Zöld esküvőszervezés Szászvárosi Eszterrel

Nagymamája már 16 éves korában megjósolta jövőjét. Bár többfelé is kacsintgatott a tudomány oltárán, előbb Turisztikai Szervezés és Értékesítés, majd  Germanisztika felé, a szervezés mindvégig ott bujkált benne. Jelenleg Kommunikáció és Médiatudomány szakra jár, hiszen vallja, az esküvőszervezés legalapabb része a kommunikáció. Végső lendületet vállalkozásának elindításához – hosszú cserkész évei mellett – saját esküvőjének megszervezése adta. Szászvárosi Eszter, zöld esküvőszervezővel beszélgettünk. 

Mikor meghallom azt a szót, hogy esküvőszervező, vagy a gyerekkori Barbie-jaimnak szervezett esküvők, vagy Jennifer Lopez filmbeli karaktere ugrik be rögtön. Te mikor találkoztál először ezzel a hivatással?

Nagymamám jó pár évvel ezelőtt látta a TV-ben a Bazi nagy amcsi lagzit. A film arról szól, hogy a főszereplő család mindhárom lányának megkérik a kezét, és közösen tervezik a nagy napot. Nos, mivel mi is hárman lányok vagyunk testvérek (öcsém ekkor még nem született meg), a nagymamám egyfajta célként látta a filmet. Rögtön elmesélte nekünk élményeit, és mivel már akkor látta, hogy szeretek szervezni, elültette a gondolatot a fejemben. Ettől a naptól kezdve, bármilyen esküvőszervezéssel kapcsolatos interjút vagy filmet látott, mind felvette, hogy aztán odaadhassa nekem inspirációnak. 
Szóval a nagyi már akkor is tudta! 

A film egyébként jól bemutatja az esküvőszervezői létet: a férfi szervezőnk folyamatos problémákkal találkozik, mikor egyre több leányzó jelenti be az eljegyzését, ezáltal a nagy nap egyre inkább bővül, de minden akadályt legyőz – kívülről egészen könnyűnek is tűnően. A valóság az, hogy az esküvőszervezésből az emberek többsége csak a jéghegy csúcsát látja: 2-3 email, mellé napi egy-két telefonhívás. Pedig ez sokkal több szervezés, sokkal nagyobb feladat. Több mint 10 éve vagyok cserkész, és ha valamit megtanultam ezekből az évekből, akkor az az,

hogy mindenre van megoldás, csak megfelelő időt kell rászánni.

Szeretek szervezni, és mindig is vágytam rá, hogy a magam ura lehessek, így mertem belevágni, és így csinálom azóta is ezt a kis vállalkozásomat.

Nevezhetem egyfajta hivatásnak az esküvőszervezést?

Igen, abszolúte! Egyáltalán nem munka, hanem hivatás ez a szervezés. Teljes szívvel és lélekkel kell csinálni, különben azt érzem, hogy nemhogy segíteném, de még hátráltatnám is az ifjú párt közös életük kezdetén.

Visszatérve a Barbiekhoz, rengeteg lány álmodozik arról, hogy esküvőszervező lesz. Neked mi váltotta ki, hogy belevágj ebbe a nagy álommelóba?

Ez egy sok lépcsős folyamat volt nálam, nem emlékszem egy ilyen nagyon konkrét és meghatározó eseményre, fordulópontra. Már 19 évesen elvégeztem egy hathetes tanfolyamot, de még túl fiatalnak éreztem magamat. Később a social mediában (hol máshol?) találkoztam sok ingerrel. Miután elvégeztem a germanisztikát, rájöttem, hogy nem feltétlen tetszenek a diplomám nyújtotta munkalehetőségek, szóval elkezdtem kutatni a B opciót. Közben nagyon sok példát láttam magam előtt, rájöttem, én is szeretnék hozzájuk hasonló lenni, magam lábán állni, szervezni-szervezni. 

Valójában saját magamnak állítottam fel kihívásokat, elsőként egy kreatív fotózást. Azt gondoltam, ha ez flottul megy, akkor miért is ne, jöhet majd a folytatás. A fotózás nagyon jól sikerült, rengeteg emberrel találkoztam közben, akik még tovább lelkesítettek, így belevágtam. 
Azt hiszem ez volt az a pont, amikor elérkeztem oda, hogy nekem szükségem van erre ahhoz, hogy ki tudjak teljesedni, és lelkileg fel tudjak töltődni.
Hogy mi adja a legnagyobb lendületet az út során? A sok fantázia, végtelen lehetőségek.

Mi fogott meg benne, melyik részét szereted a legjobban a munkának?

Nagyon sok mindent szeretek benne, de a kedvencem, amikor a párok mesélnek a terveikről, ötleteikről. Az a csillogás, ahogyan lelkesednek, hogy szerelmüket megünnepelhessék a nagy napon, az az extraság a mindennapjaimban, amiből valóban töltődni tudok –

hálás vagyok, hogy részese lehetek közös életük nyitányának.  

Emellett nagyon szeretem még a kommunikációt. Mint mondtam, ez csupán a jéghegy csúcsa, de mégis az egyik kedvencem a rejtélyessége miatt. Közben pedig szíved-lelked kidolgozod. 

Tavalyi évben nyitottál a fenntarthatóság felé. Hogyan jött az ötlet, hogy párosítsd a környezetvédelmet az esküvőszervezéssel?

Saját esküvőnkkel kezdődött. Szükségünk lett volna 26 db égősorra, de elgondolkoztam, mit csinálok én az esküvő után 26 db égősorral? Így felkerestem más párokat, akiknek szintén hozzánk közel volt esküvője, és felezve 13-13 db égősort vásároltunk – ennyit talán még el tudok helyezni a lakásban, gondoltam. A másik kiváltó esemény, még szintén a mi esküvőnkön a helyszínhez kötődött. A váci piarista gimnáziumban ünnepeltük meg a nagy napunkat, és az iskola megkért bennünket, hogy figyeljünk a szemétgyűjtésre, mivel csak szelektíven tudják elszállítani a hulladékot. Elsőre ledöbbentett, sosem gondoltam volna erre, de természetesen ez is megoldható volt.

Ezek után már a szervezés közben próbáltunk odafigyelni, hogy hazai termékekből oldjuk meg a beszerzést, minél több mindent kérjünk kölcsön, textil szalvétát biztosítsunk a vendégeknek, és a köszönőajándék egy hasznos tárgy, ne egy plusz egyedik porfogó legyen – nálunk a sok cserkész ismerős miatt egy Repohár volt.
Esküvők mindig voltak, és mindig lesznek is. Fontos, hogy az esküvői lábnyomot ne merítsük ki teljesen, hogy 50 év múlva is tarthassunk esküvőket.

Mit gondolsz, mik azok a területek egy esküvő szervezésekor, amelyek a leginkább pazarlók lehetnek a Földre nézve? Mely területeken tudsz a legtöbbet segíteni az ifjú pároknak, hogy minél zöldebb esküvőjük lehessen?

Logisztika, egyértelműen a logisztika. Kérdezem, miért szükséges Kínából berendelni az 1000. dekorációt? Van egy elmélet, miszerint akkor lenne a Föld fenntartható, ha minden szükségletünket a 60 km-es körzetünkből szereznénk be. Magyarországon olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ez még teljesíthető is – az esküvőkön is. 

Úgy gondolom, a legtöbb, amit segíteni tudok, az az, hogy harmadik személyként, kívülállóként reálisan látom a dolgokat, és a fenntarthatóság jegyében működő szolgáltatókat tudok az ifjú párnak ajánlani. Jelenlegi esküvői kultúra alapja, hogy minél többet adjunk meg a párnak, hiszen mindenkinek csak egyszer van esküvője életében (jó esetben), de ez nem jelenti azt, hogy pazarolnunk is kell, és ne figyeljünk oda az esküvő ökológiai lábnyomára.
Az a legérdekesebb, hogy nekünk egyáltalán nem okozott többletköltséget, hogy fenntarthatóra terveztük az esküvőnket. Apróságokra kell odafigyelni, mint például, ha augusztusban van az esküvőd, akkor ne a tulipán legyen az alap virág, hanem válassz valami szezonálisat. A virághoz kötődően egy nagyon szép másik példát láttam az esküvőnkön: a násznép magától elkezdte összegyűjteni a megmaradt virágokat az est végén, hogy aztán hazavigyék őket – így a szálvirágok tovább élhettek még 1-2 napig, és nem kellett azonnal kidobnunk őket, mert túl sok volt a maradék. (B opció a megmaradt virágokra: komposzt ?)

Még egy dolog: mikor esküvőt szervezel, egyértelműen az ifjú pár van a középpontban. De emellett rendkívül fontos, hogy a násznépre, az ő reakciójukra is odafigyeljünk. Nálunk például a textil szalvéta mellett papírszalvéta is volt, mert tudtuk, hogy többeknek kényelmetlen lenne a korábbi opció. A textil szalvétát is csupán egy edukációs lehetőségként fogtuk fel, de semmit sem szerettünk volna a vendégekre ráerőltetni. 

Pár hete indítottad el az Esküvői Lábnyomok c. podcastodat. Mi volt a célod vele, miről szólnak az epizódok?

Igen, már nagyon vártam, hogy elinduljunk. Most egy 6 epizódos sorozatra tervezett első évad a cél, és a fenntartható világnézetű esküvőkre koncentrálunk benne. Beszélgető partnereimmel a mindennapi motivációkat vesszük sorra – azaz fenntarthatóság, de leszűkítve az esküvőzésre. 
Szó lesz többek között a fenntartható ruhaiparról, szépségápolásról, ételpazarlásról, dekorációról és általánosan a rendezvényszervezés fenntartható megoldásairól (költségvetés, pénzügy).
Az első epizódban férjemmel, Andrissal beszélgettünk a saját esküvőnkről példaként, hogy mi mit tudtunk kihozni belőle. Egy példát szeretnénk mutatni, hogy ez egy nagyon élhető megoldás. 

Az egész fenntarthatóság kulcsa: legegyszerűbb megoldások, nem nagyzolás, a szemed előtt lévő lehetőségek megragadása.

Mi a hosszú távú célod a zöld esküvőszervezéssel? Vannak nagy álmaid ezzel kapcsolatban? 

Nyilván vannak álmaim, de egyelőre csak álom szinten – igen sok minden függ a covidtól. Éves célomként a podcastot mondanám, szeretném, ha minél jobban kiteljesedne. 
Továbbá szeretném, ha nagyobb esküvőkiállításokra is eljutna a fenntarthatóság témája, akár előadóként is szívesen megjelennék. Szeretnék konkrét szolgáltatókat megszólítani.
Emellett van egy álmom, hogy videós tartalmakat készíthessek menyasszonyoknak, akik saját maguknak szeretnék az esküvőt megszervezni, de a fenntarthatóságról sem szeretnének lemondani. 
Úgy tudnám összegezni, hogy középtávon vlogolás, podcastok, videózás, hosszú távon pedig a konferenciák a cél.

Végül, mi a legjobb tanács, amit a vállalkozásod indításakor kaptál? Mit adnál másoknak, akik hasonló cipőben járnak, vagy még nem mertek belevágni a nagy kihívásba?

Hm, tanács helyett inkább sok lendületet és lelkesítést kaptam. Két nagy példakép áll előttem, egyrészt édesapám, akinek zenei vállalkozása van, másrészt férjem édesanyja, aki egy férfias világban épített fel egy jól menő céget. Én mit tanácsolnék?

Valósítsd meg! Valósítsd meg azt, ami elsőként az eszedbe jut! Mindig merj előre menni!

Az online térben sokan bizonytalanok, ez butaság. A legfőbb dolog, hogy add önmagadat, onnantól kezdve kész, el lehet adni, hiszen csak saját magadat adod.:)

Az interjút Kisbán Petra készítette

Képek: GRAFI by István Tomor

Instagram: @eszter.eskuvo.szervezes

Facebook: Eszter eskuvoszervezés

Honlap: Eszter esküvőszervezés