Céljaink elérése

Eltelt az újév második hónapja, 2021 február.

Kéretlen szokásommá vált minden hónap elsején, hogy az évben nyújtott eddigi teljesítményem, produktivitásom, kudarcaim és sikereim körül cikázzon a gondolatom. Erre nagyban rásegít persze az ilyenkor esedékes Hide the pain Harold meme, ami az idő gyors múlására (eltelt hónapok) és az ember sikertelenségére hívja fel a figyelmet. Bár mindig jót nevetek rajta, és azonosulni is tudok vele, de azért szomorú, ha valóban ennyire eredménytelenül zajlik egy hónap, és telik el az egész év. Mivel igyekszem a dolgokban a pozítívumot keresni, így ez – az egyébként negatív asszociációt kiváltó meme – csak részben tör le, míg közben próbálom ezt orvosolni néhány elért célom, sikerem felidézésével.

De mi van akkor, ha éppen hajlamosabbak vagyunk (csak) a rosszat látni?  Hogy tartsam magam a hónapra/ hétre/ napra kitűzött céljaimhoz? Elkerülhető a kudarc? Mit tegyek sikertelenség esetén? Hogyan fejlesszem és motiváljam magam? Vannak céljaim? Reálisak a céljaim?

Ezek és hasonló gondolatok merülnek fel bennem, bármikor a témára gondolok. És tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül így, ami persze részben megnyugtató, de épp ennyire aggaszt is, mivel szeretem boldognak, kiegyensúlyozottnak látni az embereket.

Néhány számomra bevált tippet megosztok veletek. Rájöttem az elmúlt évekből tanulva, hogy konkretizálnom kell a vágyott céljaim, kézzelfoghatóbbá tenni azokat, mert hajlamosak vagyunk jól hangzó nagy kijelentésekkel dobálózni, mint ezek: “Megtanulok főzni idén.” “Egészséges életmódba kezdek.” “Beosztom végre a tanulásra az időm.” és hasonlók. De hogy is fog ez megvalósulni? Mit értek pontosan ezalatt? Megtanulok az évben 50 receptet, vagy netán nulláról az év végére Marton Adrienn vagy Gordon Ramsay szintre hozom magam? Nyilván ez utóbbi elég irreális számomra alapvetően is, ha pedig az erre szánt szabadidőm, előzetes ismereteim és várható erőfeszítésem is figyelembe veszem, akkor pláne.

Az évi 50 darab recept kipróbálása viszont annál reálisabb, sőt ezzel tulajdonképpen a célom körvonalazódik, nem lehetetlen teljesíteni, könnyedén lebontható heti és havi szintre is. Ha szigorúbb és következetesebb szeretnék lenni magammal, kijelölhetem előre a főzős napot, és időintervallumot is megszabhatok (sokaknak ez hatalmas segítség). Bár én az utóbbit ritkán csinálom, mert nem szeretem magam túl sok szabályhoz kötni, de amikor alkalmazom, és társul hozzá kellő motiváció, akkor beválik ez is. Amennyiben mégse tartom magam a tervezett naphoz, nem esek rögtön kétségbe, hanem tudatosítom, hogy hol csúsztam el, és kitalálok rá egy konstruktív megoldást (a hosszútávú célom elérésében egy ilyen apró bökkenő nem lehet nagy jelentőségű).

Azt is fontosnak tartom a hosszabb időt igénylő célok megvalósításánál, hogy fokozatosan emeljem a magamtól elvárt szintet, és ne rögtön akarjam a legnagyobb kihívást bevállalni, bármennyire is szeretem egyébként a kihívásokat. Erre azért van szükségem, hogy ne legyen már az első néhány alkalom során olyan hatalmas kudarcélményem, ami elveszi a kedvem az egésztől. Elvégre a maratonfutók sem rögtön teljesítik a 42,195 km hosszt. Épp így nekem sem kell a 200 alapanyagból álló, egész napot igénylő recept elkészítését választanom. Kellően nagy kihívás számomra egy egyszerűbb étel megalkotása is.

Továbbá szem előtt tartom, hogy az adott időszakra betervezett céljaim száma ne legyen túl sok, mert akkor elég esélyes, hogy néhány kiesik vagy akár az összes (mindent vagy semmit alapon), ettől pedig dühös lehetek, csalódott, stresszelhetek stb. Érdemes közeli barátnak/ családtagnak mesélni az elhatározásunkról. Egyrészt ekkor valóságosabbá válik az eddig csupán belső gondolatunk, másrészt motiváló (kérés esetén akár kontrolláló) hatással lehet ránk a kiválasztott személy. Az utolsó és egyben legfontosabb a képzeletbeli listámon, hogy mindig tudjam, miért is szeretném az adott célt elérni. Esetemben a főzés megtanulása mögött húzódó indok és motiváció az, hogy jártas legyek a konyhában, kreatívan ki merjek próbálni sokféle receptet, ne ijedjek meg a magamra főzés gondolatától, és legfőképp, hogy tudjak mit enni változatosan.

Nektek milyen bevált módszeretek van a célok eléréséhez? Írjátok meg, ha még más tanáccsal bővítenétek a listát!

R. Cintia