzel számolni kell. Még akkor is, ha világéletedben egy super(wo)man voltál, szinte mindig mindent megoldottál, egyszerre tíz dologgal balanszíroztál, és közben Te magad voltál a Lelki Béke.

Most ez azért más lesz. Egy különleges életszakasz az, amikor elkezdünk a hivatásunkban dolgozni. Ugyanakkor, tudnunk kell a határainkat ebben az időszakban is. Például, tudnunk kell kommunikálni a külvilág felé, hogy most az életünk kicsit megváltozott, más terhelés alatt vagyunk, mint eddig. Ez normális, bele lehet edződni, de el kell fogadni, hogy nem tudunk mindent ugyanúgy folytatni, hiába szeretnénk. Meg kell tanulni, szomorú vagy sem, priorizálni, hogy mire szánjuk  a szabadidőnket, és mire a kincset érő hétvégéket, hogy tényleg ne mi kerüljünk a sorrend végére.

Azt mondják, a munkának jellemformáló ereje van, és némi idő eltelte után, ennek igazat kell adjak. Sokkal felelősségteljesebbé tud tenni, ezáltal pedig érettebbé, hogy van valami, amit rád bíztak, és azt a lehető legjobb tudásod szerint teljesítened kell. A teljesítményeddel befolyásolhatod mások munkáját, esetemben pedig, mások egészségét és jóllétét. Ez az újfajta szemszög felnőtt gondolkodásmódot igényel, de miután helyt állsz, nagyon jól építi az önbizalmadat, sőt, az önbecsülésed is, hogy képes vagy rá.

És hogy mit adhat még ezek mellé a munka világa?

Talán azt az érzést, hogy egy hétvége után is örömmel tudunk várni egy hétfőt.

Hornisch Aliz

Szakajánló – lengyel szak PPKE

Kedves Felvételizők!

Lehet akad köztetek olyan, aki még most is bizonytalan és ez teljesen érthető. Én a felvételi jelentkezések leadása előtt hoztam egy egészen merész döntést, amit sokan még a közvetlen környezetemben sem értettek. Az utolsó pillanatban megjelöltem első helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a lengyel szakot. A meghökkenést leginkább az váltotta ki, hogy különösebb kapcsolatom nem volt a lengyel nyelvvel, mindössze korábban már tanultam más szláv nyelvet és részt vettem 2016-ban az Ifjúsági Világtalálkozón Krakkóban, ahol a saját bőrömön tapasztaltam meg a lengyelek magyarok iránt tanúsított feltételnélküli szeretetét.

Négy év telt el azóta és kiderült, hogy életem egyik legjobb döntését hoztam meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy mind a mai napig nagyon szeretek egyetemre járni, mindig feltöltenek az óráim és élvezem minden percét annak, hogy polonista lehetek! Ez leginkább azért lehet, mert olyat tanulok, amiben minden nap örömömet lelem és ezt egy barátságos közegben tehetem. Egyetemistákként, fiatalokként, akik épp bontogatjuk a szárnyainkat a világban és tele vagyunk kétségekkel, kérdőjelekkel kifejezetten fontos, hogy egy olyan közegben fejlődjünk, ahol megkapjuk a megfelelő szaktudáson túl a támogatást is. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a tanáraink, nem csak tudják a nevünket, de azzal is tisztában vannak, hogy mire vagyunk képesek és állandóan a segítségünkre vannak a bizonytalanságainkban. 

A Pázmányon a lengyel szak attól különleges, hogy ez nem egy egyszerű nyelvi szak, ahol csak nyelvet tanulunk. Egyaránt foglalkozunk kultúrával, történelemmel, irodalommal ráadásul mindezt tágabb kontextusban is vizsgáljuk. Az itt töltött évek során nem csak Lengyelországot sikerül megismernünk, hanem nagy rálátást szerezhetünk az egész régióra, valamint a lengyel-magyar kapcsolatokra, mely az elmúlt évek során soha nem látott sikernek örvend. Mindezeket első kézből kapjuk, ugyanis oktatóink elismert műfordítók és a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok kiemelkedő tagjai is. Ez által már az egyetem első évétől lehetőségünk van részt venni kulturális eseményeken, konferenciákon, tanulmányutakon és külföldi részképzéseken is. 

Hálás vagyok, hogy ennek a részese lehetek. 

Neked kedves Felvételiző, azt kívánom, hogy találd meg azt a szakot, amiben legalább ilyen örömödet leled, mert akkor mindenki meghökkenésére elmondhatod, hogy te is boldog egyetemista vagy!

Ivanova Patrícia
PPKE, lengyel MA

Fotó: Unsplash