Gondolatkísérlet, avagy mit tennék, ha Magyarországon lenne háború…

Puskát ragadnék és a szeme közé lőnék az első „idegennek”, mint a Counter-Strike-ban, bumm, headshot? Nem. 

Odamennék, lengetném a kezem egy fehér zászlóval, kockáztatva, hogy megöl és Google- fordítóval elmagyaráznám neki, hogy a háború az rossz? Lehet. 

Megvédeném a családom? Egészen biztos. Ha teátrálisan akarnék őszinte lenni, akkor azt mondanám, hogy az életem árán is. 

Elmenekülnék? Lehet. 

Nem magamra bíznám egy állam hadseregének vezetését a pacifista jellemvonásom miatt? Szerencsére más se bízna rám ilyesmiket, az már a végszükség állapota lenne bárhol a világon…

Keresném a miérteket, az okokat, a magyarázatokat? Igen.

Lenne időm gondolkodni ezeken? Nem. 

Itt ülök.  Most még megtehetem mindezt.  Nem bunkerben, nem óvóhelyen, nem háborúban, nem csatában, nem síró és kétségbeesett emberek között, nem a házamat elhagyva, nem menekülve, nem ottragadva, nem ottmaradva vagyok.

Vagyok. Hálás lehetek, hogy az egyetlen megküzdési stratégiámat a szomszédban háború van, akár kaphatunk egy atomot kérdéskörében kell kitalálnom. Valami változott bennem az orosz-ukrán háború kitörése óta, elértéktelenedett valahogy minden, a jövőbeli kilátások a forinttal együtt zuhantak be a jelen örvényébe.  

Hiába ismerem a történelem periodikusságát, akár gazdaságilag, lásd: Kondratyjev-ciklus, akár Madách Az ember tragédiájából, akár Bibliából /Nincs új a nap alatt. /, akár Apukám elbeszéléseiből, mégis olyan, mintha az elmúlt 5 évben a kiszámítható kiszámíthatatlanná vált volna. Érett egy jó kis járvány a spanyolnátha után, de ki gondolta volna, hogy a világ kap egy közös problémát a nyakába, a globális környezeti problémákon felül?  Nem számítottam sem a videóórákra, sem a home office-ra, sem arra, hogy a karantén és a maszkok világában fogok időt tölteni. Nem gondoltam volna arra, hogy a lakáshiteltörlesztőrészletek számolgatása helyett infláción, az árupiac felborulása miatti drágulásokon fogok gondolkodni, a műtrágya-előállítás gázár-függőségén vagy gabona-exporttilalmon, amikor végigsétálok egy áruházban. 

Nem gondoltam volna, hogy ennyi változó lesz az életem egyenletében. 

Nem gondoltam volna, hogy változókat nem választhatom ki. 

Nem gondoltam volna, hogy a szükség fogja az embereket újra Változatlanhoz vezetni. 

Mit tennék, ha Magyarországon háború lenne?  Bízom benne, hogy imádkoznék. 

Losteiner Cecília Terézia

Borítókép forrása: healthyplace.com

“A határon láttam a menekülő anyukákat, síró gyerekekkel, egy bőrönddel”-interjú Kárpátaljáról származó szerkesztőségi tagunkkal

Egyik szerkesztőségi tagunk Kárpátaljáról költözött Budapestre jó pár évvel ezelőtt, ám családja, gyökerei még mindig szorosan odakötik. Milyen érzés lehet, ha a szülőföldödön háború van? Ha hátra maradnak a rokonaid? Patríciát most Dorottya kérdezte az égető helyzetről.

Mint sok más kárpátaljai magyarnak, neked is nagyon nehezek lehettek az elmúlt napok. Mi az, ami reményt ad?

Szerintem mindenki számára nehéz most ez a helyzet. Folyamatosan a híreket követem, de közben az élet meg nem állt meg, nehéz így dolgozni, tanulni, haladni a mindennapi dolgokkal, összességében iszonyatosan nehéz fókuszálni. Közben van bennem egy más jellegű belső feszültség is. Egyszerre fáj borzalmasan a szívem azért, ami történik, az áldozatokért, a menekültekért, az otthon ragadottakért. Számomra semmilyen mentség nincs a vérontásra. Ugyanakkor ott van bennem az a fájdalom és harag is, azért, amit a kárpátaljai magyar kisebbségnek kellett átélnie. Például az ukrán nyelvtörvény egy cseppet sem rázta meg Európát… de erről egy ilyen helyzetben talán beszélni sem szabad. Mindenesetre az imádság sok erőt ad, ezt teszem, de szívem szerint a határnál segíteném a menekülteket. 

A rokonaid hogy vannak? Mit mesélnek, milyen náluk a helyzet?

Miután kicsit leülepedett bennem a nagy információs áradatban a háború, akkor rajzolódott ki bennem, hogy pontosan mi történik. A második napon lefekvés után tíz perccel arra riadtam, hogy megfulladok. Akkor jöttem rá, hogy addig nem leszek nyugodt, amíg a családom többi tagja – akik Kárpátalján élnek – nem lesznek mellettem, biztonságban. Így végül vasárnap útnak indultam Kárpátaljára, abban bízva, hogy velem jönnek. De nem így lett. Cserébe megtapasztaltam, hogy elég békés még Ungváron a helyzet és ez kisebb megnyugvást adott nekem. A határon viszont láttam a menekülő anyukákat, síró gyerekekkel, egy bőrönddel, amibe próbálták beszuszakolni az egész életüket. A család, akiket elhoztunk Budapestre a határtól három napja voltak úton kicsi gyerekkel. Útközben pedig arról meséltek, hogy a házukat is találat érte. Ésszel fel sem lehet fogni milyen lelkiállapotban vannak. 

Hogyan tudnak az emberek leginkább segíteni? Nemcsak anyagilag, de lelkileg?

Őszinte leszek, végtelenül megható számomra a magyarok szolidaritása, na persze nem az ukrán zászlós facebook profilkép keretekre gondolok (nevet), hanem arra a mérhetetlen összefogásra, amit én még soha nem tapasztaltam. A határon, a pályaudvarokon, mindenhol azt látom, hogy egy emberként állunk ki és üzenjük az ide érkezőknek, hogy: Segítünk! 

Mit üzennél a világnak, a magyaroknak, a menekülteknek?

Szerintem a nagyböjt alkalmas időszak lenne arra, hogy mindenki önvizsgálatot tartson, ki miért felelős a kialakult helyzetben, hogyan jutottunk el idáig. Ne üljünk fel minden jellegű fake news-okra. Ne hagyjon el senkit sem a remény, hogy egyszer ennek is vége lesz és Isten békéje fogja beragyogni az egész világot. 

Az interjút Demjén Dorottya készítette.

Amikor a szomszédban háború dúl…

Nem az a kérdés, hogy zajlik-e a világban valahol valamilyen háború, hanem sajnos csak az: épp hol.

Épp a szomszédban. Geopolitikai elemzéseket talál bőven az, aki szeretne a jelenlegi konfliktusban elmerülni, minden oldalról, nagytudású szakértőktől. Ehelyett néhány részes cikksorozatunkban elmeséljük, bennünk, a háború szomszédaiban milyen érzések kavarognak mostanság.  

Akárkivel beszéltem a héten, minden alkalommal megállapítottuk: furcsa csinálni a hétköznapi dolgainkat. Furcsa egyetemi zh-ra izgulni, a munkahelyünkön leadási határidőn stresszelni, még a Margaret Bloggal indított Mindennap Nőnap gyűjtésünk is hirtelen furcsának érződik, pedig abszolút szívügyünk. Ám közel egy hét hírböngészés után, határozottan érezzük a történések mentális hatásait. Félreértés ne essék, összehasonlítani sem lehet egy budapesti fiatal és egy Kárpátaljáról menekülni kényszerülő fiatal helyzetét, és nem is ezt szeretnénk.

Viszont muszáj érzékeltetni, hogy egyik sem veszi el a másik létjogosultságát. Attól még, mert tudjuk kellő perspektívában látni a történéseket, az ember saját életében fennálló nehézségek sosem lekicsinyelendők.  

Márpedig a szívünk és a gondolataink jelenleg folyton-folyvást elkalandoznak a saját teendőinktől, 600 kilométerre. Bármilyen gyűjtésszervezés, adakozás, önkénteskedés után is ott van bennünk egyfajta üresség, hogy a konfliktus nem oldódott meg, noha nem is rajtunk áll a megoldása. Mégis azt gondolom, leírhatatlanul fontos, hogy megtegyük, ami tőlünk telik.  Ez pedig mindenkinek másban merül ki, de adjuk azt, amit és amennyit jó érzéssel tudunk a pénzünkből, az élelmiszerünkből, az időnkből, a támogatásunkból, a kedvességünkből. Ugyanolyan értékes lehet az ételosztás a határnál, nyelvi segítségnyújtás a Nyugati Pályaudvarnál, felhívó plakát tervezés és szerkesztés otthonról, vagy beszélgetés a baráttal, akinek külhoni magyar a családja. 

Viszont mindeközben feltétlen engedjük meg magunknak, hogy várakozással tekintsünk egy hétvégi programra, vagy a közelgő tavaszra. Mert a kettő nem zárja ki egymást.

@kedvemma

Hogyan segíthetsz?

A szomszédos Ukrajnában komoly harcok folynak, emberek ezrei menekülnek el otthonukból. A 2022. február 24-én kialakult megrendítő helyzet hazánkat is a közös segítségnyújtásra ösztönözte. Én magam is Kárpátalján születtem, így még inkább osztozom az otthoniak fájdalmában. A menekülő civilek, kárpátaljai magyar testvéreink támogatása és megsegítése közös ügyünk, éppen ezért az alábbiakban igyekeztük összegyűjteni a segítségnyújtás módjait. A lista folyamatosan frissül!

Ökumenikus Segélyszervezet:

Országos gyűjtés a humanitárius segélyprogram támogatására, részvétel a Nyugat-Ukrajnába érkező menekültek ellátására, más egyházi hátterű segélyszervezetekkel együttműködve nemzetközi segélyprogram végrehajtása. 

Itt tudod támogatni: https://segelyszervezet.hu/adomanyozas 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat:

A kárpátaljai valamint a kelet-magyarországi területekre érkező menekültek támogatása és befogadása.

Itt tudod támogatni: https://adomanyozz.hu/program/ukrajna

Számlaszám: 11784009-20200745

Adományvonal: 1350 (250 Ft)

Kárpátaljai Ferences Misszió:

Menekültek befogadása, a támogatással a Nagyszőlősi Karitász meleg ételt, a Kapisztrán Szent János Lelkigyakorlatos Ház pedig szállást biztosít majd az ode érkezők számára.

Itt tudod támogatni: https://www.ferencesalapitvany.hu/projekt/karpataljai-ferences-misszio-tamogatasa/5?fbclid=IwAR2ZO7r5smiFsOpyJqWqIPi7WqyMbcoJXRGnCBmC6juk9HG8jNyPkllhqMk 

Magyar Református Szeretetszolgálat:

Élelmiszerszállítmánnyal és adománygyűjtéssel segít a kialakult helyzetben. Mellette pedig önkénteseket keresnek a segítségnyújtásra.

Önkéntesség: https://jobbadni.hu/hirek/onkenteseket-keresunk/

Itt tudod támogatni: https://adomany.jobbadni.hu/kampanyok/38

Számlaszám: CIB 10702019-85008898-51100005 (A közlemény: Nemzeti Összefogás)

Adományvonal: 1358 (500 Ft)

Egy Vérből Vagyunk Alapítvány:

Adománygyűjtés két kárpátaljai gyermekotthonban élő, lélekben örökbe fogadott 115 gyermek számára.

Számlaszám: OTP Bank Nyrt. 11712073-21458020-00000000, közlemény: Kárpátalja

Adománygyűjtés a kárpátaljai magyarok számára:

Tartósélelmiszer (liszt, cukor, olaj, konzervek, száraztészta, stb.) adományokat a Szerb utca 3. alatt található Három Szerb Kávéházba fogadják. 

Számlaszám: JÖSz Alapítvány 10300002-10703764-49020018, közlemény: „Segítek Kárpátalja”

Facebook (további információk): https://fb.me/e/1Gw8FW5BZ

Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye:

Azok jelentkezését várják, akik tudnak szállást adni a Magyarországra menekülteknek.

Jelentkezés: segitunk@nyirgorkat.hu e-mail-címen, vagy a +36 30/976 4914-es telefonszámon.

Segítségnyújtás (Ukrajna):

Facebook csoport, ahol sorra érkeznek a szállással és fuvarral kapcsolatos felajánlások a Magyarországra menekülők számára. 

https://www.facebook.com/groups/994143548136400/

A konkrét adományokon túl Ferenc pápa hamvazószerdára böjtöt hirdetett a békéért, a 777 szerkesztősége valamint a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye is minden este imaláncot tart, vasárnap este pedig az Egyetemi Templomban ökumenikus imádságot tartanak. Az adományozás mellett fontos a közös ima ereje, így aki teheti imádkozzon a békéért!

Ivanova Patrícia