Zsidó ünnepek és szokások – avagy tiltólistán a sajtburger?

A zsidó hagyományban meghatározó jelentéssel bírnak az ünnepek, egész éven keresztül átszövik a naptárat. Mindegyik sajátos protokollal bír, őrzik az ősi idők nyomát, és összetartó erőként kapcsolják össze a hitüket gyakorló zsidóságot.

Nincs sajtburger és néha kovászos kenyér sem? Imádkozni kell, na de melyik irányba? Mi az, ami kóser, és mi szerepel a tiltólistán? Szombaton tartózkodni kell a munkától? Tarts velünk, hogy közösen megkeressük a válaszokat! Azért, hogy biztosan hiteles információkat olvashassatok, Fináli Gábor rabbihoz fordultunk segítségért. (A vele készült interjút itt olvashatjátok -ide beszúrni a linket, ezt még küldöm! ☺ )

Tórai versus nem tórai

A zsidó ünnepek két nagy csoportját tudjuk megkülönböztetni. Vannak tórai és tórán kívüliek. A különbség az, hogy a tórai ünnepek munkabeszüntetéssel járnak, míg az utóbbinál nincsenek ilyen korlátok, és olyan megszabások se, amelyek isteni tekintéllyel bírnának. Ezeket egészítik ki a gyásznapok, 4 böjtnap.

A tórai ünnepek

• Shabbat:  Ez a legnagyobb ünnepük, minden más ehhez van mérve. Minden hetedik nap ünnepnap (Shabbat), de ezen túl van még hét ünnepi napjuk. Aki nem tartja a szombatot az olyan, mintha bálványt imádna. Ekkor szünetel az alkotás, befelé és egymásra figyelnek, péntek estétől szombat estig tart. A hagyomány szerint azok a munkafázisok tilosak, amelyek a Szentély felépítéséhez kellettek, ez összesen 39 munkafázist ölel fel. Pl.: ne rajzolj, ne fess, ne vágj le virágot, ne gereblyézz, ne biciklizz és ne vezess stb. Minden ételt el kell készíteni előre. Imádkoznak, énekelnek, a nap a családnak és az élet értelmének van szentelve. Csodálják a teremtés és a létezés szépségét, megnyugodnak, vendégeket fogadnak. 

• Pészah: A zsidó naptár megszületésének, a szabadulásnak és az Egyiptomból való kivonulásának az ünnepe. Emléket állít annak, mikor a zsidóság célba vette a Sínai-hegyet, hogy Istent szolgálhassák a fáraó helyett. Pészah nélkül nincs zsidóság. Hét napig tart, de ebből az első és az utolsó nap számít ünnepnek. Ekkor nem ehetnek kovászos kenyeret, helyette maceszt (pászka) fogyasztanak. Ez a szegénység, az egyszerűség, a vándorlás és a szabadság szimbóluma. Ekkor kovászos kenyeret nem lehet enni (egész évben egyébként igen, mert kóser): ha csak egy kis morzsa is beleesik a levesbe, akkor az egészet ki kell önteni. 

• Sávuót (A Hetek ünnepe): A Tóra átadása a Sínai-hegynél, a szövetségkötés ideje.

• Jom Kippur (Engesztelés napja): Az aranyborjú bálványimádása után Isten megbocsát az embereknek, és Mózes lejön az új kőtáblákkal. Ilyenkor egy napig angyalként élnek, ez a szombatok szombatja. Jom Kippur-elv: Nincsen a sorsod bezárva a csillagokba. A döntés nyitva áll, de csak ebben a világban lehet elfogadni a megtérés elvét. 

• Szukkót (A harmadik zarándokünnep): Sátras ünnep, amely az őszi betakarítás ünnepe.

• Sófárfújás: Jom Kippúr előtt 10 nappal van, ez az Újév ünnepe. Ádám és Éva megteremtésének a napja, az emberiség születésnapja. 

A poszt-tórai ünnepek

Ezek az ünnepek megmenekülésekről szólnak, és a Makkabeusok és Eszter könyvének a történéseit ölelik fel. 

• Hanuka: A görögöktől való megmenekülésnek az emléknapja, akik a lelküket (judaizmust) akarták megölni. Ezért fényeket gyújtanak, 9 ágú gyertyatartót. 
• Purim: Annak az emléknapja, mikor a testüket akarta megölni Hámán, de megmenekültek. Ekkor a hagyomány szerint jókat kell enni, lakomázni, és ajándékot küldenek az idegeneknek és barátoknak. Fontos az emberi kapcsolatok ápolása.

Érdekes, hogy a huszadik század egészen reprodukálta mindkét eseményt: a kommunizmus (lelket akarta) és a nácizmus (testet akarta) formájában.

Kóser vagy nem kóser?

Mit lehet enni, és mit nem? A hagyomány a zsidó konyhának egy sajátos jelleget kölcsönöz. Azt lehet enni, ami kóser. Minden vega étel annak számít, a legtöbb fogyasztható étel meg van határozva a Tórában. Így az állati eredetűek közül lehet enni a pikkelyes és uszonyos halakat, baromfikat, emlősök közül azokat, amelyeknek páros ujjuk van, és kérődznek. Tiltólistás a nyúl, sertés, ló, teve és láma. Azonban ha az ember élete veszélyben van, és éhezik, akkor minden étel fogyaszthatóvá válik. A Tórában háromszor van leírva az, hogy „Ne főzd a gödölyét anyjának tejében.” Ennek értelmében tejes és húsos ételt nem lehet együtt fogyasztani, és úgy kell őket tárolni, hogy ne érintkezzenek egymással. Valószínű, hogy nem fognak McDonald’s részvényeket vásárolni nagy számban… Budapesten 3 boltban lehet kóser húst venni. Ez a három bolt egymástól 800 m távolságra van, Gábor csak „Kóser Bermuda-háromszögnek” hívja őket.

Hogyan imádkozz?

A hagyomány szerint fontosak a napi imák és azok sorrendisége. Ritmusuk a Szentélyáldozat ritmusára van felhúzva. Ugyanabban az időintervallumban mondják el az imákat, mint amiben az áldozati rendszer volt a Szentélyben. A reggeli ima napfelkelte után, a nap első szakaszában történik. A régi időkben egy nap két áldozat volt, amikor könyörögtek és hálálkodtak az Örökkévaló előtt. Ennek a szimbóluma a reggeli és a délutáni ima. Illetve ide tartozik még az esti, harmadik ima is. Minden mai szokás és ima a szentélyi hagyomány menetét utánozza, Jeruzsálem felé fordulnak – így életben tartják annak emlékét. 

Amennyiben kedvet kaptál, megosztunk Veled egy macesz receptet. Bátran próbáld ki! 

Tóth-Kuthy Betti