Mit jelent a fenntartható divat? Interjú Mengyán Eszterrel

Mengyán Eszter újságíró, a Holy Duck blog és instagram oldal, illetve a fenntarthatodivat.hu alapítója és szerzője. Felületein a tudatos ruhavásárlást népszerűsíti. 2016-ban belevágott egy kihívásba, miszerint fél évig egyáltalán nem vásárol magának ruhát. A hat hónapból hamar tizenhárom lett. Eközben határozta el, hogy a fenntartható divat egy olyan téma, amiről beszélni kell. Éppen ezt tettük mi is.

Hogyan jellemeznéd a kihívás előtti énedet? Hogyan tekintettél akkor a vásárlásra és a ruhákra?

Akkoriban a plázázás a húgommal egy rendszeres heti program volt. A ruhák nézegetése és próbálgatása közben beszéltük meg az aktuális eseményeket és a problémáinkat. A vásárlás inkább kikapcsolódást jelentett a számomra, egy olyan tevékenységet, amit azért végzek, mert megérdemlem. Ezenkívül sokszor vágytam megerősítésre, és ezt a ruhavásárláson keresztül akartam megkapni. Ez azonban egy felszínes megoldást jelentett.

A ruhatáramat összevisszaság jellemezte mind színekben, mind fazonokban. Voltak olyan ruháim, amelyekben már a vásárlás közben sem voltam biztos, és voltak olyan darabok is, amiket megvettem, de aztán sosem hordtam.

Mi volt az a fordulópont, amikor úgy érezted, hogy változtatni szeretnél az öltözködési és vásárlási szokásaidon?

Ez nem egy pont, hanem sokkal inkább egy folyamat volt. Ha egy konkrét eseményt szeretnék megnevezni, akkor azt mondanám, hogy amikor megnéztem a The True Cost című dokumentumfilmet, de az ezzel kapcsolatos posztok és cikkek már korábban is eljutottak hozzám. Ez a film azért gondolkodtatott el, mert akkoriban abban a magazinban, amit szerkesztettem, folyamatosan hoztuk le az újabb és újabb cikkeket a legfrissebb trendekről, arról hogyan és honnan érdemes vásárolni, és én mindeközben tudtam a divatipar árnyoldalairól! Ezért éreztem azt, hogy a fenntartható divat egy olyan téma, amivel foglalkozni és amiről írni kell! Emellett én úgy tanulok bármilyen témáról, hogy írok róla, és ahogyan egyre jobban ásom bele magam a témába, úgy születnek az újabb és újabb cikkek. Így jött létre a blogom is.

Ekkor úgy döntöttél, hogy belevágsz egy olyan kihívásba, hogy egy ideig nem vásárolsz semmilyen ruhát. Sem újonnan, sem használtan, sem másodkézből. Nehéz volt ez a kihívás? 

Egyáltalán nem. 

Nem is voltak elgyengülő pontjaid?

Volt egy-két elgyengülő pontom, amire határozottan emlékszem. Eleinte nem terveztem, hogy egy évig nem fogok vásárolni, mert elképzelhetetlennek tűnt a számomra. Végül aztán nagyon hamar eljutottam a harmadik, majd a hatodik hónapig. Ekkor jött egy tavaszi-nyári szezonváltás, amikor megfordult a fejemben, hogy de jó volna egy-két új csinos darab, de rájöttem, hogy már ott vannak a szekrényemben. Nem is a ruhára, hanem az újdonságra vágytam, de elhessegettem a gondolatot és egy pillanat alatt elrepült a második félév is.

Mi volt a tanulsága ennek az évnek? 

Egy nagyon jó önismereti út volt ez az életemben, amely során megtanultam másképpen tekinteni a ruháimra és a vásárlási szokásaimra.

Miért olyan nehéz a vásárlás mentesség? Miért kell ebből kihívást csinálni? Bevallom, én is elbuktam benne két hónap után…

Ennek nagyon sok oka lehet. Például éppen egy önismereti folyamatban vagy benne, amit a ruhatáraddal tudsz megtámogatni vagy most vettél részt egy szín- és stílustanácsadáson és fedezted fel, hogy milyen színek és fazonok állnak jól neked, és azokból szeretnéd feltölteni a ruhatáradat. Olyan embernek ajánlanám ezt a kihívást, aki kiegyensúlyozott, aki jól érzi magát a bőrében, aki önazonos a ruhatárával. Annak könnyedén teljesíthető lesz ez a cél.

Mi volt az első ruhadarab a kihívás után, amit megvásároltál?

Több ruhadarab volt. Egy személyi stylisttal mentem el vásárolni, mert kíváncsi voltam a módszereire, de nem volt jó élmény. Az volt az elképzelése, hogy egyszerre több ruhát kell vásárolni és akkor utána egy ideig egyáltalán nem kell. Azt tanultam belőle, hogy én a jövőben nem szeretnék így vásárolni. Főleg, mert nem is volt feltétlenül szükségem az összes kiválasztott ruhára. Emellett fullasztó is volt az a helyzet, hogy 13 hónap nem vásárlás után, hirtelen ennyi ruháról kellett döntenem. Ennek ellenére vannak olyan darabok abból a vásárlásból, amiket azóta is rendszeresen hordok.

Hova mentetek vásárolni? 

Egy ‘second hand’ üzletben voltunk vásárolni. Ez fenntarthatósági okokból fontos volt számomra.

Van egy olyan instagram posztod is amiben azt írod: az a legfenntarthatóbb ruhadarab, amelyik el sem készült. Lehet a divatipar egyáltalán fenntartható?

A fenntartható divat nem jó fogalom.

A divat folyamatosan változik, tele van újdonságokkal, éppen ezért arra bíztat, hogy vele együtt te is újulj meg. Ez önmagában szemben áll a fenntarthatóság fogalmával.

Helyesebb lenne fenntartható stílusnak vagy fenntartható öltözködésnek hívni, de a hétköznapi használatban nem ez terjedt el. A fenntarthatóság a divat esetében azt is jelentheti, hogy egy hazai tervezőt támogatsz vagy egy lokális márkát részesítesz előnyben.

Több magyar tervezővel van együttműködésed. Sok ruhát kapsz tőlük? 

Igen, ennek köszönhetően jóval több ruhám van, mint amennyire szükségem lenne. De ez teszi lehetővé, hogy hitelesen tudjam őket közvetíteni mások felé, akik új ruha vásárlásán gondolkodnak és szeretnének hazai tervezőtől vásárolni. Ez persze fordítva is működik, így tudok visszajelzést is adni az alkotóknak a termékeiről.

Milyen gyakran vásárolsz magadnak ruhát?

Ebben az évben csak egy fehér sportcipőt vettem magamnak a Vagabondban, ami nem egy fenntartható márka, de tudtam, hogy ez a cipő és fazon, amit rendszeresen, addig fogok hordani, amíg le nem szakad a lábamról. Természetesen futottam egy kört, hogy másodkézből be tudom-e szerezni, de nem találtam. Sajnos nem lehet mindig, mindent tökéletesen fenntartható módon megvásárolni.

A legfontosabb szempont, hogy amikor ruhát veszel, biztos legyél abban, hogy pontosan arra van szükséged, és azt maximálisan ki is tudod használni.

Lehet a fast fashion fenntartható? Egyelőre nagyjából kimerül annyiban, hogy papírtáskában vihetjük haza az új ruháinkat…

A működése miatt nem lehet fenntartható. A legnagyobb baj, hogy rengeteg új termék készül. A becsült adatok szerint 150 milliárd új ruhadarabot gyártanak évente! Ez egy elképzelhetetlen mennyiség! A fast fashion mellett pedig megjelentek az ultra fast fashion webshopok is. Ők még gyorsabban, még nagyobb mennyiségben állítják elő a termékeiket sőt, nekik már fizikai üzletre sincsen szükségük, hiszen influencereken és rengeteg internetes hirdetésen keresztül érik el a célközönségüket. Náluk már kollekciók sincsenek, hanem csak tömegével jelentetik meg az újabb és újabb darabjaikat.  Ez erősíti azt a káros mentalitást, hogy folyamatosan az a vágyad támad, hogy valami új kell. Ezt a gondolkodásmódot kell átfordítani.

Mit tapasztalsz a fiatalok körében? Még mindig a fast fashion hegemóniája uralkodik vagy nyitnak a tervezői ruhadarabok felé?

A tervezői ruhadarabok felé nem igazán, hiszen nem az ő pénztárcájuknak való. Inkább a second hand vagy a vintage, ami népszerű. De a fiatalok körében elsősorban a közösségtől függenek a vásárlási szokások, hiszen a csoportnyomás az, ami meghatározó. Ha a fast fashion a menő, akkor ott fognak vásárolni.

Órási az árbeli különbség a fast fashion és a tervezői ruhák között. Aki nem engedheti meg magának az új tervezői ruhákat, azoknak csak a turi marad? Ők nem érdemlik meg az új ruhavásárlás örömét?

Nézd, senki nem mondja, hogy ne vásárolj fast fashiont. Csak fenntarthatóbb megoldás a turkáló és a second hand. Egyébként meg lehet kapni másodkézből (például a market placen), teljesen új ruhadarabokat is, amikről még a címkét se vágták le, vagy amiket éppen csak felpróbáltak. Így is ki lehet élni az új ruhavásárlás örömét.

Hogyan lehetne közelebb hozni a hazai tervezőket az átlag emberek pénztárcájához?

Ha jobban megadóztatnák a fast fashion cégeket és kevésbé a magyar tervezőket vagy ha államilag támogatnák magát a konfekciót, a  háttéripart, az alapanyag gyártást és a varrónőket. Ez nagyobb segítséget jelentene, mint mondjuk külön-külön a vállalkozók támogatása.

Visszatérve a vásárláshoz. Mit tanácsolnál egy átlag embernek, akinek szüksége lenne valami új ruhadarabra és szeretne fenntarthatóan vásárolni és minden szempontot figyelembe venni. Ő hol vásároljon?

Egyelőre nem tud minden szempontot figyelembe venni… Jelenleg az egész arról szól, hogy ki hol tud kompromisszumot kötni. Pillanatnyilag nincs, vagy nagyon kevés az olyan termék, ami minden szempontból tökéletes fenntarthatósági szempontból. Egy átalakulási folyamatban vagyunk, ezt fontos látni.

Vannak olyan speciális ruhadarabok, amikre nincs fenntartható alternatíva, például bizonyos sportruházatok, amik technikai öltözetek, tehát már elbukik mondjuk az a szempont, hogy ne tartalmazzon műanyagot…

Akkor neked mit jelent, hogy fenntarthatóan öltözködsz?

Azt, hogy igyekszem mindent másodkézből beszerezni vagy magyar márkáktól, vagy legalábbis az európai régióból vásárolni. De néha velem is megesik, például a mostani cipőm esetében, hogy nem sikerül fenntartható forrásból beszereznem.

Te mennyit mérlegelsz és kutakodsz egy új ruhadarab esetében?

Egyre kevesebbet. Mindig pontosan tudom, hogy mire van szükségem. Azt szoktam mérlegelni, hogy miben kell kompromisszumot kötnöm. Összetétel, származási hely, árak, kinézet stb… Viszont megvannak a bejáratott helyeim vagy márkáim, ahonnan vásárolni szoktam.

Sokan azonban azért nem vásárolnak másodkézből, mert macerás és tartanak a visszaéléstől. Neked sosem volt rossz élményed?

Az biztos, hogy kutatómunkát igényel és van, hogy nem találom meg azt, amit keresek. Rossz élményem nekem még nem volt, de hallottam már én is sztorikat. Ez benne van sajnos. Léteznek azonban olyan lelőhelyek (pl. Vatera.hu, Gardrobom app), ahol ellenőrzött keretek között működik az eladás, vásárlás.

Mondhatom, hogy fenntarthatóan öltözködöm, ha néha fast fashion üzletben vásárolok, mert csak ott találom meg azt, amit keresek? Nekem már lelkiismeret-furdalásom van, ha ott vásárolok…

Nekem is van lelkiismeret-furdalásom, de muszáj elengedni, mert különben megőrülsz. Régen azt gondolták, hogy a „zöldek” csak krumpliszsákban járnak, mert az a fenntartható. Ma már azért jóval nagyobb a választék a fenntartható öltözködés terén, de még mindig nem tart ott, hogy mindig, minden igényt és szempontot kielégítsen. Ha neked egy olyan darabra van szükséged, amit sehol máshol nem találsz meg, csak a fast fashion boltban, akkor belefér. Őszintén én azért nem érzek ingert arra, hogy fast fashion ruhát vásároljak, mert fogalmam sincs, hogy mi van a boltjaikban vagy a webshopokban, mert nem követem ezeket. Illetve nem is szeretném tudni, mert nem szeretném támogatni őket, és ezt most meg tudom tenni.

Nincs kisgyerekem, nem változott régóta az alkatom, találtam alternatívát mindenre, de ez az én élethelyzetem. Az egy éves kihívásom alatt tűnt el az a rutin, hogy mindig tudtuk a húgommal, hogy hol, mi kapható, mert minden héten a plázákban kapcsolódtunk ki.

Akkor a fenntartható öltözködés, ha jól értelmezem egy törekvés, hogy inkább részesítsük előnyben a használt vagy másodkézből származó termékeket, de emellett elfogadjuk, hogy nem tudunk mindig minden szempontot figyelembe véve tökéletesen fenntarthatóan vásárolni?

Igen. Egyszerűen nem lehet mindig tökéletesen vásárolni.

A lényeg, hogy amid van, azt sokáig és rendszeresen hord és használd. Az öltözködés pedig nem csak a ruhákról szól, hanem egy kifejezés módja annak, hogy elmondhasd, mit gondolsz saját magadról és a világról.

Mengyán Eszter blogja: https://holyduck.hu/
Instagram oldala: https://www.instagram.com/holyduckblog/
Weboldala: https://fenntarthatodivat.hu/

Az interjút Győriványi Flóra készítette