Itália dallamai-az olasz opera

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem vannak olyan feszültebb időszakaim, mikor a zene gyógyír a lelkemnek. Van olyan, mikor a könnyűzene segít, és vannak olyan pillanatok mikor valami mélyre, grandiózusra vágyom. Ilyenkor szoktam komolyzenét hallgatni, főleg  gyönyörű opera áriákat. Úgy érzem, hogy a zene által meg tudom élni frusztráltságomat, amely a dallam ívével együtt elhagyja a lelkemet és megkönnyebbülök. Fedezzük fel most közösen az olasz opera világát és a zene gyógyító erejét. Ígérem izgi lesz, andiamo!

A héten megjelent cikkünket a Klasszikus zenéről ITT olvashatjátok

Olasz opera töri- de csak röviden!

16. század, Firenze. Egy titkos társaság alakul Camerata néven. Művészek, műkedvelők, közös céllal: szerettek volna megálmodni egy közérthető zenei műfajt, amelyben az érzelmek, az indulatok és a szövegbeszéd is nagy figyelmet kaphat. Igyekeztek az antik- görög hagyományokat feléleszteni és így született meg a csoda. Az „opera” olasz eredetű szó, jelentése: dalmű. Egy színpadi műfaj, amely drámai jegyeket hordoz és vokális-hangszerelésű. Általában három-négy felvonásból áll és a nyitánnyal veszi kezdetét. 

A legelső opera a történészek szerint Jacopo Peri és Ottavio Rinuccini által komponált Euridicé volt, az 1600-as évekből. Azonban az első, mai értelemben is operának tartott műként Monteverdi Orfeusz darabját említhetjük. A XVII. században leginkább a nápolyi és a velencei művészek határozták meg az opera műfaját és irányát (Francesco Cavalli, Anotonio Cesti). Cesti Velencében, a Szent Márk Székesegyház karnagya volt és több mint 40 operát komponált. Azonban Vincenzo Bellinit (1801-1835) és Gaetono Donizettit (1737-1848) az olasz romantikus opera honosítóit is feltétlen meg kell említeni.

Az opera az egyik nagy virágkorát az 1800-as években élte. Ekkor Giuseppe Verdi (1813-1901) munkássága eddig nem látott magasságokba emelte a műfajt. Majd a XX. század elején Giacomo Puccini alkotta meg halhatatlan műveit, aki elsősorban a legmélyebb emberi érzelmeket helyezte a cselekmény középpontjába. Jellemzően gyönyörű íves áriák kötik össze a történéseket, amelyek a legkülönlegesebb helyszíneken játszódnak: egy párizsi padlásszobában vagy Japán egzotikus tájain. Ha Luccában járnátok, megtekinthetitek szülőházát és mindenképp látogassatok el a Puccini fesztiválra is, amelyet a közeli Torre del Lago Puccini városban tartanak. 

Opera- gyógyír a léleknek?

Dr. Paul J. Moses szerint a zene az egyik leghatékonyabb gyógyszer, amely nem kémiai alapokon nyugszik. A kiegyensúlyozott ritmusú zene által csökkenhet a vérnyomás és a kortizolszint, továbbá szabályozó hatással bír a szív ritmusára és a hangulatra nézve is. Az időskori demenciával és Alzheimer kórral küzdő személyeknek is segíthet, hiszen mobilizálja az emlékeket és facilitálhatja azok előhívást. Egy jó zene ellazíthat, nyugalmat adhat, jókedvre deríthet és energiával tölthet fel. A kognitív pszichológiai szemlélet szerint a zene elterelheti a figyelmet a stresszt kiváltó helyzetekről, hogy azt valami élvezetesebb felé irányítsa. A kellemes zene hallgatása megemeli az érzelmi valenciát (az egyén boldogabb lesz), a dopamin hormontermelés is fokozódik, aminek stresszcsökkentő hatása van. Továbbá növekszik az agyi endorfintermelés is, amely fájdalomcsillapító és feszültségoldó hatást is kifejthet.

Miket ajánlok kezdésnek?

Dallamosak, könnyedek, igazán szuperek lehetnek kezdők, újrakezdők és profik számára. 
Donizetti-Szerelmi bájital: Una furtiva lagrima
Puccini-A Pillangókisasszony: Bel di vedremo
Puccini-Gianni Schicchi: O mio babbino caro
Puccini-La bohème: O soave fanciulla
Puccini-Nabucco: Va Pensiero
Puccini-Tosca: Vissi d’arte
Puccini-Turandot: Nessun Dorma
Verdi-Rigoletto: La Donna é mobile
Verdi-Traviata: Libiamo ne’lieti calici

Össze is állítottam Nektek egy lejátszási listát kedvenc darabjaimból, töltődjetek:

A zene az érzelmek gyorsírása. Azok az érzelmek, melyek csak nagy körülményességgel írhatóak körül szavakkal, közvetlenül megnyilatkozhatnak a zene által. – Lev Tolsztoj

Tóth-Kuthy Bernadett

Kép: Unsplash

Források:

  1. Csépe, V. (2016) Zene, agy és egészség. Kossuth Kiadó, p. 26.42. 
  2. Kollár, J. (2012) Zeneterápia és autizmus. LAM-Tudomány, 22:8-9, 544-549.
  3. Kollár, J. (2017) A zene gyógyászati célú alkalmazása gyermekek kezelése során. LAM-Tudomány, Összefoglaló közlemény. 
  4. Kollár, J. (2011) A zeneterápia hatása a stressz-és immunszintre. LAM. 21(1):76-80.
  5. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita (2008) Az érzelmi intelligencia fejlesztése zenével. Egy zenei nevelési koncepció bemutatása, Pécs. 
  6. Jiang, J., Rickson, D., Jian, C. (2016). The mechanism of music for reducing psychological stress: Music preference as a mediator. The Arts in Psychotherapy, 48, 62-68. 
  7. De Witte, M., Spruit, A., Van Hooren, A., Moonen, X., Stams, G.-J. (2019) Effects of music internvetions on stress-related outcomes: a systematic review and two metaanalysis. Health and Psychology Review, 14/2. 
  8. Moore, K. S. (2013). A systematic review on the neural effects of music on emotion regulation: Implications for music therapy practice. Journal of Music Therapy50, 198–242. 
  9. Olfson, M., King, M., Schoenbaum, M. (2015). Benzodiazepine use in the United States. JAMA Psychiatry72, 136–142.
  10. https://www.toszkanamania.hu/tanacsaim/erdekessegek/54-az-olasz-opera
  11. https://www.metropolitanopera.hu/az_opera_tortenete
  12. https://www.wikiwand.com/hu/Portál:Opera