Ötszáz fős faluból a Sorbonne-ig

Laposa Julcsi tekenyei származású Junior Príma díjas népzenész, a Sorbonne egyetemen végzett zenei mediátor. Fiatal kora ellenére hatalmas karriert futott be, saját együttese van, több nívós versenyen szerzett dobogós helyezést és olyan díjakat nyert, mint a Junior Príma díj, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj vagy az Aranypáva Nagydíj.

Julcsit a munkahelyemen ismertem meg még januárban. Emlékszem, az első munkanapomon megkérdezte tőlem a folyosón, hogy tudom-e, hol található az iktató, én meg örültem magamban, hogy ilyen magabiztosnak és tájékozottnak tűnök első ránézésre, mikor még az irodába is kihívás volt visszatalálnom, és persze fogalmam se volt az iktató hollétéről. (Azóta már tudom szerencsére). Mindenesetre, noha nem voltam nagy segítség az orientáció terén, bemutatkoztunk egymásnak, majd később, amikor az irodáinkat összevonták és egymással szemben levő szobákba kerültünk, egyre többet beszélgettünk, és akkor szereztem tudomást zenei pályájáról és sikereiről. 

Minek a hatására kezdtél el népzenével foglalkozni és miért vált olyan fontossá számodra?

Gyermekkorom óta része a zene az életemnek. Szüleim mindig mondták, hogy én előbb táncoltam, énekeltem, dudorásztam, mint beszéltem. Amint meghallottam pólyás koromban egy dallamot, már mozogtam, zsigereimben volt születésem óta a zene. Mivel én egy kicsiny, 500 fős faluból származom, eleinte sok lehetőségem nem volt, de mégis a szüleim megpróbálták kihasználni azt, ami adódott. 

Milyen főbb állomásai voltak zenei pályafutásodnak?

Párhuzamosan a zene és a tánc is az életem része volt, ezért adta magát, hogy népzenét tanuljak. Négyévesen balettozni kezdtem,  hétévesen zeneiskolába mentem. Először furulyázni tanultam, de untam, nem tartottam izgalmasnak, ezért kikönyörögtem, hogy hadd váltsak hegedűre. Apukám hónapokig húzta a száját, hogy nem szeretné, de végül beadta a derekát. Viszonylag gyorsan megtanultam szép tisztán játszani és tizenhat évesen jött a nagy váltás, amikor is a népzenével kezdtem el foglalkozni.

Lenyűgözött a stílusjátéka, sokszínűsége, hogy ennyi féle dal van és ezek mind a nemzetünké.

A csúcspontot nem hiszem, hogy elértem még, mert én mindig azt mondom, hogy az ember holtig tanul. Mindazonáltal szakmai pályafutásom egy kiemelkedő szakaszát 2017-re tenném,  amikor bekerültem az 50 tehetséges magyar fiatal programba. Ugyanabban az évben Junior Príma díjjal ismerték el munkásságomat, ami a szakmámban az egyik legrangosabb elismerés. 

Mire vagy a legbüszkébb?

A legbüszkébb a „NÉPI hang-színek” kiadvány sorozatomra vagyok, aminek a hivatalos kötetbemutatója május 3-án volt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. Én úgy szoktam ezeket a könyveket emlegetni, hogy a gyermekeim, mert jócskán igényel egy 6-9 hónapnyi munkát, mire egy ilyen produktum elkészül.

Kik voltak nagy hatással a pályádra?

Mindenképpen a családom, akik mindig is támogattak. Én egy egyszerű családból származom, nagyon erős nálunk a női vonal, a túlélési vágy, ez igencsak példát mutatott nekem, hiszen csak nagy kitartással lehet bejárni a kitűzött utat. Szakmailag ifj. Horváth Károly (Karcsi bácsi) nevét említeném első körben, aki felfedezte bennem a népzenéhez való tehetséget, ő volt az első zenei mentorom Zalaegerszegen.

Később Sebestyén Márta és Rúzsa Magdi szárnyai alá kerültem. Rájuk is nagyon felnézek és tisztelem, amit képviselnek és amilyen hitelesen a saját szakmai területükön dolgoznak. 

Más családtagod is zenél/zenélt?

A közvetlen családi környezetemben nem, de az anyai dédpapám citerázott, ami egy tipikus ősi magyar hangszer. Sajnos a citeráját nem találtuk meg. Apai ágon levő nagymamámnak pedig gyönyörű hangja volt, sajnos már nem él, viszont mindenki mondja ma is a faluban, hogy elképesztő hangja volt és a templomban sokszor ő adta meg a kezdőhangot. 

Mesélj a könyveidről!

2017-ben jött ki az első, ami csak egy általános, bemutatkozó könyv volt, mivel nem gondoltam volna, hogy több is lesz. Olyan dalokat tartalmaz, amiket egy óvodás gyerek jó ha ismer, mielőtt iskolába megy. Akkora sikert aratott ez a könyv, hogy született további három belőle. Mindegyikben népdalok találhatóak, népi viseletek és gyermekjátékok. Egy gyermek tud benne színezni, vagy ha ismeri a kottát akkor tud zenélni, illetve meghallgathatja a CD-t, ami a hátuljában található. A sorozat további köteteit próbáltam kreatívan feldobni, egyikben matricákat helyeztem el, másikban kreatív memóriakártyákat. A többi kötet az évszakokkal foglalkozik és azokhoz fűződő népdalokat tartalmaz. Úgy látom segíti a gyerekek zenei nevelését, mind az óvónők, mind a családok nagyon szeretik használni őket. 

Milyen további terveid vannak?

A saját együttesemet 2017-ben alakítottam meg, Budapesten. Velük csak gyerekeknek játszunk egyelőre, népdalokat és világzenét. Következő tervem, hogy felnőtteknek is muzsikáljunk világzenei produkciókat. 

Mi a kedvenc népdalod vagy kedvenc sorod egy népdalból?

Annyi népdal van a fejemben, hogy nagyon nehezen tudok erre válaszolni. Minden egyes lelki állapotban más népdal a kedvencem, folyamatosan változik akár egy napszak alatt is a preferenciám. Minden érzelemhez hozzá tudok csatolni egy népdalt. Most talán egy szomorú népdal jut eszembe „Édesanyám rózsafája, nékem hajlott utoljára, bár sohase nyílott volna, maradtam volna bimbóban.” Ez egy kalotaszegi népdal, szerintem annyit beszéltem most a gyerekkoromról, hogy kicsit visszasírom azokat az éveket. 

Mit üzensz a hozzád hasonló tehetséggel rendelkező fiatalabb generációnak?

A fiataloknak üzenem, hogy ne hallgassanak senkire, csak a szívükre és mindig kövessék az álmaikat. Fogadjanak szót a szüleiknek, de amikor éreznek egy belső késztetést magukban, akkor igenis ki kell törni, küzdeniük kell ezért. Nekem is meg kellett küzdenem a családomon belül, hogy elfogadják, én ezt az utat választom. Senki se adja fel céljait és kitartóan menjen előre az álmai irányába. 

Mesélsz egy érdekességet magadról?

Talán azt emelném ki, hogy imádok vezetni, 14 éve van jogosítványom és a mai napig rá tudok arra csodálkozni, hogy ha valaki ott ül mellettem az anyósülésen és azt mondja hirtelen, hogy kanyarodj jobbra, én automatikusan balra megyek. 

Julcsi kiadványai megvásárolhatóak a www.laposajulcsi.eu oldalon, valamint a Libri, a Könyvtárellátó és a Kaláka zenebolt oldalán. Kövessétek Facebookon és Instagrammon is!

Az interjút Merrikin Gina készítette.

Képek forrása:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s