A megvalósítható környezettudatosság

Zero waste mozgalom, hulladékmentes háztartás, szemétmentes élet – jól hangzik nem? 

Ha csak kicsit is aggaszt a klímaválság, és szenvedsz a klímaszorongástól, akkor egészen biztosan találkoztál már ezekkel a fogalmakkal. Az igazi kérdés azonban valahogy így hangzik: valóban kivitelezhető lenne a zero waste életmód? 

Véleményem szerint nem, ugyanis amikor azt mondjuk, hogy zero waste módon élünk, akkor az a gyakorlatban azt jelenteni, hogy semmilyen mellékterméket nem termelünk, de ha mégis, akkor az teljes mértékben lebomló. Ez viszont a XXI. században nagyvárosiként egyszerűen nem lehetséges. Meg aztán vannak olyan dolgok is, amikről nem fogunk tudni lemondani.

De még mielőtt elkönyvelnénk, hogy hazugság volna az egész „környezettudatos élet” szlogen, és csalódottan sutba dobnánk minden elhivatottságunkat a témával kapcsolatban, szeretném jelezni, hogy ez nincs így. Egyszerűen csak arról van szó, hogy más irányból kell megközelítenünk ezt a kérdést. Egy olyan szögből, ami elérhetővé teszi számunkra a megoldását: ez pedig a low waste életmód.

Ez az életmód azzal jár, hogy az általunk előállított szemét mennyiségének minimalizálásával igyekszünk elérni azt, hogy kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után. Azonban még ez is óriási kihívásnak tűnhet egy olyan kultúrában, ahol kis túlzással még a levegő is kétszeresen előre csomagolt. 

Ám minden csak addig érződik lehetetlennek, amíg nincs egy célunk, amibe mankóként kapaszkodva elindulhatunk. Ha te még keresnéd a tiédet, akkor az alább összeszedett pontok megadhatják a várt kezdőlökést, – persze csak ha nyitott vagy rá:

1. A fokozatosság elve sokra visz még minket! Nem kell rögtön mindenről is lemondanunk, haladjunk csak lépésről lépésre.
2. Keressünk fel termelői piacokat, csomagolásmentes boltokat az élelmiszerek beszerzéséhez, a bevásárlóközpontokban pedig használjunk otthonról hozott vászonzsákot. A konyhai hulladékot (ha módunkban áll) komposztáljuk. A háztartási hulladékok közül pedig amit tudunk, azt hasznosítsuk újra, vagy gyűjtsük szelektíven.
3. Saját kulacsba vagy termoszba kérjük az elviteles innivalóinkat.
4. A hulladékcsökkentés egy tervezési folyamat, ne siettessük, addig ne induljunk el „csak úgy” alapon bevásárolni, amíg végig nem gondoltuk, hogy mire is van szükségünk. Ezzel a globális túltermelést is csökkenthetjük.
5. Mindig jusson eszünkbe, hogy minden mindennel összefügg, gondolkodjunk végre nagyban, és tegyük félre a „csak egy csepp lennék a tengerben” mentalitást! 
6. A kutatómunka és a kreativitás lesz a legnagyobb segítségünk. Mindig keressünk környezetbarát alternatívákat azokra a dolgokra, amikről le tudunk mondani! 

Összegezve láthatjuk, hogy a low waste nem arról szól, hogy radikalizálódva lemondunk ész nélkül mindenről, csupán arról, hogy elkezdünk tudatos döntésekkel tenni azért, hogy valami máshogy legyen.

T. Cs.