Lépéskényszer – 5 tipp, hogy könnyebben mozdulj

Csak a változás állandó – szól az ókori bölcsesség. A változáshoz való hozzáállásunk azonban már igen eltérő lehet. Ti hogyan hoztok meg fontos döntéseket? 

Sok esetben rajtunk kívülálló okok miatt találjuk magunkat egy teljesen új helyzetben, máskor viszont nekünk kell lépnünk saját előrehaladásunk érdekében. A változás nem lehet mindig pozitív, de az életünk része, így meg kell tanulnunk alkalmazkodni hozzá. Hiszen, nem véletlen születtek meg az olyan frázisok, mint „Aki lemarad, az kimarad”; „A sikerért meg kell dolgozni”; „Ami könnyen jött, könnyen is megy”, „Fájdalom nélkül nincs fejlődés”; „Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni”; vagy A tanú klasszikusa: „Az élet nem habostorta”. 

Lássuk mi az, ami a (tanulságos) klisék mögött rejlik!

1.Nem véletlen, hogy így alakult

Amikor szó szerint kitör a frász és megoldhatatlannak látsz egy helyzetet, a legnehezebb, de egyben leghasznosabb dolog: elcsendesedni. Nekem például a kritikus pillanatra van egy igém: „Ne félj, mert veled vagyok! Ne aggódj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, sőt, megsegítelek! Igazságos jobbommal felkarollak, és megtartalak.” (Ézsaiás 41:10). Ha hiszed, ha nem, valaki vigyáz rád és figyelemmel követi a lépéseidet. Nevezheted sorsnak, égieknek, valami megmagyarázhatatlannak, de véletlenek nincsenek.

2.Nem vagy egyedül

Második lépésként: beszéld ki magadból! Én például rögtön telefonálok, mert tudom jól, hogy hirtelen reagálok, és muszáj ventillálnom. Nyilván ez csupán pillanatnyi megkönnyebbülés, de már az is segít a továbbiakban, ha tisztában vagy vele: vannak emberek, akik a legnehezebb pillanatokban is melletted lesznek.  

3.Nem szerethet mindenki

Óriási önámítás, ha azt hiszed, mindenki kedvel, csak mert te kedves vagy. Saját bőrünkön, sokszor nagyon fájdalmasan tapasztaljuk meg a féltékenységet, irigységet, gonoszságot és igazságtalanságot. Ezeket az élményeket meg kell tanulnunk kezelni és helyre tenni magunkban. Ne hagyd, hogy valaki elbizonytalanítson az értékeidben és az elveidben! Elsőre talán érthetetlen, de később kitisztul a kép: emberek okkal lépnek be, vagy éppen kerülnek ki az életünkből. 

4.Ne ragadj be(le)! – A sebtapasz elv

Egyszer egy számomra nagyon kedves ember azt mondta, hogy a döntésképtelenségem abból fakad, hogy félek a fájdalomtól, ezért túl sokáig agyalok. Ez teljesen logikátlan persze, hiszen így csak még tovább húzom a szembesülést, de a folyamatot nem úszom meg. Íme hát egy jó tanács: minél hamarabb tépd le azt a sebtapaszt, különben sokkal nehezebben jön le rólad!

5.Utánkövetés – mit tanultál a helyzetből?

Minden vita, szakítás, elengedés, de ugyanígy minden örömteli változás megdolgoztatja a lelkünket. Nem szabad kudarcként megélnünk valamit, ami a fejlődésünkhöz járult hozzá. A tanulságokat viszont le kell vonnunk, hogy a ránk váró jövőbeli helyzetekben még jobbak legyünk. 

Végül pedig egy klisémentes Szabó Magda a mindennapokra: 

„Senki sem ígérte, hogy az élet harmonikus, döccenő nélküli. Anyám azt mondta, egyet tanulj meg: Hétfőn hétfő, kedden kedd. Egyik sem ikertestvér. Hogy mit hoz a kedd, azt ne kezdd el siratni félelmedben hétfőn. Hogy mit adhat a kedd, azt ne tervezd hétfőn. Hátha nem hozza be. Az egyik nap ilyen, a másik olyan. Egyetlen egyet kell megjegyezni, ha harmonikusan élni akarsz. Ha jót hoz, akkor józanul viseld, hogy most örömöd van. Józanul és fegyelemmel. És ha baj van, azt is viseld józanul és fegyelemmel. Engem erre neveltek.”

Szabó Magda

C’est la vie c’est comme ça!

Demeter Anna